Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)

1924-07-31 / 174. szám

1924 Július 31. EGYETÉRTÉS Közszemlére tették a városi központi választ­mány határozatait. A központi választmány elnöke a következő hirdetményt adta ki: Értesítem a város lakosságát, miszerint a központi választmány naiv a képviselőválasztói ideigle­nes névjegyzék elleni felszólalá­sokra és észrevételekre hozott ha­tározatai, az ideiglenes névjegy­zékben észlelt hiányokra és he­lyesbítésekre vonatkozó összes ha­tározatokkal együtt a 2200—1922. M. E. számú rendelet 41. §. értel­mében a f. évi augusztus hó 1-től augusztus 15-ig bezárólag a vá­rosháza könyvtárszobájában, I. emelet 3. sz. ajtó naponként reg­gel 8 órától déli 12 óráig köz­szemlére kitétetnek. A központi választmánynak ezen határozatai ellen a választó­­jogi rendelet 42. §-a értelmében panasznak van helye. A panasz joga azt illeti meg, akinek felszó­lalása felett a központi választ­mány határozatot hozott, végül mindenkit, aki az illető választó­kerület ideiglenes névjegyzékébe­n fel van véve. Az, akinek a határozat kézbe­­síttetett, a kézbesítést követő 15 nap alatt panaszát a központi vá­lasztmány elnökénél írásban nyújthatja be. Minden panasz csak egy személyre vonatk­ozhatik. A panaszban uj okirati bizonyíté­kok is felhozhatók. A központi választmány a pa­naszokra és bizonyítékokra meg­­teheti észrevételeit s azokat kel­lően felszerelve, a közigazgatási bírósághoz terjeszti fel. Debreczen, 1924 julius 30. , Dr. Vargha Elemér, polgármester h., közp. vál. elnök h., tb. főjegyző. Svédország nagy részét elöntötte az árvíz. Berlin, júl. 29. Óriási esőzés kö­vetkeztében Svédország nagy ré­szét elöntötte az árvíz. Az ár igen súlyos károkat okozott. A partok mentén teljesen megbénította a hajózást. Az ár állandóan emelke­dik, mert az esőzés még mindig tart. Svédországban súlyos ka­tasztrófától félnek. A korona 0,0069 Zürich, július 30. Berlin 129 és fél Hollandia 207 és háromnyolcad, New york 541, London 2382, Paris 2725, Milánó 2340, Brüsszel 2470, Prága 1605, Budapest 69, Belgrád 645, Bu­karest 235, Varsó 106, Bécs 76.35, Szófia 392 és fél. mely az egész élet­üzemet megindítja és tempóban tartja. Állam szempont­jából : jobb kéz a bal kézhez, a cse­lekvések harmonikus, egyensúlyozott keresztülvitelére. Erkölcs szempont­jából : nagyszerű keret, mely határt szab a jónak, és talajt ad a legszebb erények kivirágzásához. Művészet szempontjából : hatalnas tőke, mely az álmodók elkülönülő csapatát min­den régi földi gondtól megmenti, és szuverénné teszi. IV. Uj erkölcs. Ennek az uj társadalomnak meg­újul az erkölcse is. A régi vallás, a régi szokás ál­­szem­éremmel pótolta az igazi sze­mérmet és áligazsággal az Igazsá­got. Az új erkölcs, minthogy szeretet ébreszti és öröm táplálja, mindenek­­fölött őszinte. A két korlát, a sza­bad és a nem szabad, mindig áthi­dalható, mert a nemes lélek té­vedése sohasem bűn s a javító szándék nagyobb erő, mint a vakon­y büntető ridegség. A szabad formák közt nevelkedő ember ösztöne egész­ségesebb, mint az örökké bűnöktől rettegőé; az egészséges ösztön nem törhet értékek rombolására, leg­többször megtalálja az igaz utat. Nem lesz külön úri morál és sze­gény morál, erősek erkölcse és gyöngék erkölcse , ez a társadalom csak egy mértékkel mérhet : a leg­magasabb szempontból, a lélek sza­badságát tartva szem előtt. Ahogy már Renan mondta : az ember er­kölcsös, ha szép a lelke. A két ellentétes pólus, a jó és a rossz, egymást ellensúlyozó harcá­val az erkölcsi világrend kettős lényegének egybeműkö­dését jelenti. Éj és nap, hideg és meleg, mélység és magasság azért váltogatja egy­mást, mert ez a természet elemi tör­vénye. A kiegyenlítődés, a teljesség eszméje rejlik benne. Minthogy az ember teste, lelke a Természet egy parányi darabja, természetes, hogy ugyanazoknak a törvényeknek enge­delmeskedik, mint a nagy egész. Rossz azért van, hogy nekifeszülésé­­vel kifejlessze a lappangó jót. Két ellenkező erő kell ahhoz, hogy a moz­­­­galom, élet, haladás álljon elő. Az­­ örök jó és örök rossz váltakozó hul­lámvonalával az emberiség története