Elektromos Híradó, 1985 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1985-07-01 / 7. szám

t vízitúra a B Bodrog árterén A Tisza és a Bodrog találkozásánál, a két folyó kö­zött magas vízállásnál Velencei-tó nagyságú terület kerül víz alá. Ilyen vízállás általában áprilisban,, a tavaszi áradáskor alakul ki. Ezt az alkalmat használ­tuk ki, amikor április 26-án elindultunk Tokajba. Előző héten ott járt barátaink szerint az egész ártér járható, de azóta a víz apadt. A Tokaj-expresszel már 10 óra előtt célunkhoz értünk, közben megismerked­tünk vendéglátóinkkal, a XV. ker. Vízi Szabadidősport SE tagjaival, akiktől a csónakokat és a sátrakat köl­csönöztük. A Bodrog partján vertük fel a sátrakat, utána fel­felé indultunk a folyón. Jobbra kis oldalágba eveztünk be. Az ág végén a szivattyútelep tetejéről szemünk elé tárult az elárasztott ártér. Ameddig elláttunk minde­nütt víz. Vízben állnak a fák, a bokrok, de helyenként már a fű hegye kilátszik. A közeli bokrokon az iszap­­lerakódás nyomai fehérlenek. Előző hét óta kb. 60 cm-t apadt az ártér. Holnap itt fogjuk a csónakokat átemelni, de nem mehetünk torony iránt, a tavakban és az őket összekötő csatornákban és kisebb vízfolyo­sókban kell majd haladnunk. Visszafordulunk és to­vább evezünk felfelé. A következő jobboldali ágon a Tökös-tóba érünk Mondják, hogy ezt a kis ártéri tavat nyárra úgy be­növi a vízitök, hogy a víz nem is látszik. A gyerekek örülnek, a vízből gyűjtött ágasbogas súlyomnak. Hazafelé menet erős és hideg szembe szél nehezíti utunkat. Míg hátulról fújt, nem nagyon vettük észre. Kikötés után bemegyünk Tokajba, megkóstolni a tiszai halászilevet és a tokaji bort. Hazaérkezéskor csatlako­zunk a vendéglátóinkhoz, akik még a tűz körül beszél­getnek. Hideg és szeles az éjszaka, de reggel meglepve tapasztaljuk, hogy nem fagytunk meg. Reggeli után indulás, egész napi evezést terveztünk. Átemelés a zsa­­rói szivattyúháznál. A kacskaringós Határ-éren haladunk tovább. A Toka­ji hegy hol jobbra, hol balra, hol előttünk, hol mögöt­tünk látszik. A partot csak a két fa- és bokorsor jelzi, ha ki tudunk köztük evezni egy-egy kanyart le lehet vágni. Egy legelőn megpihenünk. Jó szolgálatot tesz­nek a gumicsizmák, hiszen a fű alatt 15—20 cm víz van. Aki távolabb megy, úgy látszik mintha a fűben evez­ne. 20—50 méteres gyékény és nád hordalékon törünk át, de Zalkodig nem tudunk elmenni, mert kb. 500 m hordalék „dugó” állja utunkat. Ezen már nem lehet áttörni, megbeszéljük az új útvonalat és visszafordu­lunk. A Határ-érből gyönyörű csatornán evezünk át a kb. 2,5 km hosszú Nagy tóba, majd a Bogdány-tóba. A csatornák partja olyan szépen benőtt, hogy csak az egyenességükről gondoljuk, hogy nem természetes medrek. Visszaérkezünk a gáthoz, átemelés után Bod­­rogkeresztúrnál érünk a Bodrogba. Újra hideg és erős szembeszél fúj hazáig. Este 20 fő számára készül a gulyás a kondérban. Jobb mint a tegnapi halászlé. Nagy tábortüzet rakunk és a tűz körül énekelgetünk. Másnap szomorú, esős időre ébredünk. Egyre sűrűb­ben esik. Lemondunk az evezésről. Esőben csomago­lunk, esőben bontjuk a sátrakat és a tárolóhelyre hord­juk a felszerelést. Gondosan rendet rakunk magunk után, összeszedjük a szemetet és felmossuk az általunk használt mosdókat. Szeretnénk, ha máskor is szívesen látnának. Az elmaradt túra helyett egy hangulatos pincét lá­togatunk meg. Nem sokat búsulunk az időjáráson, új­rakezdjük az éneklést, amit csak a Keletiben feje­zünk be. Jármi István Vállalatunk hálózatán 1984-ben 799 üzemzavar volt 1 195 885 kWh ki­eséssel. Ez kedvezőtlenebb az előző év eredményeinél. Legtöbb a kiesés a D-P. üz.