Elektromos Híradó, 1984 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
Napirenden... Napirenden ... Napi renden__Napirenden ... Napirenden____Napirend en... Napirenden... Napirenden... Eredményeink, gondjaink, további feladataink A pb október 29-i ülésének egyik napirendi pontja keretében Kallós József vezérigazgató tájékoztatást adott 1984. I—III. negyedévi vállalati eredményekről. Ennek mindannyiunkat érdeklő részleteit alábbiakban közöljük. Az előzetes, írásban kiadott tájékoztató főképpen számszerű formában nyújtott információt a vállalati tevékenység főbb mutatóiról. Közülük is kiemelte Kallós József, hogy az év első három negyedévében 5446 millió kWó villamos energiát értékesítettünk, mely az elmúlt év hasonló időszakát figyelembe véve 6,1%-os fejlődést mutat. Főképpen a lakásfogyasztás növekedésére kell figyelni, ahol közel 9,4°0-kal értékesítettünk többet az előző évinél, a teljesítménydíjas fogyasztás pedig 4,5 százalékos fejlődést mutat. A villamos energia forgalommal együtt járt a hálózati veszteséghányad növekedése. Növekedett az üzemzavarok száma, csökkent azonban az üzemzavarok átlagos időtartama, tovább javult az üzemzavar miatt kiesett villamosenergia-értékesítés részarány-mutatója — mondotta a vezérigazgató, majd így folytatta: a közvilágítás hibaszázalék romlott, de az anyagi ösztönzőrendszerünk alapján sikerült az üzemkészséget elfogadható szinten egyenletessé tenni. Problémánk csaknem kizárólag a hálózati veszteséghányaddal van. A vásárolt és az értékesített kVó-k különbsége szolgál a veszteséghányad megállapításának alapjául. Hálózati berendezéseink műszaki vesztesége évről évre csak igen kis mértékben változhat, elsősorban az elszámolás, illetve számbavétel körül keletkezhet. Fogyasztóink száma kereken 1,1 millió, s azok különböző csoportjaiban az elfogyasztott villamos energia leolvasása a legkülönbözőbb időpontokban történik, egy, kettő, illetve három havonta. A villamosenergiavásárlás leolvasása viszont mindig a tényleges naptári időszakra történik. E kétféle leolvasási rend eleve magában hordoz elszámolásbeli bizonytalanságot, mérőberendezéseink esetenként nem működnek kielégítő pontossággal, hanyagul kezeli az új bekapcsolások adminisztratív ügyintézése. Főképpen a Fővárosi Díjbeszedő Vállalattal való kapcsolatban mutatkoznak adminisztratív és műszaki ügyintézési problémák. Az év első hónapjaiban intézkedési tervet készítettünk a hálózatveszteség kedvező szintjének elérése érdekében. Ezt a feladatot az idén az teszi kiemelt fontosságúvá, hogy a tröszti személyi jövedelem szabályozás a hálózati veszteség elvárt szinten történő teljesítéséhez jelentős vállalati, anyagi érdekeltséget kapcsol. Most az ezzel elnyerhető vagy elveszíthető jövedelemforrás a korábbihoz képest több mint négyszeresére emelkedett. Hosszú távon remélhetően kedvező helyzetet jelenthet, hogy a jövő évtől üzemigazgatóságonként is mérni tudjuk, majd a vállalati számbavételhez hasonlóan a hálózati veszteséget. Főképpen a vám tevékenységből eredően mintegy 1,5 millió forintos költséggel az év végére létrehozzuk azt a mérőberendezést. Idei beruházási tervünk mind a pénzügyi teljesítés, mind pedig a különböző üzembehelyezések vonatkozásában kedvezően fog teljesülni. Megvalósult a kerepestarcsai kirendeltség átadása, fokozott ütemben készül a vecsési kirendeltség, üzembe került a rózsadombi kirendeltség és a törökbálinti kirendeltség. Elkészült a dunaharaszti kirendeltség