Elektromos Híradó, 1984 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
A Főelosztóhálózati Üzemmérnökség majd minden munkaterületén ismerik Litovszky János állomásvezezető elektrikust, aki az idén kapta meg harmadszor a Vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. Albertfalván kerestem fel, ahol éppen kapcsolási műveleteket fejezett be. Elmondta, hogy 1949. szeptember 25-én lépett vállalatunk szolgálatába, a Simor utcai és a kőbányai alállomásba, ahol segédelektikusként dolgozott. Két évig transzformátor, 1953-ban pedig mint tákszerelő bővítette ismereteit. 1954-ben felügyeleti elektrikusi vizsgát tett és a szekunder szerelőkkel is dolgozott. Három évig volt a Bugát utcai, majd a kaszásdűlői alállomásban elektrikus, közben 1960-61-ben feladata volt a Lovag utcai gyakorló alállomás szerelési munkáinak vezetése. (Sajnos ez a munka nem fejeződött be.) Közben hét alállomás kezelési ismereteiből tett sikeres vizsgát 1964-től az albertfalvai alállomás vezetésével bízták meg. Feladata még a diósdi és a lágymányosi alállomás irányítása is. „1952-ben villanyszerelői vizsgát tettem, majd elvégeztem a villamos műkezelő tanfolyamot, megszereztem a 7—8. általános iskolai végzettséget, majd 1964-ben villamosipari technikusi vizsgát tettem. 1968-ban művezetői tanfolyamon vettem részt és 1978-ban a MMTK esztergomi technikus továbbképző tanfolyamán szereztem újabb ismereteket. Úgy érzem, vezetőim értékelték és elismerték munkámat. Az erkölcsi elismerés mindig váratlanul ért, de nagyon jólesett. 1980-ban arany törzsgárdajelvényt kaptam és tűzvédelem terén végzett eredményes munkámért oklevél elismerésben részesültem. 1973 óta, mint a Testvériség aranyjelvényes szocialista brigád vezetője tevékenykedem. Három újításom van, egyikkel biztosítva a szabályozó transzformátor biztonságos üzemeltetését, másikkal a 220/120 kV-os transzformátorok hűtési üzembiztonságának ellenőrzését szolgálva. Hobbim a gyümölcs- és zöldségtermesztés, melyet a diósdi kiskertemben gyakoriok szabadidőmben” —fejezte be tájékoztatóját Litovszky János. További sikereket kívánva búcsúztam el az elektrikus példaképnek állított munkatárstól. Szőnyi Erzsébet, aki 1972 óta a számviteli p. ár- és költségellenőrző cn. csoport utókalkulátori ellenőre, az ipari miniszter Kiváló Dolgozó kitüntetését kapta meg. Alapos, pontos munkájáról, jószívűségéről, segítőkészségéről már a múlt években is többször hallottam. Közvetlen vezetője, Világosné véleménye szerint gazdasági munkáját maximális szakmai tudással és töretlen szorgalommal végzi, ha a helyzet úgy kívánja, szívesen áldozza fel délutánjait és szabad szombatjait a határidős feladatok teljesítése érdekében. Állandóan segíti szakmai felvilágosítással a vállalat számlázó tevékenységével foglalkozó szervezeteinek dolgozóit. A kitüntetett elmondta, hogy régi munkahelyén a Rézhenger Műveknél gyártáselőkészítő, üzemi elszámoló munkát végzett. Az ifjúsági mozgalomban először a DISZ-ben, majd a KISZ-ben tevékenykedett. 1961 óta párttag, pártmunkáját az ELMŰ-nél mint pártcsoport bizalmi, majd 1975- től pártalapszervi vezetőségi tagként végzi. Szemináriumi ellenőr is. „Mindenkor igyekszem hibátlanul, a legjobban dolgozni — mondotta. Nekem a munkadő 6.45-től 15.05 óráig tart. Ez természetes, ezért fizetnek. Munkámat már többször elismerték, háromszor kaptam vállalati kiváló dolgozói kitüntetést, egyszer vállalat kiváló brigádtag jelvényt és egyszer kiváló társadalmi munkáért oklevelet. Régi munkahelyem röplabdacsapatában aktív sportoló voltam. Ma már inkább szívesen olvasok jó könyveket, eljárok múzeumokba, kiállításokra, színházakba és a Fővárosi Operettbe is. Az itt szerzett élményeimről, tapasztalataimról örömmel beszélgetek és vitatkozok munkatársnőimmel. Otthoni elfoglaltságom, nagynénémről való gondoskodás, amit szívesen teszek, hiszen ő volt az aki szállást biztosított részemre, amikor Pestre jöttem és most is nála lakom.” Kívánok további munkasikereket, jó egészséget, hogy még sokáig élvezhesse munkatársai megbecsülését. St. Balázs Károlyt nemcsak Újpesten, de vállalatunk majd minden gazdasági egységénél ismerik. Kedves, nyílt és segítőkész kolléga. Életéről, munkájáról, családjáról az alábbi nyilatkozatot adta: „1957 októberében — a hivatásos katonai szolgálat és a tanácsoknál végzett munka után — segédmunkásként léptem az ELMŰ újpesti üzemosztályába, s rendszeresen részt vettem a szakmai továbbképző tanfolyamokon. Három évig a sződi alállomás vezető elektrikusa voltam, közben elvégeztem a villamos energiaipari technikumot. 1963—1967-ig a dunakeszi berendeltség, majd 1977. január 1-től az újpesti kirendeltség vezetője voltam. 1977. július 1-től az Észak-pesti Üzemigazgatóság igazgatási csoportvezetői teendőit látom el. 1983. november 1-től az üzemigazgatóság személyzeti vezetője lettem. 1960 óta ügyeletes szolgálatot is tartok. Elláttam az üzemigazgatóság polgári védelmi törzsparancsnoki teendőit, részt vettem a vállalati társadalmi tulajdonvédelmi bizottságban 1982-ig, majd ezt a megbízatásomat az Elektromos Híradó szerkesztő bizottsági tagsága váltotta fel. 1946 óta végzek különféle társadalmi és pártmegbízatásokat. Voltam két évig függetlenített DISZ-titkár, kultúrfelelős, tanácstag. 1950 óta vagyok párttag, s az ellenforradalom leverése után pártalapszervezeti elnök, több ízben pártvezetőségi tag, pártcsoportbizalmi, s az évek jelentős részében propagandista is. Az MHSZ-munkából is kiveszem a részem. Kétszer kaptam meg a Válallat Kiváló Dolgozója kitüntetést, de megkaptam a Honvédelmi Érdemérem bronz fokozatát, a Kiváló Véradó bronz és ezüst fokozatát, a kiváló politikai munkáért a Lenin emlékplakettet. Egy hatgyermekes falusi suszter fia vagyok. Két gyermekem és hat unokám van. Szívesen töltöm pihenő időmet családommal a Dunakeszin levő hétvégi házamban, ahol szívesen foglalkozom a kertészkedéssel is.” Kiváló dolgozói kitüntetése alkalmából kívánom, hogy még hosszú ideig végezze munkáját a reá jellemző vidámsággal és egézségesen társadalmunk, családja körében. Si.