Elektromos Híradó, 1984 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1984-11-01 / 11. szám

Napirenden... Napirenden ... Napi­ renden__Napirenden ... Napirenden____Napirend en... Napirenden... Napirenden... Eredményeink, gondjaink, további feladataink A pb október 29-i ülésének egyik napirendi pontja keretében Kallós József vezérigazgató tájékoztatást adott 1984. I—III. negyedévi vállalati eredményekről. Ennek mindannyiunkat érdeklő részleteit alábbiakban közöljük. Az előzetes, írásban kiadott tájékoztató főképpen számszerű formában nyújtott információt a vállalati tevékenység főbb mutatóiról. Közülük is kiemelte Kal­lós József, hogy az év első három negyedévében 5446 millió kWó villamos energiát értékesítettünk, mely az elmúlt év hasonló időszakát figyelembe véve 6,1%-os fejlődést mutat. Főképpen a lakásfogyasztás növekedésére kell fi­gyelni, ahol közel 9,4°­0-kal értékesítettünk többet az előző évinél, a teljesítménydíjas fogyasztás pedig 4,5 százalékos fejlődést mutat. A villamos energia forgalommal együtt járt a háló­zati veszteséghányad növekedése. Növekedett az üzem­zavarok száma, csökkent azonban az üzemzavarok át­lagos időtartama, tovább javult az üzemzavar miatt ki­esett villamosenergia-értékesítés részarány-mutatója — mondotta a vezérigazgató, majd így folytatta: a köz­­világítás hibaszázalék romlott, de az anyagi ösztönző­rendszerünk alapján sikerült az üzemkészséget elfo­gadható szinten egyenletessé tenni. Problémánk csaknem kizárólag a hálózati veszte­séghányaddal van. A vásárolt és az értékesített kVó-k különbsége szolgál a veszteséghányad megállapításá­nak alapjául. Hálózati berendezéseink műszaki vesz­tesége évről évre csak igen kis mértékben változhat, elsősorban az elszámolás, illetve számbavétel körül keletkezhet. Fogyasztóink száma kereken 1,1 millió, s azok külön­böző csoportjaiban az elfogyasztott villamos energia leolvasása a legkülönbözőbb időpontokban történik, egy, kettő, illetve három havonta. A villamosenergia­­vásárlás leolvasása viszont mindig a tényleges naptári időszakra történik. E kétféle leolvasási rend eleve ma­gában hordoz elszámolásbeli bizonytalanságot, mérőbe­rendezéseink esetenként nem működnek kielégítő pon­tossággal, hanyagul kezeli az új bekapcsolások admi­nisztratív ügyintézése. Főképpen a Fővárosi Díjbeszedő Vállalattal való kap­csolatban mutatkoznak adminisztratív és műszaki ügy­intézési problémák. Az év első hónapjaiban intézke­dési tervet készítettünk a hálózatveszteség kedvező szintjének elérése érdekében. Ezt a feladatot az idén az teszi kiemelt fontosságúvá, hogy a tröszti személyi jövedelem szabályozás a há­lózati veszteség elvárt szinten történő teljesítéséhez je­lentős vállalati, anyagi érdekeltséget kapcsol. Most az ezzel elnyerhető vagy elveszíthető jövede­lemforrás a korábbihoz képest több mint négyszeresé­re emelkedett. Hosszú távon remélhetően kedvező hely­zetet jelenthet, hogy a jövő évtől üzemigazgatóságon­ként is mérni tudjuk, majd a vállalati számbavételhez hasonlóan a hálózati veszteséget. Főképpen a vám te­vékenységből eredően mintegy 1,5 millió forintos költ­séggel az év végére létrehozzuk azt a mérőberendezést. Idei beruházási tervünk mind a pénzügyi teljesítés, mind pedig a különböző üzembehelyezések vonatkozá­sában kedvezően fog teljesülni. Megvalósult a kerepes­­tarcsai kirendeltség átadása, fokozott ütemben készül a vecsési kirendeltség, üzembe került a rózsa­dombi kirendeltség és a törökbálinti kirendeltség. Elkészült a dunaharaszti kirendeltség