belekapcsolódik a természettan ele­mi törvényeibe. Valószínű, hogy mint az ingának két szélső kilengési pontja, a kettő között sejthető nyu­galmi helyzet megteremtésére való az erkölcsi jó és erkölcsi rossz. Aki az ember életét a világegyetem szempontjából nézi, nem gyilkolhatja meg egyik erőt sem, mert mind a­­kettő szükségszer­ű. Az életnek és a halálnak, mint a legfőbb jónak és a legfőbb rossz­nak kérdése is meg van oldva. Az új társadalom új erkölcsű embere magáért az életért él; nem siralom völgyének, hanem a boldogság te­­tejének tartja, mert annak érzi. Tud­ja a természettudomány tanításából, hogy az élet oly­ erő, mely nem sem­misül meg, legfölebb átváltozik. A hő, a fény, az elektromosság egy erő három változata. Ilyen az élet és a halál lényege is. A fény látható, az elektromosság láthatatlan ; az élet látható formák egymásutánja, — a halál miért ne lehetne ugyanennek a folyamatnak láthatatlan része ? A szellemiség, a lélek az örök termé­szetben ép oly szétáradó, mindenütt jelenvaló erő, mint a villamosság. A test, az agy csak fölfogó gépezet, amelyik elromlik, megsemmisül, de maga az erő, melyet fölfogott és nyilvánvalóvá tett, megsemmisíthe­­tetlen. A lélek és a halál után ta­lálkozunk, így az örök rettegés, mely a halálnak, a megsemmisü­lésnek gyászos h­eroldja volt eddig, az új életet élő ember lelkéről le­szakad, nem az ő eleme. A szeretet tulajdonképen az örök összetartozás érzése, mely egybeköti a születés előtti létet a halál utánival. Ezért nincs a földön nagyobb, mint a sze­retet. Ez az új erkölcs a vallás szem­pontjából a halhatatlanság kulcsa, melyet a Teremtő a legutolsó em­bernek is ingyen ad. Állam szem­pontjából a hétköznapok szürke rendjét egybekapcsoló vasárnapok ünnepi sora , nyugalmat hoz a fá­radó telkekre. Társadalom szem­pontjából az a közös jel, amelyről egy csillag emberei lelkileg ráis­mernek egymásra. Művészet szem­pontjából az a tündéri tó, melyben a Szépség megtisztultan láthatja sa­ját arcát. — Vége következik. — Bizottság vizsgálta meg a sátoralja­újhelyi határincidens ügyét. Megemlékeztünk arról a kínos in­cidensről, ami a napokban a sátor­aljaújhelyi­ határátlépő állomáson játszódott le. Egy Molnár nevű cseh szogálatban álló renegát magyar detektív, a szolgálatból hazainduló Schwartzer vámtisztet hátulról or­vul megtámadta és véresre verte. Nem első eset, hogy a magyar tiszt­viselőket hivatalos teendőik végzése közben cseh részről inzultusok érik és az ilyen ügyek annál kínosabbak, mert a magyar tisztviselők még a védekezés lehetőségétől is meg van­nak fosztva. A csehek ugyanis a magyar tisztviselőket csakis teljesen fegyvertelenül engedik be a kikállo­­másra, ahol ők viszont fegyveresen, karddal, szuronyos puskával és re­volverrel ellátva teljesítenek szol­gálatot. Hétfőn reggel szállott ki a ma­gyar bizottság Sátoraljaújhelyre h­ogy a helyszínén állapítsa meg a tényeket. A magyar kir. pénzügy­minisztérium képviseletében Fad­­gyas Lajos pénzügyi főtanácsos, a fővámigazgatóság képviseletében dr. Nagy József pénzügyi titkár, az államvasutak igazgatósága képvise­letében Priehradny Kálmán igazgató helyettes és Tamás Ferenc felügye­lő, az államvasutak miskolczi üzlet­vezetősége részéről Stefanovits Ist­ván főfelügyelő, a kerületi főkapi­tányság képviseletében Tasnády Antal rendőrfőtanácsos, az újhelyi kapitányság részéről pedig Spéczián Gyula rendőrtanácsos, az újhelyi kapitányság vezetője és Borbás Géza rendőrtanácsos, a határszéli rendőr­kirendeltség vezetője vettek részt. A bizottság délelőtt tizenegy óra­kor ment át a kisállomásra, ahol a prágai minisztérium utasítására ki­küldött cseh bizottság már várta őket. Hétfőn és kedden folytak a tár­gyalások a kisállomáson, amelyen mindenekelőtt megállapították az in­zultus tényét, és abban Molnár de­tektív provokáló szerepét. A cseh bizottság tagjai elvben hajlandóságot is mutattak arra, hogy a magyar hatóságoknak megfelelő elégtételt adjanak. A magyar bizottság első feltételül azt kérte, hogy Molnár detektívet távolítsák el a kisállomásról, mert jelenlegi beosztási helyén mo­dorával és sértegető megjegyzései­vel