Elektromos Híradó, 1985 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
t vízitúra a B Bodrog árterén A Tisza és a Bodrog találkozásánál, a két folyó között magas vízállásnál Velencei-tó nagyságú terület kerül víz alá. Ilyen vízállás általában áprilisban,, a tavaszi áradáskor alakul ki. Ezt az alkalmat használtuk ki, amikor április 26-án elindultunk Tokajba. Előző héten ott járt barátaink szerint az egész ártér járható, de azóta a víz apadt. A Tokaj-expresszel már 10 óra előtt célunkhoz értünk, közben megismerkedtünk vendéglátóinkkal, a XV. ker. Vízi Szabadidősport SE tagjaival, akiktől a csónakokat és a sátrakat kölcsönöztük. A Bodrog partján vertük fel a sátrakat, utána felfelé indultunk a folyón. Jobbra kis oldalágba eveztünk be. Az ág végén a szivattyútelep tetejéről szemünk elé tárult az elárasztott ártér. Ameddig elláttunk mindenütt víz. Vízben állnak a fák, a bokrok, de helyenként már a fű hegye kilátszik. A közeli bokrokon az iszaplerakódás nyomai fehérlenek. Előző hét óta kb. 60 cm-t apadt az ártér. Holnap itt fogjuk a csónakokat átemelni, de nem mehetünk torony iránt, a tavakban és az őket összekötő csatornákban és kisebb vízfolyosókban kell majd haladnunk. Visszafordulunk és tovább evezünk felfelé. A következő jobboldali ágon a Tökös-tóba érünk Mondják, hogy ezt a kis ártéri tavat nyárra úgy benövi a vízitök, hogy a víz nem is látszik. A gyerekek örülnek, a vízből gyűjtött ágasbogas súlyomnak. Hazafelé menet erős és hideg szembe szél nehezíti utunkat. Míg hátulról fújt, nem nagyon vettük észre. Kikötés után bemegyünk Tokajba, megkóstolni a tiszai halászilevet és a tokaji bort. Hazaérkezéskor csatlakozunk a vendéglátóinkhoz, akik még a tűz körül beszélgetnek. Hideg és szeles az éjszaka, de reggel meglepve tapasztaljuk, hogy nem fagytunk meg. Reggeli után indulás, egész napi evezést terveztünk. Átemelés a zsarói szivattyúháznál. A kacskaringós Határ-éren haladunk tovább. A Tokaji hegy hol jobbra, hol balra, hol előttünk, hol mögöttünk látszik. A partot csak a két fa- és bokorsor jelzi, ha ki tudunk köztük evezni egy-egy kanyart le lehet vágni. Egy legelőn megpihenünk. Jó szolgálatot tesznek a gumicsizmák, hiszen a fű alatt 15—20 cm víz van. Aki távolabb megy, úgy látszik mintha a fűben evezne. 20—50 méteres gyékény és nád hordalékon törünk át, de Zalkodig nem tudunk elmenni, mert kb. 500 m hordalék „dugó” állja utunkat. Ezen már nem lehet áttörni, megbeszéljük az új útvonalat és visszafordulunk. A Határ-érből gyönyörű csatornán evezünk át a kb. 2,5 km hosszú Nagy tóba, majd a Bogdány-tóba. A csatornák partja olyan szépen benőtt, hogy csak az egyenességükről gondoljuk, hogy nem természetes medrek. Visszaérkezünk a gáthoz, átemelés után Bodrogkeresztúrnál érünk a Bodrogba. Újra hideg és erős szembeszél fúj hazáig. Este 20 fő számára készül a gulyás a kondérban. Jobb mint a tegnapi halászlé. Nagy tábortüzet rakunk és a tűz körül énekelgetünk. Másnap szomorú, esős időre ébredünk. Egyre sűrűbben esik. Lemondunk az evezésről. Esőben csomagolunk, esőben bontjuk a sátrakat és a tárolóhelyre hordjuk a felszerelést. Gondosan rendet rakunk magunk után, összeszedjük a szemetet és felmossuk az általunk használt mosdókat. Szeretnénk, ha máskor is szívesen látnának. Az elmaradt túra helyett egy hangulatos pincét látogatunk meg. Nem sokat búsulunk az időjáráson, újrakezdjük az éneklést, amit csak a Keletiben fejezünk be. Jármi István Vállalatunk hálózatán 1984-ben 799 üzemzavar volt 1 195 885 kWh kieséssel. Ez kedvezőtlenebb az előző év eredményeinél. Legtöbb a kiesés a D-P. üz.