Állami Polgári Fiúiskola, Elek, 1929
(Ws»] „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen.“ Iskolánk első tíz éve községünk a trianoni határ tőszomszédságában fekszik és lakói németajkúak. Egy ilyen, majd 8000 lakosságú községnek a gyakorlati irányú általános műveltséget nyújtó és magyar tannyelvű polgári fiúiskolára elengedhetetlenül szüksége van. A község lakossága is érezte ezen iskola szükségét, mert már 1908-ban, egy lelkes tanító mozgatására megnyílt az első osztálya, de ez az első kísérlet meghiúsult, nem lett belőle polgári fiúiskola. A nemzeti összeomlás után azonban az iskola megszervezésének gondolata most már sikerrel jutott újból a felszínre. Előzetes tárgyalások után, az 1920. szept. 8-i rendkívüli közgyűlésen a község képviselőtestülete, Arad vm. kir. tanfelügyelőjének átiratát, az áll. polg fiúiskola felállításának feltételeit tárgyalva, egyhangúan elhatározza, hogy az áll. polgári fiúiskolát már most, az 1920/21. tanévben megnyitni óhajtja, kötelezi magát, hogy 3 — 4 éven belül saját telkén és költségén a modern kor igényeinek megfelelő épületet fog felállítani és a gazdasági oktatás céljára két holdnyi szántóföld területet fog biztosítani. A vall. és közokt. min. úr 1920. okt. 21-én k. 120.380/1920. VI. a. sz. szervező rendeletében Kehrer Károly, a fenti lelkes kezdeményező tanító, most már újpesti vezető kir. tanfelügyelő előterjesztésére és az ő útján értesíti a község képviselőtestületét, hogy a fenti szept. 8-i rdk. közgyűlés határozatát elfogadva, az 1920/21. tanévtől kezdődőleg fokozatosan négy osztályúvá fejlesztendő áll. polg. fiúiskolát állít fel és az iskola azonnali megnyitásának lehetővé tételére a szükséges tanszemélyzet kirendeléséről egyidőben intézkedik. Elek község az iskolaépület felállítása és az iskola első berendezése és felszerelésére vállalt kötelezettséget híven teljesítette és az iskola fennállásának 5. évében, 1925. jún. havában az iskola új épülete, az egyik meglevő eleki áll. óvoda épületre egy emeletet ráépítve, céljának ugyan nem a legszerencsésebb megoldásban, de átadásra készen állott. Az iskola első berendezése és felszerelése is már teljes. A község a szerencsétlen időben végzett iskolaépítéssel szinte erején túl volt kénytelen áldozni, mert az eredetileg 650 millió koronás vállalat 2500 millió koronájába került. Ez a körülmény a község adófizető lakosságában a polgáriúiskolát bizony nem tehette szimpatikussá, úgy, hogy bár az iskola első öt életévében, amíg az építés költségei nem sújtották az adózó polgárságot, a tanulók száma évenként az első évtől az ötödik évig 52, 83.