Elektromos Híradó, 1975 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1975 / 1. szám
Magyarország 30 éve szabad! Harminc évvel ezelőtt, 1945. április 4-én hazánk egyik kis falujánál, Nemesmedvesnél kitakarodott az országból az utolsó fasiszta fegyveres alakulat is, ezzel lehetővé vált a magyar nép számára, hogy saját kezébe vegye sorsa irányítását, és felépítse az új, a szebb, boldogabb, független Magyarországot. Elhallgattak végre a fegyverek, megszűnt a félelem és a rettegés. Hazánk történelmének legsúlyosabb katasztrófáját élte át. A felszabadulás az országot kifosztva találta, nagy városaink, falvaink jelentős része romokban hevert, egy évszázad szorgalmának, munkájának gyümölcsét pusztította el a fasiszta érdekekért vívott háború. A mohácsi csatavesztés óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország, az általános csüggedés, a nehéz gazdasági, a zűrzavaros politikai válságban az ország leghaladóbb ereje, a Magyar Kommunista Párt hirdette meg először: „lesz magyar újjászületés”! És lett! A kommunista párt vezetésével sohasem látott ütemben kezdődött el az ország újjáépítése. Olyan hatalmas eredmények bizonyították népünk élniakarását, tettrekészségét, amilyenre nem volt példa hazánk ezeréves történelmében. Az eltelt harminc év bizonyította, hogy a magyar nép tudott élni a szabadsággal, bátran szembeszállt a nehézségekkel és odaadó munkájával biztosította, hogy országunk néhány év alatt talpraállt, olyan fejlődésen ment keresztül, mely biztosította, hogy napjainkban magasabb színvonalon építi szocialista társadalmát. Ez a fejlődés nem volt sima, zökkenőmentes. Le kellett küzdeni a belső reakciós erők bomlasztó tevékenységét, fel kellett számolni a párt belső vezetésében elkövetett hibákat, és harcot kellett vívni a külső reakció nyílt támadásával szemben. A magyar nép pártunk vezetésével le tudta küzdeni a felmerült nehézségeket. Pártunk és párttagságunk rendíthetetlen hűséggel ragaszkodik a marxizmus—leninizmus elveihez, a szocialista hazafisághoz, a proletár internacionalizmushoz, mert híven akarja szolgálni a munkásosztály, a magyar nép érdekeit. A leninizmushoz való szilárd ragaszkodás mellett sikereinket lehetővé tette, hogy egyre szilárdabb kapcsolatokat építettünk ki a testvéri szocialista országokkal, ezek közül elsősorban a Szovjetunióval. A Szovjetunió amellett, hogy felszabadította hazánkat, számtalan esetben adta tanújelét a proletár internacionalizmus gyakorlati megvalósításának, mikor nemzetünk súlyos napjaiban gazdasági, politikai, erkölcsi és ha kellett katonai segítséget nyújtott nehézségeink leküzdéséhez. Népünk sohasem feledkezik meg arról a testvéri segítségről, amelyet az elmúlt 30 év alatt a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió, a szovjet nép nyújtott számunkra. Április 4-e hazánk felszabadulásának ünnepe, legnagyobb nemzeti ünnepünk. Megvalósult népünk sok évszázados álma — melyet célul nemzetünk nagyjai, Dózsa, Rákóczi, Kossuth, Petőfi és a Tanácsköztársaság hősei tűztek zászlójukra — országunk szabadsága és függetlensége. Nemzeti ünnepünkön együtt ünnepel az ország, méltón lehetünk büszkék eredményeinkre, és bizakodással tekinthetünk a jövőbe. Megteremtettük társadalmi haladásunk minden alapvető bázisát. Valóra váltak a X. pártkongresszus határozatai. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és szocialista értelmiségünk számára az ünnep után jönnek ismét a dolgos hétköznapok, mikor ki-ki a munkaterületén a saját feladatainak jó ellátásával szolgálja társadalmi haladásunk ügyét. E haladás irányát mutatja meg eddigi eredményeink elemzése mellett pártunk XI. kongresszusa. A meghatározott feladatok nagyok és végrehajtásuk nem lesz könnyű. Számolnunk kell nagyon sok nehézséggel, de a célok reálisak, végrehajthatóak és ha dolgozó népünk minden rétege a feladatok megoldását magáévá teszi, a siker nem lehet kétséges, és ez nemzetünk további felemelkedését szolgálja. Április 4-e közeledik. Ünnepeljük népünk szabadságát, eddig elért sikerét és emlékezzünk azokra a felszabadító szovjet katonákra, akik életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Emlékezzünk azokra a magyar ellenállókra, partizánokra, akik fegyverrel a kezükben szálltak szembe a megszálló német fasisztákkal és nyilas bérenceikkel. Soha ne felejtsük el, a harcnak még nincs vége. Több országban felüti fejét a fasizmus kísértete. Ne felejtsük el soha, és gyermekeinknek is mondjuk el, milyen mérhetetlen szenvedést zúdított a fasizmus az egész világra és a mi népünkre is. Soha ne felejtsük el, hogy a világ számos területén imperialista hatalmak által élesztgetett tűzfészkek vannak, hogy sok-sok millió gyermek és felnőtt éhezik, szenved és kizsákmányolják. Lássunk mindig tisztán és munkánkat úgy végezzük, harcunkat úgy vívjuk, hogy népünk felemelkedésének magasztos célja mellett küzdjünk a világ minden népének szabadságáért, és erőnkhöz mérten segítsük harcukat. Örök hála és dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek. Tisztelettel adózunk a hazánk felszabadításában részt vett bolgár és román katonáknak és a magyar ellenállási mozgalom harcosainak. ÉLJEN ÁPRILIS 4., HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJA! Tolnai Antal „A szocializmus útján, a párt vezetésével, együtt a néppel!” 3