-ig vonalán (340 285 kWh) de jelentős az É-B üz.-ignál és a D-P. üz-ignál egyaránt. (252 823 kWh, illetve 201 120 kWh). Az ok szerinti elemzést áttekintve megállapítható, hogy magas a külső behatásra utaló üzemzavarok aránya É-P, É-B. és D-P. területén. É-P és D-P. területén pedig magas az anyagkifáradási eredetű üzemzavarok hányada. A Főelosztóhálózati Üzemm. területén anyagkifáradási eredetű üzemzavar mellett saját személyzethiba is előfordult. A tervszerű karbantartás és a munkahelyi fegyelem javítása továbbra is fontos feladat. A szabálytalan áramvételezés terjedelme jelentős mértékben növekedett az előző év azonos időszak tényszámánál (1 641 839,0 Ft). Legmagasabb a D-P. területén, de jelentős É-B. és É-P. vonatkozásában is. Társadalmi tulajdon megsértéséből eredő károk 6000-os csökkenést mutatnak az előző évhez képest (212 910,— Ft). 1984-ben mindenütt adódott ilyen jellegű káreset. A leg- Az 1984. évi vállalati veszteségek nagyobb Észak-Budán, ahol továbbra is gondot jelent a várnegyed közvilágítási berendezéseinek védelme. Javítanunk kell mindenütt a társadalmi tulajdon védelmét! (A tanácsi, rendőri szervek és a lakosság fokozottabb bevonásával.) Az 1984. évi bírságok legmagasabbak Dél-Pest területén, de jelentős Észak-Budán és a beruházási főosztály területén, ami a részarány százalékában 21,4%, illetve 14,6% és 16,8%... A perköltségek összege az előző évhez képest növekedett (90 609,0 Ft). Az egyéb veszteségek (fékbérek, kocsiálláspénzek, pótlékok) költségének összege az 1983. évhez képest megkétszereződött (7580,leFt). Különösen szembetűnő a víztúlfogyasztási pótlék ugrásszerű emelkedése. Az egésznapos munkaidő-kiesések terjedelme mintegy 70%-os csökkentést mutat az előző évhez képest. Ugyanakkor az igazolatlan távollétek miatti kiesés 37%-kal növekedett. Legmagasabb az üzemgazdasági főosztálynál és jelentős a VGÜ-nél. Vállalati szinten az egésznapos hiányzások száma összességében csökkent. A törtnapi veszteségidők csökkentek az előző évhez képest. Mintegy 26%-kal csökkent a sporttevékenység miatti veszteségidők mennyisége. Csökkenést mutat a magánügyben való eltávozások, a késések, oktatás és a társadalmi tevékenység címén történő veszteségek nagysága is. A túlóra-felhasználás az előző évhez képest 8,8%kal növekedett. Munkahelyenkénti nagyságrendje aránytalanságokat mutat. Továbbra is a csökkentésre kell törekednünk, a jó munkaidő kihasználással. Az üzemi balesetek miatti kiesések 20%-kal csökkentek az előző évhez képest. Viszont emelkedett a kiesés a Dél-budai Üzemigazgatóságon, valamint a Villamos és gépészeti Üzemmérnökségnél. Lényegesen csökkent viszont a Közép-pesti és Észak-budai Üzemigazgatóságon, illetve a Főelosztóhálózati Üzemmérnökségen. Monostori Tibor DH-titkár 14