is. Az első félévben az elosztóhálózati beruházások te­rületén a hálózatbővítés és rekonstrukció terveiben mutatkoztak pénzforrás-hiányból adódó feszültségek. Központosítanunk kellett a munkaszámok kiadását, hogy ezáltal elejét vegyük a pénzügyi fedezet­hiányos beruházások indításának. Az üzemigazgatóságok fegyelmezetten vették tudomá­sul ezt az intézkedést, végrehajtották a kiadott utasítá­sokat és most már úgy látjuk, biztosított a pénzforrás­ra vonatkozó vállalati gazdálkodás. Nagy segítség eb­ben a vonatkozásban a hálózatfejlesztési hozzájárulás viszonylag igen jelentős pénzösszege. Az ebben való érdekeltség hangsúlyozása céljából jövőre azt tervez­zük, hogy az ilyen címen felgyűlt forrás mintegy fele a helyi üzemigazgatóság beruházási pénzösszegét növe­li majd. Vállalati működésünk továbbra is egyik legkritiku­sabb területe a munkaerőhelyzet. Létszámunk csökke­nése az idén tovább folytatódott. A törzsállomány csök­kenését nem egyenértékű részmunkaidős, illetve nyug­díjas dolgozókkal igyekeztünk pótolni. A hiányzó saját létszám a vállalati önköltség vonatkozásában is nega­tív tényezőként mutatkozik. Arra kényszerülünk, hogy az üzemviteli, hálózatsze­relési és egyéb tevékenységi területeinken mind na­gyobb mértékben vegyünk igénybe nem saját kivitelezői kapacitásokat, ami köztudottan nem olcsó megoldás. A vállalati vgm-tevékenységet is igyekeztünk a kapaci­tás növelése érdekében fejleszteni. Kényszerülünk azon­ban arra, hogy gazdasági munkaközösségeket, szak­csoportokat is igénybe vegyünk. A VÁLLALATI BÉRHELYZETRŐL A vállalati bérszínvonal 4,5%-os fejlődést irányzott elő. Ennek jelentős részét az ügyelet- és készenléttar­tás, valamint a műszakváltás anyagi ösztönzése tette ki. Az alapbérek 3%-os növelését hajtottuk végre az év elején. Jelentősen lecsökkent a honvédségi munkaerő-lét­szám, aminek következtében mintegy 8—900 eFt bér­veszteségünk adódott. A nagyobb bérszínvonalú fő­egységek, így elsősorban a Főelosztóhálózati Üzem­­mérnökség létszáma növekedett, a kis bérszínvonalúa­­ké pedig csökkent. Az MVMT az idén is biztosított vállalatunk számára terven felüli bérforrást, melynek egy része az ügyelet- és készenléttartás díjtételeinek növelésére kerül fel­­használásra Az ügyelet- és készenléti díj az 1983. évi induló állapothoz képest kell, hogy ugyanolyan mér­tékben fejlődjön, mint amilyen növekedés, állami in­tézkedések alapján a műszakpótlékban bekövetkezett. Ez a többletpénz kiegyenlíti az előbb már említett technikai jelegű bérszínvonal-növekedést és hozzájárul ahhoz, hogy eredeti tervünkön felül fizessünk majd a jövő év tavaszán év végi részesedést. Az idei jövedelemterv az évközi bér- és része­sedési alap felhasználás mellett csupán 3 millió forint év végi részesedés tervezését tette lehetővé, ami a fe­lét sem jelenti az 1983. évi eredmények alapján idén tavasszal kifizetett év végi részesedésnek, összességében az idei bérszínvonal 5,7%-kal lehet nagyobb az előző évi bérszíntnél, ami valamivel kedve­zőbb növekedés, mint amilyen az 1983. évi volt. Ezzel a fejlődéssel természetesen mi magunk sem vagyunk elégedettek, azt várjuk, hogy jövőre, illetve a VII. ötéves terv időszakában hatásosabb intézkedések segítik majd ágazati szinten iparágunk bérhelyze­tének javulását. Úgy látom, hogy a hálózati veszteség és a vállalati önköltség javítása, valamint a más területeken a há­romnegyed évben elért eredmények nívójának megtar­tása mellett vállalatunk az idén is jó eredménnyel fe­jezheti be éves működését. 3

Next