Elektromos Híradó, 1984 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1984-05-01 / 5. szám
Szépen, jól magyarul! A NAGY KÖTŐJELRŐL Tapasztalható, hogy nagyon sokan, így az érettségizett fiataljaink nagy része is, csak öt írásjelet használnak: a pontot, a kérdőjelet, a felkiáltójelet, a vesszőt és a kötőjelet. Ismernek ugyan öt mást is (a kettőspontot, a pontosvesszőt, a gondolatjelet, a zárójelet és az idézőjelet), de ezeket saját írásaikban nem, vagy pedig úgy használják, ahogyan éppen nem kellene. Van végül egy olyan írásjelünk, amelyet sokan nem ismernek, sem nem használnak. Ez az úgynevezett nagykötőjel. A magyar helyesírásnak ez az írásjele „csak” 30 éves, a nyomdászok gyakorlatában azonban már korábban is használatos volt, amelyre a tudnivalót a Magyar helyesírás szabályai című kézikönyvben találhatjuk meg. Hogy mi a különbség a kötőjel és a nagykötőjel között megmutatja néhány példa: magyar—lengyel labdarúgó-mérkőzés, Volga—Don-csatorna, 1848—49-ben stb. A kötőjel funkciója inkább az egybetartozás, a nagykötőjel inkább a tagolás kifejezése. A nagykötőjellel összekapcsolt (magyar—lengyel, Volga—Don, 1848-as—49) nem olyan szoros az összetartozásuk, mint a kötőjeles írásúaknak (labdarúgó-mérkőzés, . .. Don-csatorna, .. . 49-ben). Igen hasznos ez a különbségtétel, mert általa írásunk pontosabbá és kifejezőbbé válik. Mivel nem csupán arról van szó, hogy néha — a változatosság kedvéért — a rendesnél nagyobb kötőjelet írunk, hanem a nagykötőjel egy sajátos funkciójú külön írásjel, a nevét éppúgy egybe kell írnunk mint például a pontosvessző nevét. Írógépen a nagykötőjelet a kötőjelnek egymás utáni két leütésével írjuk előtte és utána „üres betű" nélkül, ezzel különböztetve meg a gondolatjeltől. Az „őrült” spanyolnak van egy igen józan és célszerű helyesírási szabálya: az hogy a kérdőmondatnak nemcsak a végére, hanem az elejére is kérdőjelet tesz, így aztán az olvasó nyomban tudja, hogy kérdésről van szó, s ha történetesen fennhangon olvassa a mondatot, bizonyára nem vét a hangsúly ellen. Mi magyarok csak a mondat végére teszünk kérdőjelet. Ám oda gyakran még akkor is, amikor ott semmi keresnivalója nincs, ti. amikor a mondat nem kérdő, hanem kijelentő vagy fölszólító. Igazi kérdőmondatok pl. amelynek a végére kérdőjel jár: Hogy vagy? Hova utazol a nyáron? Észrevetted, hogy milyen zavartak voltak a megkérdezett személyek? Megkérdezted a főmérnökünket, meglátogatja-e a DÉDÁSZ-t? Az üzemigazgatóságoktól beérkeztek-e már a munkaverseny értékeléséhez szükséges jelentések? A következő példákban egy közismert napilapunkból idézek olyan mondatokat, amelyekben a kérdőjel helyébe pont járna: Találgattam, miféle kapcsolat lehet közöttük? Azt kérdeztük az olajbányászoktól, voltak-e jó tanítómestereik? Megkérdeztük a liftkezelőt, mióta beteg? Nem tudom, megvan-e még a régi bőrtáskája? Napok óta töprengek rajta, hogy ez volna-e a legjobb megoldás? Jól nézd meg, nincs-e a cikkemben helyesírási hiba? A felsorolt alárendelő összetett mondatokban azért helytelen a kérdőjel, mert — bár mindegyiknek a mellékmondata kérdést fejez ki — főmondatuk kijelentő, illetve a legutóbbié felszólító, márpedig a mellérendelő összetett mondatoknak a jellegét mindenkor a főmondat határozza meg. Kijelentő mondat után pedig nem kérdőjelet, hanem pontot kell tenni, felszólító mondat után felkiáltó jelet. Úgy vélem, hogy a felsorolt néhány példa jól érzékelteti, a szükség szerint használatos nagykötőjel megkönnyíti mondanivalónk érthetőségét, egyértelműségét. Táborffy Dénes 12 TÖMEGSPORT Megkezdődött az idei kispályás labdarúgó-bajnokság, bár az ünnepek miatt néhány mérkőzés közös megegyezéssel későbbre lett halasztva, a 9 találkozó így is helyenként izgalmas, jó játékot, egy-két alkalommal gólesőt hozott. A termelésben élenjárt az anyagosztály, aki 16 góllal terhelte meg a hajdan jobb napokat látott gépjármű 6. hálóját, de a villamos vnst. műhely is nyolcat lőtt a szentendrei ipari tanulóknak, akik végül csak egy csapatot indítottak a bajnokságban. A tavalyi aranyérmes közép-pesti hálózatszerelés is jól kezdett, 7 gólt lőtt a rákoscsabaiaknak. Sajnos, máris meg kellett válni egy résztvevőtől. A belvárosi kirendeltség csapata nem állt ki az ipari tanulók ellen, akik pedig 20 km-t tettek meg, hogy megmérkőzhessenek velük. A szabályok értelmében ki lettek zárva a bajnokságból, és a tömegsport bizottság fontolóra veszi, a végleges kizárást is, mivel tavaly is hasonló okok miatt morzsolódtak le. Jó lenne, ha a felelősök ezen elgondolkoznának ! Eredmények: A csoport Vill. inst. műhely — Ip. tanulók 8:1 A csoport—Pál. szer.—R. csaba kir. 7:3 Főelosztó—Zuglói kir. 4:3 Zuglói kir.—R.csaba kir. 2:2 C csoport Anyago.—Gépjármű u. 16:2 Ferencv. kir.—Anyago. 2:1 Észak-Buda—M.szálló 3:0 Ferencv. kir.—Észak-Buda 4:1 M.szálló—Ferencv. kir. 4:0 L. Gy. Csörlő előkészítése a kötegelt, szigetelt, vezeték húzásához Dél-Budán Az ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR XIII. kerleti fiókja 1984. május 7-től kezdődően — a lakosság szolgálata érdekében a Marx tér 9. sz. és Thälmann u. 61. sz. alatti fiókjában — az alábbi nyitvatartási rendet vezeti be: Marx tér 9. Hétfő 9 óra 15 perctől 18 óráig Külön felhívjuk szíves figyelmüket a hétfői teljes körű ügyfélszolgálatunk egy órával történő meghosszabítására. Továbbá tájékoztatjuk Önöket, hogy Budapest területén — a megváltozott nyitvatartási renddel — 44 fiókunk áll szolgálatukra, melyek jegyzéke minden takarékpénztári egységünkben megtekinthető. Kedd—szerda 8 óra 15 perctől 16 óráig Csütörtök 8 óra 15 perctől 18 óráig Péntek 8 óra 15 perctől 14 óráig Thälmann u. 61. Hétfő 9 óra 15 perctől 18 óráig Kedd-szerda 8 óra 15 perctől 16 óráig Csütörtök 8 óra 15 perctől 16 óráig Péntek 8 óra 15 perctől 14 óráig