Egyháztörténet, 1943 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1943-07-01 / 3. szám
tanult, Göttingenből pedig Franeckerbe jött Csehszombati József. Utrechtben van Komjáti Ábrahám, Göde István, Kassai Sámuel, Paksi Dániel, Kecskeméti István, Kiss András, Kérészi István pataki, Ajler György, Dósa János, Szilágyi József, Pálfi Ferenc, Benedek Mihály, Szentesi Dániel, Nagy Mihály, Vadász Pál, Keresztesi József debreceni, Borosnyai Pál orvos, Putnoky Ádám,67 Kolozsvári György erdélyi tanuló.68 Mikor visszatér, Erlangenben találja Váradi Sámuel, Tóth Ferenc és Nagy Dániel tanulókat. Ez a felsorolás nem teljes és nem tökéletes, de nem is az a célunk, hogy tökéletes kimutatást adjunk a külföldön tanult magyar protestánsokról. Mégis meg kellett ezeket a neveket említenünk, mert azt mutatják, hogy nagy számban tanultak kint a magyarok külföldön. Azért is közöltük a fenti felsorolást, hogy szembeállítsuk Glatz Jakab kijelentésével,69 aki azt említi, hogy a magyar protestánsok csak régebben látogatták Hollandia főiskoláit és egyetemeit, mert ott latin volt a tanulási nyelv és így könnyebben értették az előadott tananyagot, míg az ő korában a német egyetemekre tódulnak a magyarok, nem sokat értenek a tanulási nyelvből s tudatlanul jönnek haza. Ezzel szemben, mint a felsorolt adatok is mutatják, nemcsak a holland főiskolákat látogatják a kimenő magyarországi protestánsok, hanem egyéb jónevű intézetekben is megfordulnak. Itt bizony nem a latin volt a tanítási nyelv s mégis látogatták azokat, pedig nem evangélikusok voltak, kikről feltehetjük, hogy német származásuk miatt értették a nyelvet, hanem igenis reformátusok. Ami pedig Glatz ama megállapítását illeti, hogy a protestánsoknak sejtelmük sincs az igazi, önzetlenül elmélyedő tanulmányozásról, a filozófiai tanulmányokkal és témákkal csak mechanikusan foglalkoznak s minden olyan művészet és tudomány, mely az embert képezi, az ízlést nemesíti s igazi humanitásra nevel, egészen kívül marad érdeklődésük és tanulmányaik körén,70 az ismeretlennek fentebb említett előterjesztésére kell utalnunk. Az ismeretlen éppen azért igyekszik a protestánsokat még jobban korlátok közé szorítani, azért szeretné a katolikus ifjúság színvonalát emelni, mert a külföldet járt protestáns ifjúságnak és az onnan hazakerült, műveltségét ott nyert szellemi rétegnek sokkal magasabb a képzettsége, tapasztalata és élettapasztalata, mint az itthon maradt, vagy csak az örökös tartományok egyetemein és főiskoláin művelődötteknek. Alig hihetjük, hogy a protestánsok, kik éppen azért utasítják el a királynő egyetemfelállítási tervét, mert szabadabb gondolkozásra, nagyobb el- 67 Lásd a 63. jegyzetet. 08 Keresztesi naplója 19. 69 Freymüthige Bemerkungen eines Ungarn über sein Vaterland. Auf einer Reise durch einige ungarische Provinzen. 70 Korniss: A magyar művelődés eszményei 1777—1848. I. 336—337.