is. Az első félévben az elosztóhálózati beruházások területén a hálózatbővítés és rekonstrukció terveiben mutatkoztak pénzforrás-hiányból adódó feszültségek. Központosítanunk kellett a munkaszámok kiadását, hogy ezáltal elejét vegyük a pénzügyi fedezethiányos beruházások indításának. Az üzemigazgatóságok fegyelmezetten vették tudomásul ezt az intézkedést, végrehajtották a kiadott utasításokat és most már úgy látjuk, biztosított a pénzforrásra vonatkozó vállalati gazdálkodás. Nagy segítség ebben a vonatkozásban a hálózatfejlesztési hozzájárulás viszonylag igen jelentős pénzösszege. Az ebben való érdekeltség hangsúlyozása céljából jövőre azt tervezzük, hogy az ilyen címen felgyűlt forrás mintegy fele a helyi üzemigazgatóság beruházási pénzösszegét növeli majd. Vállalati működésünk továbbra is egyik legkritikusabb területe a munkaerőhelyzet. Létszámunk csökkenése az idén tovább folytatódott. A törzsállomány csökkenését nem egyenértékű részmunkaidős, illetve nyugdíjas dolgozókkal igyekeztünk pótolni. A hiányzó saját létszám a vállalati önköltség vonatkozásában is negatív tényezőként mutatkozik. Arra kényszerülünk, hogy az üzemviteli, hálózatszerelési és egyéb tevékenységi területeinken mind nagyobb mértékben vegyünk igénybe nem saját kivitelezői kapacitásokat, ami köztudottan nem olcsó megoldás. A vállalati vgm-tevékenységet is igyekeztünk a kapacitás növelése érdekében fejleszteni. Kényszerülünk azonban arra, hogy gazdasági munkaközösségeket, szakcsoportokat is igénybe vegyünk. A VÁLLALATI BÉRHELYZETRŐL A vállalati bérszínvonal 4,5%-os fejlődést irányzott elő. Ennek jelentős részét az ügyelet- és készenléttartás, valamint a műszakváltás anyagi ösztönzése tette ki. Az alapbérek 3%-os növelését hajtottuk végre az év elején. Jelentősen lecsökkent a honvédségi munkaerő-létszám, aminek következtében mintegy 8—900 eFt bérveszteségünk adódott. A nagyobb bérszínvonalú főegységek, így elsősorban a Főelosztóhálózati Üzemmérnökség létszáma növekedett, a kis bérszínvonalúaké pedig csökkent. Az MVMT az idén is biztosított vállalatunk számára terven felüli bérforrást, melynek egy része az ügyelet- és készenléttartás díjtételeinek növelésére kerül felhasználásra Az ügyelet- és készenléti díj az 1983. évi induló állapothoz képest kell, hogy ugyanolyan mértékben fejlődjön, mint amilyen növekedés, állami intézkedések alapján a műszakpótlékban bekövetkezett. Ez a többletpénz kiegyenlíti az előbb már említett technikai jelegű bérszínvonal-növekedést és hozzájárul ahhoz, hogy eredeti tervünkön felül fizessünk majd a jövő év tavaszán év végi részesedést. Az idei jövedelemterv az évközi bér- és részesedési alap felhasználás mellett csupán 3 millió forint év végi részesedés tervezését tette lehetővé, ami a felét sem jelenti az 1983. évi eredmények alapján idén tavasszal kifizetett év végi részesedésnek, összességében az idei bérszínvonal 5,7%-kal lehet nagyobb az előző évi bérszíntnél, ami valamivel kedvezőbb növekedés, mint amilyen az 1983. évi volt. Ezzel a fejlődéssel természetesen mi magunk sem vagyunk elégedettek, azt várjuk, hogy jövőre, illetve a VII. ötéves terv időszakában hatásosabb intézkedések segítik majd ágazati szinten iparágunk bérhelyzetének javulását. Úgy látom, hogy a hálózati veszteség és a vállalati önköltség javítása, valamint a más területeken a háromnegyed évben elért eredmények nívójának megtartása mellett vállalatunk az idén is jó eredménnyel fejezheti be éves működését. 3