Egyháztörténet, 1944 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1944-07-01 / 3-4. szám

után „horrendo exemplo“ felgyújtatta és hamuvá égette temp­­lomocskájukat.94 Szécsény­re csak 1706 elején került rá a birtokbahelyezés sora. Kántor István és Féja János azon a helyen, ahol annak­­előtte is volt templomuk, 12 ölnyi szélességű és hosszúságú puszta helyet mértek ki templomnak, parókhiának és iskolá­nak.95 Itt történik említés „némely helvetica confession való familiák“-ról, azokról a példás hűségű és kegyességű nemesi családokról, melyek oly nagy erősségei voltak századokon át a magyar kálvinizmusnak és a drégelypalánki egyházmegyének, s amelyek olyan férfiakat adtak „ínség alatt gőzölgő nemze­tünknek“,96 mint amilyenek a Recrudescant és a Lelki Hódolás szerzője, a diplomata Ráday Pál, a karddal vitézkedő Gyürky Pál tábornok vagy a felkelés gazdasági adminisztrációjában fáradhatatlan Darvas Ferenc főhadbiztos voltak. Szécsény végvár voltának megszűnése után alighanem csak ez a néhány környékén birtokos nemes familia tette ki háznépével egyetem­ben a szécsényi eklézsiát. Míg pontosan fel nem derítjük e református nemesi társadalomnak a történetét és fel nem mér­jük egyháza megmaradása érdekében végzett szolgálatát, addig csak töredékes képet tudunk alkotni a drégelypalánki egyház­megye múltjáról. Az egyházmegye „metropolitana ecclesia“ 97-jának, Lo­sonc 98-nak is a felsőnógrádi birtokos nemesség volt a főerőssége. Fülek és Szécsény bukása óta jelentősége megnövekszik, egyik északi véghelye lesz a magyar reformátusságnak; szárnyai alá húzódnak a Füleken és Szécsényben otthonos „fényes reformá­tus családok“, itt keresnek menedéket a Koháry által zaklatott füleki lakosok. Majd másfél század múltán még mindig „32 leányegyház úri tagjait“ gondozza.99 E Rákóczi-korban is neve­ 94 A templom birtoklására és pusztulására nézve 1. a protestánsok­nak a 85. jegyzetben említett sérelmi iratait. 95 A 49. jegyzetben említett Relatio utóirata szerint. 98 Polgári Gáspár losonci prédikátor kifejezése a Mérges Golyóbis­ban. 97 Ecclesia metropolitana-пак Horváth Mihály diósjenői prédiká­tor nevezte a losonci egyházat Paksi K. András espereshez írt 1753. szep­tember 3-i és 1757. január 26-i leveleiben. (A drégelypalánki egyházmegye levéltárában.) 98 A losonci templom történetét Kármán József losonci prédikátor írta meg „mind a Vármegye Leveles-tárába, mind a’ Drégely-Palánki Tractusnak emlékezetül benyújtott“, elveszettnek tekinthető munkájában. (Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése. Pest, 1826. I. 70—71.) — Kéziratban maradt Scherer Lajos. A losonci református keresztyén anyaszentegyház vázlatos törté­nete (Losonc, 1942.) c. munkája is. 99 Tóth Mihálynak a 13. jegyzetben említett dolgozatán kívül 1. még­ .Jeszenői Danó, Losoncz története. U. ott I. 6—30.

Next