továbbra is veszélyeztetné a ha­tóságok békés együttműködésének a lehetőségét. A feltételek második pontjaként a magyar hatóságok ra­gaszkodnak a nemzetközi egyez­ményben biztosított fegyverviselési jogukhoz. A tárgyalásról vezetett jegyző­könyv egyik példányát a magyar bi­zottság, másik példányát pedig a cseh bizottság terjeszti fel a budapesti, illetve a prágai mi­nisztériumokhoz jóváhagyás végett. Valószínű, hogy néhány napon belül ez az incidens végre békésen fog el­intéződni és a magyar hatóságok új­ból elfoglalhatják hivatali helyiségü­ket a kisállomáson. a kanadai rossz termés miatt drága a búza. Pan's, július 30. Az Informa­tion jelenti Londonból: A gabona­áraknak a világpiacon pár nap ó­ta jelentkező emelkedése úgy látszik Kanadából indul ki, ahol a termés a szárazság következté-­­ben sokkal kevesebb lett. Kana­dában az idei gabona­termés 318 millió 640 ezer busel. Tavaly 477 millió 390,000 busel volt a termés. Kanadának kiviteli feleslege az idén 218,640 busel. Maróczy Géz­a sakkbajnok­ vendégszereplése Debrecenben. Maróczy Gézát, a magyar sakk- ,z élet legnagyobb kiválóságát látta vendégül kedden és szerdán a debreczeni sakkor. A mester tisz­teletére a sakkor kedden délután a Kereskedelmi Csarnokban ver­senyt rendezett, amelyen Maróczy Géza egyszerre 21 ellenféllel mér­kőzött. A verseny iránt óriási ér­deklődés nyilvánult meg és a Csar­nok termei zsúfolásig megteltek érdeklődőkkel. A közönség óriási­­érdeklődéssel kisérte Maróczy küzdelmét 21 el­lenfelével, aki a legnagyobb köny­nyedséggel ment táblától-tábláig, egyre könnyebben verte meg el­lenfeleit. Este 10 órakor már csak 5 ellenfele volt Maróczy Gézának és a verseny 11 órakor ért véget. A verseny eredménye a következő: 21 ellenfél közül legyőzött Ma­róczy 16-ot, 4 eldöntetlen, egy el­lenfelétől pedig kikapott. A ver­seny után a jelenlevők meleg ün­neplésben részesítették Maróczy Gézát, a magyar sakkvilág büsz­keségét. Szerdán délután 3 ellenfelével tábla nélkül játszott Maróczy. Az egyes húzások között könnyedén diskurált Maróczy és végül mind 6 a három ellenfelét legyőzte. Csü­törtökön a Sakkor bankettet ren­dez az illusztris sakkmester tisz­teletére, aki pénteken utazik el Győrbe az ottani sakkversenyre. Kíséretében utaznak a győri sakk­versenyre : Nagy Géza, Kulcsár Kálmán, Szabados Sándor Dalmy Barna, a debreczeni Sakkor jóké­­pességű versenyzői. Felemelik a betétek kamatlábát. Budapest, júl. 30. A pénzügy­minisztériumban ma Korányi pénzügyminiszter elnökletével "a pénzintézeti érdekeltségek bevoná­sával értekezlet volt, amelynek tárgya a betéti kamatok felemelé­sének és a pénzintézetek részéről nyújtott kölcsönök után felszámí­tott kamatok leszállításának kér­dése volt. Az értekezleten megál­lapították, hogy a pénzérték sta­bilizációjával kapcsolatosan bizo­nyos eredményt e téren máris el­értek, mert a pénzintézetek beje­lentették a pénzügyminiszternek, hogy a közel­múltban szokásban volt kamattételekkel szemben a betétek után járó kamatot az előző napokban máris ú­jra felemelték a kihelyezések után felszámított ka­matokat viszont l­eszállították.­­ Megállapították továbbá, hogy re­mélni lehet, hogy ez a folyamat a betéteknek a pénzérték stabilizá­ciójával kapcsolatosan meginduló gyarapodása kapcsán folytatódni fog és e téren belátható időn belül további janu­ár áll be."Biztató je­lek mutatkoznak a tekintetben,­­ hogy a nagyközönség megtakarí­tott pénze gyümölcsöztetésére a kosztpénz címén nyújtott maga­sabb kamatok helyett méltányos kamatozású betéti elhelyezésekhez fog folyamodni, ami a kosztpénz­­hez fűződő kockázatal szemben a feltétlen biztonságot tartva szem előtt, az olcsóbb hitel nyújtását teszi majd lehetővé. Tömeges halál légy­­csipéstől Szabolcsban. Nyíregyháza, júl. 29. Az utóbbi időben egymást érik Szabolcsban a halálesetek, amelyeket légycsi­­pés okoz. Úgyszólván minden nap­ra esik egy ilyen tragikus halál­eset. Különösen faluról szállíta­nak be légycsipett betegeket, akik régi szokás szerint már akkor for­dulnak orvoshoz, amikor már menthetetlenek. Hirdetések felvételnek az „Egyetértés“ kiadóhi­­vatalában.

Next