Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)

1841-02-21 / 8. szám

50 nyék szerint;“ — a’ debreczeni 1667ki zsinat, melly­­ben a’ genevai articulusok elfogadtattak, art. 54­. eze­ket mondja: „Qui fundamentum doctrinae, verbum Dei contemnunt et non audiunt, illis nec Sacramento­rum administratione, nec copulandi ritu ministrari per­mittimus, ut dicitur, nolite sanctum dare canibus.“ ’s a’ tengerből még egy cseppet: Moser corpus juris evangelicorum 1738. 395 dik lapon így ír: „Doctorum juris canonici evangelicorum una est sententia protes­­tantes cum haereticis non posse copulari “ — De pol­gári törvényeink a’ vegyes házasságokat 1790/1 előtt nem ismerik ’s igy ezen év előtt alkotott törvényeinkre a’ vegyes házasságok’ ügyében hivatkozni sem lehet. Így állván a’ dolog, csak az lehet kérdés: mit rendel az 1790/1 diki 26. t.czikk’ 15. szakasza: Proles e mixtis matrimoniis , quae semper coram parochis catholicis ineunda erunt, quibus tamen impedimenta quaepiam quocunque sub praetextu in contrarium ponere cautum esto susceptae etc ? — Itt már kérdés: az akadály lé­­telese közt értette-e a’ törvényhozó test megadását vagy megtagadását az áldásnak? úgy hiszem, nem; mert a’ vallás’ körébe tartozó’ polgári hatóság’ rendelke­zésének tárgyai nem lehetnek ugyanazon törvény’szel­­­lemében is: „evangelici utriusque confessionis in iis, quae ad religionem pertinent, unice a religionis suae superioribus dependeant.“ — És valljon mi az áldás? Némelly egyházi szertartásokkal összekötött bizodalmas imádság, vagy az elmének Istenhez fölemelése, ’s ab­beli bizodalmas kérelem, hogy áraszsza Isten szent ma­­lasztját a’ megáldatandókra. ’S e’ szerint nem volna-e képtelenség a’ világi hatalomnak azt rendelni, hogy valaki elméjét Istenhez fölemelje ? Igaz , Nérók és Diocletiánusok kényszeriték a’ keresztényeket, hogy a’ bálványoknak áldozzanak, de azon gondolatra, hogy ezen bálványokhoz,elméjüket is fölemeljék,­­nem jutot­tak. ..E’ szerint a’ dicsőség erre akarni valakit kény­szeríteni , a’ XVIII. és XIX. századnak tartatott volna főn! (Század. 12. sz.) .A budapesti alesperesség' óvása.J­­ Pestmegye’ folyó hó’ 3 — 5 napján tartott rend­kívüli közgyűlésében a’ nm. Helytartótanács' azon in­téző levele fölött, melly felsőbb parancs’ következtében a’ megye’ ,kinek meghagyja, hogy a’ magyarországi érsekek és püspökök által panasz tétetvén Pestmegye’ vegyes házasságot illető határzata ellen, az egész dol­got hagyják úgy a’ megye’ Rédei, mint van, hosszas vitatkozás történt; hol Horárik János beszterczeme­r 60 gyei áldozópap a Herczegsége’ a’ Prímás’ levele ellen nyilatkozott. E’ nyilatkozás ellen a’ budapesti alespe­­resség’ papjai a’ következő óvást nyújtották be a’ vármegyének: Méltóságos főispáni helyettes ur, tekint. Kir. és Rédek! — Értésünkre esvén, hogy a’ teki­ns megye folyó hó’ ékén tartott közgyűlésében Horá­rik János ur, beszterczemegyei áldozópap, és tek.­szitáni Ullmann Móricz ur’ gyermekeinek nevelője úgy nyilatkozott, mintha a’magyar clerus’némelly tagjai, különösen több plébánosok nem hagynák helyben a’ magyar egyház’ főpásztorainak a’ vegyes házasságok’ föltétlen meg nem áldása iránti rendelkezésüket, sőt egyenesen ellenkező véleményben volnának a’ magyar egyház’ mélyen tisztelt főpásztorainak a’ sz. irás’ vilá­gos szavain, és az egész kath. anya szentegyháznak rendithetlen elvén alapult tanításával, luk, édes ha­zánk’ félremagyarázhatlan törvényeinek értelme szerint is, egyedül igazgathatják, és intézhetik el „secun­dum Ecclesiae Canones“ a’ vallás’ belügyeit és szer­tartásait. Illy nyilatkozása által pedig minket is a' kath. egyháznak tanítása — mellyhez rendíthetetlenül ra­gaszkodunk — és mélyen tisztelt főpásztorunk’ ren­deletei iránt engedetlenség’ gyanújába kevert; nehogy tehát ezen gyanúnak legkisebb árnyéka is essék reánk, ’s ez által a’ gondviselésünkre bízott híveknek hitünk , és meggyőződésünk iránt kétségre okot szolgáltassunk: legszentebb kötelességünknek tartjuk, ezen, az egy­házi pásztorkodás’ körén kívül lévő, sőt megyénkhez sem tartozó egyházi személynek hitünkkel és rendit­hetlen meggyőződésünkkel ellenkező, a’ kath. egyház’ tanításával meg nem egyeztethető nyilatkozása ellen a’ tek.­ns megye közönsége előtt ezennel ünnepélyes óvást tenni, és nyilván kijelenteni, hogy mi, a’buda­pesti alesperesi kerület’ valamennyi plébánosai és többi lelkészei, az említett katholikus papnak, ki egyhá­zának tanításávali ellenkezését világosan kinyilatkoz­­tatá, nézeteiben nem csak nem osztozunk, hanem ké­szebbek vagyunk mindent tűrni inkább, mintsem a’ kath. anyaszentegyháznak a’ vegyes házasságok’ föl­­tétlen meg nem áldása iránti, mélyen tisztelt főpász­torunk’ körleveleiben, ’s e’ tek.­ns megyének is meg­küldött nyilatkozásában kifejtett tanítását valaha meg­tagadni, azzal ellenkezőleg érzeni, vagy cselekedni. Kik egyébiránt ebbéli felszólalásunkat és óvásunkat, a’ gondviselésünkre bízott hívek iránti legszentebb kö­telességünk’ teljesítésének, hitünk és meggyőződés.

Next