Egyháztörténet, 1943 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1943-07-01 / 3. szám

tanult, Göttingenből pedig Franeckerbe jött Csehszombati József. Utrechtben van Komjáti Ábrahám, Göde István, Kassai­ Sámuel, Paksi Dániel, Kecskeméti István, Kiss András, Kérészi István pataki, Ajler György, Dósa János, Szilágyi József, Pálfi Ferenc, Benedek Mihály, Szentesi Dániel, Nagy Mihály, Vadász Pál, Ke­resztesi József debreceni, Borosnyai Pál orvos, Putnoky Ádám,67 Kolozsvári György erdélyi tanuló.68 Mikor visszatér, Erlangenben találja Váradi Sámuel, Tóth Ferenc és Nagy Dániel tanulókat. Ez a felsorolás nem teljes és nem tökéletes, de nem is az a célunk, hogy tökéletes kimutatást adjunk a külföldön tanult ma­gyar protestánsokról. Mégis meg kellett ezeket a neveket említe­nünk, mert azt mutatják, hogy nagy számban tanultak kin­t a magyarok külföldön. Azért is közöltük a fenti felsorolást, hogy szembeállítsuk Glatz Jakab kijelentésével,69 aki azt említi, hogy a magyar protestánsok csak régebben látogatták Hollandia fő­iskoláit és egyetemeit, mert ott latin volt a tanulási nyelv és így könnyebben értették az előadott tananyagot, míg az ő korában a német egyetemekre tódulnak a magyarok, nem sokat értenek a tanulási nyelvből s tudatlanul jönnek haza. Ezzel szemben, mint a felsorolt adatok is mutatják, nemcsak a holland főiskolákat látogatják a kimenő magyarországi protestánsok, hanem egyéb jónevű intézetekben is megfordulnak. Itt bizony nem a latin volt a tanítási nyelv s mégis látogatták azokat, pedig nem evangéliku­sok voltak, kikről feltehetjük, hogy német származásuk miatt ér­tették a nyelvet, hanem igenis reformátusok. Ami pedig Glatz ama megállapítását illeti, hogy a protestán­soknak sejtelmük sincs az igazi, önzetlenül elmélyedő tanulmá­nyozásról, a filozófiai tanulmányokkal és témákkal csak mecha­nikusan foglalkoznak s minden olyan művészet­­ és tudomány, mely az embert képezi, az ízlést nemesíti s igazi humanitásra nevel, egészen kívül marad érdeklődésük és tanulmányaik körén,70 az ismeretlennek fentebb említett előterjesztésére kell utalnunk. Az ismeretlen éppen azért igyekszik a protestánsokat még jobban korlátok közé szorítani, azért szeretné a katolikus ifjúság szín­vonalát emelni, mert a külföldet járt protestáns ifjúságnak és az onnan hazakerült, műveltségét ott nyert szellemi rétegnek sokkal magasabb a képzettsége, tapasztalata és élettapasztalata, mint az itthon maradt, vagy csak az örökös tartományok egye­temein és főiskoláin művelődötteknek. Alig hihetjük, hogy a protestánsok, kik éppen azért utasítják el a királynő egyetem­­felállítási tervét, mert szabadabb gondolkozásra, nagyobb el- 67 Lásd a 63. jegyzetet. 08 Keresztesi naplója 19. 69 Freymüthige Bemerkungen eines Ungarn über sein Vaterland. Auf einer Reise durch einige ungarische Provinzen. 70 Korniss: A magyar művelődés eszményei 1777—1848. I. 336—337.

Next