-ig vonalán (340 285 kWh) de jelentős az É-B üz.-ignál és a D-P. üz-ignál egyaránt. (252 823 kWh, illetve 201 120 kWh). Az ok szerinti elemzést áttekintve megállapítható, hogy magas a külső behatásra utaló üzemzavarok aránya É-P, É-B. és D-P. területén. É-P és D-P. területén pedig magas az anyagkifáradási eredetű üzemzava­rok hányada. A Főelosztóhálózati Üzemm. területén anyagkifáradási eredetű üzemzavar mellett saját sze­mélyzethiba is előfordult. A tervsze­rű karbantartás és a munkahelyi fe­gyelem javítása továbbra is fontos feladat. A szabálytalan áramvételezés ter­jedelme jelentős mértékben növeke­dett az előző év azonos időszak tény­­számánál (1 641 839,0 Ft). Legmaga­sabb a D-P. területén, de jelentős É-B. és É-P. vonatkozásában is. Társadalmi tulajdon megsértésé­ből eredő károk 600­0-os csökkenést mutatnak az előző évhez képest (212 910,— Ft). 1984-ben mindenütt adódott ilyen jellegű káreset. A leg- Az 1984. évi vállalati veszteségek nagyobb Észak-Budán, ahol tovább­ra is gondot jelent a várnegyed köz­­világítási berendezéseinek védelme. Javítanunk kell mindenütt a társa­dalmi tulajdon védelmét! (A tanácsi, rendőri szervek és a lakosság foko­zottabb bevonásával.) Az 1984. évi bírságok legmagasab­bak Dél-Pest területén, de jelentős Észak-Budán és a beruházási főosz­tály területén, ami a részarány szá­zalékában 21,4%, illetve 14,6% és 16,8%... A perköltségek összege az előző évhez képest növekedett (90 609,0 Ft). Az egyéb veszteségek (fékbérek, kocsiálláspénzek, pótlékok) költségé­nek összege az 1983. évhez képest megkétszereződött (7580,l­eFt). Különösen szembetűnő a víztúlfo­gyasztási pótlék ugrásszerű emelke­dése. Az egésznapos munkaidő-kiesések terjedelme mintegy 70%-os csökken­tést mutat az előző évhez képest. Ugyanakkor az igazolatlan távollétek miatti kiesés 37%-kal növekedett. Legmagasabb az üzemgazdasági fő­osztálynál és jelentős a VGÜ-nél. Vállalati szinten az egésznapos hi­ányzások száma összességében csök­kent. A törtnapi veszteségidők csökken­tek az előző évhez képest. Mintegy 26%-kal csökkent a sporttevékeny­ség miatti veszteségidők mennyisé­ge. Csökkenést mutat a magánügy­ben való eltávozások, a késések, ok­tatás és a társadalmi tevékenység cí­mén történő veszteségek nagysága is. A túlóra-felhasználás az előző év­hez képest 8,8%kal növekedett. Mun­kahelyenkénti nagyságrendje arány­talanságokat mutat. Továbbra is a csökkentésre kell törekednünk, a jó munkaidő kihasználással. Az üzemi balesetek miatti kiesések 20%-kal csökkentek az előző évhez képest. Viszont emelkedett a kiesés a Dél-budai Üzemigazgatóságon, va­lamint a Villamos és gépészeti Üzem­­mérnökségnél. Lényegesen csökkent viszont a Közép-pesti és Észak-bu­dai Üzemigazgatóságon, illetve a Fő­­elosztóhálózati Üzemmérnökségen. Monostori Tibor DH-titkár 14

Next