Elektromos Híradó, 1984 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

A Főelosztóhálózati Üzemmérnök­ség majd minden munkaterületén is­merik Litovszky János állomásveze­­zető elektrikust, aki az idén kapta meg harmadszor a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. Albertfalván kerestem fel, ahol éppen kapcsolási műveleteket feje­zett be. Elmondta, hogy 1949. szep­tember 25-én lépett vállalatunk szol­gálatába, a Simor utcai és a kőbá­nyai alállomásba, ahol segédelekti­­kusként dolgozott. Két évig transz­formátor, 1953-ban pedig mint ták­­szerelő bővítette ismereteit. 1954-ben felügyeleti elektrikusi vizsgát tett és a szekunder szerelőkkel is dolgozott. Három évig volt a Bugát utcai, majd a kaszásdűlői alállomásban elektrikus, közben 1960-61-ben fel­adata volt a Lovag utcai gyakorló al­­állomás szerelési munkáinak vezeté­se. (Sajnos ez a munka nem fejező­dött be.) Közben hét alállomás keze­lési ismereteiből tett sikeres vizsgát 1964-től az albertfalvai alállomás vezetésével bízták meg. Feladata még a diósdi és a lágymányosi alál­lomás irányítása is. „1952-ben villanyszerelői vizsgát tettem, majd elvégeztem a villamos műkezelő tanfolyamot, megszereztem a 7—8. általános iskolai végzettsé­get, majd 1964-ben villamosipari technikusi vizsgát tettem. 1968-ban művezetői tanfolyamon vettem részt és 1978-ban a M­MTK esztergomi technikus továbbképző tanfolyamán szereztem újabb ismereteket. Úgy érzem, vezetőim értékelték és elismerték munkámat. Az erkölcsi elismerés mindig váratlanul ért, de nagyon jólesett. 1980-ban arany törzsgárdajelvényt kaptam és tűzvé­delem terén végzett eredményes munkámért oklevél elismerésben ré­szesültem. 1973 óta, mint a Testvériség arany­jelvényes szocialista brigád vezetője tevékenykedem. Három újításom van, egyikkel biztosítva a szabályozó transzformátor biztonságos üzemel­tetését, másikkal a 220/120 kV-os transzformátorok hűtési üzembizton­ságának ellenőrzését szolgálva. Hobbim a gyümölcs- és zöldség­­termesztés, melyet a diósdi kisker­temben gyakoriok szabadidőmben” —fejezte be tájékoztatóját Litovszky János. További sikereket kívánva búcsúz­tam el az elektrikus példaképnek ál­lított munkatárstól. Szőnyi Erzsébet, aki 1972 óta a számviteli p. ár- és költségellenőrző cn. csoport utókalkulátori ellenőre, az ipari miniszter Kiváló Dolgozó ki­tüntetését kapta meg. Alapos, pontos munkájáról, jószí­vűségéről, segítőkészségéről már a múlt években is többször hallottam. Közvetlen vezetője, Világosné véle­ménye szerint gazdasági munkáját maximális szakmai tudással és töret­len­ szorgalommal végzi, ha a helyzet úgy kívánja, szívesen áldozza fel délutánjait és szabad szombatjait a határidős feladatok teljesítése érde­kében. Állandóan segíti szakmai fel­világosítással a vállalat számlázó te­vékenységével foglalkozó szerveze­teinek dolgozóit. A kitüntetett elmondta, hogy régi munkahelyén a Rézhenger Műveknél gyártáselőkészítő, üzemi elszámoló munkát végzett. Az ifjúsági mozga­lomban először a DISZ-ben, majd a KISZ-ben tevékenykedett. 1961 óta párttag, pártmunkáját az ELMŰ-nél mint pártcsoport bizalmi, majd 1975- től pártalapszervi vezetőségi tagként végzi. Szemináriumi ellenőr is. „Mindenkor igyekszem hibátlanul, a legjobban dolgozni — mondotta. Nekem a munkadő 6.45-től 15.05 órá­ig tart. Ez természetes, ezért fizetnek. Munkámat már többször elismerték, háromszor kaptam vállalati kiváló dolgozói kitüntetést, egyszer vállalat kiváló brigádtag jelvényt és egyszer kiváló társadalmi munkáért okleve­let. Régi munkahelyem röplabdacsa­patában aktív sportoló voltam. Ma már inkább szívesen olvasok jó köny­veket, eljárok múzeumokba, kiállí­tásokra, színházakba és a Fővárosi Operettbe is. Az itt szerzett élmé­nyeimről, tapasztalataimról örömmel beszélgetek és vitatkozok munka­társnőimmel. Otthoni elfoglaltságom, nagyné­­némről való gondoskodás, amit szí­vesen teszek, hiszen ő volt az aki szállást biztosított részemre, amikor Pestre jöttem és most is nála lakom.” Kívánok további munkasikereket, jó egészséget, hogy még sokáig él­vezhesse munkatársai megbecsülését. St. Balázs Károlyt nemcsak Újpesten, de vállalatunk majd minden gazdasá­gi egységénél ismerik. Kedves, nyílt és segítőkész kolléga. Életéről, mun­kájáról, családjáról az alábbi nyi­latkozatot adta: „1957 októberében — a hivatásos katonai szolgálat és a tanácsoknál végzett munka után — segédmun­kásként léptem az ELMŰ újpesti üzemosztályába, s rendszeresen részt vettem a szakmai továbbképző tan­folyamokon. Három évig a sződi al­állomás vezető elektrikusa voltam, közben elvégeztem a villamos ener­giaipari technikumot. 1963—1967-ig a dunakeszi berendeltség, majd 1977. január 1-től az újpesti kirendeltség vezetője voltam. 1977. július 1-től az Észak-pesti Üzemigazgatóság igazgatási csoport­­vezetői teendőit látom el. 1983. no­vember 1-től az üzemigazgatóság sze­mélyzeti vezetője lettem. 1960 óta ügyeletes szolgálatot is tartok. Elláttam az üzemigazgatóság polgári védelmi törzsparancsnoki te­endőit, részt vettem a vállalati tár­­sadalmi tulajdonvédelmi bizottság­ban 1982-ig, majd ezt a megbízatá­somat az Elektromos Híradó szer­kesztő bizottsági tagsága váltotta fel. 1946 óta végzek különféle társa­dalmi és pártmegbízatásokat. Voltam két évig függetlenített DISZ-titkár, kultúrfelelős, tanácstag. 1950 óta va­gyok párttag, s az ellenforradalom leverése után pártalapszervezeti el­nök, több ízben pártvezetőségi tag, pártcsoportbizalmi, s az évek jelen­tős részében propagandista is. Az MHSZ-munkából is kiveszem a ré­szem. Kétszer kaptam meg a Válallat Kiváló Dolgozója kitüntetést, de meg­kaptam a Honvédelmi Érdemérem bronz fokozatát, a Kiváló Véradó bronz és ezüst fokozatát, a kiváló po­litikai munkáért a Lenin emlékpla­kettet. Egy hatgyermekes falusi suszter fia vagyok. Két gyermekem és hat unokám van. Szívesen töltöm pihenő időmet családommal a Dunakeszin levő hétvégi házamban, ahol szívesen foglalkozom a kertészkedéssel is.” Kiváló dolgozói kitüntetése alkal­mából kívánom, hogy még hosszú ideig végezze munkáját a reá jel­lemző vidámsággal és egézségesen társadalmunk, családja körében. Si.

Next