Elektromos Híradó, 1985 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1985-08-01 / 8. szám

Szépen, jól magyarul! A közelmúltban jelent meg A MAGYAR HELYES­ÍRÁS SZABÁLYAI tizenegyedik kiadása. A helyes­írási szabályzat 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. Helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesz­tésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-elő­állítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, to­vábbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai in­dítékoknak szükségszerű következménye az új sza­bályzat. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni tár­sadalmi szerepét, ha szüntelenül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk­­— elsősorban szó­kincsében — sokat változott, az írással élő emberek igényei megnövekedtek, így időszerűvé vált, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét és azt formában is megújítsa. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadé­miai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírá­sunk minden körét. Ez a több évi munka azzal az elvi tanulsággal járt, hogy a helyesírás állandósága, a ki­kristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. A társadalmi és a tudo­mányos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlat­ban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. A szabályzat fejezetei a hagyományosak, de ezek ta­golása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, átte­kinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen meg­újult, bővült. A szabályokra, amelyek az illető szó írá­­sa szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. Részletesen tanulmányoztam a hivatkozott MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI tizenegyedik kiadását. Szerkezeti felépítését kiválónak tartom. Minden kérdésben kitűnően igazítja el a helyesírás­ban bizonytalankodó tollforgatókat. Helyesírásunk rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécé­jének teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás ki­mondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ez­zel hosszú helyesírástörténeti folyamatban van előre­lépés. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szem­lélet érvényesül. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI 11. kiadásának előszavából állítottam össze ezen tájé­koztatómat. A fentiek ismeretében mindazoknak javaslom az új szabályzat beszerzését (s főleg használatát), akik súlyt helyeznek arra, hogy írásaik az eddigieknél is jobbak legyenek. Táborffy Dénes Tömegsport Folytatódott és befejeződött az idei tömegsport kis­pályás labdarúgó bajnokság. A szervezők jó munkáját dicséri, hogy mindössze 1 csapatot kellett törölni, mert kétszer nem állt ki. A többi 11 együttes becsülettel végigküzdötte a bajnokságot. Az idei küzdelmsorozat másban is eltért az eddigi évek megszokott bajnokságaitól. Először is a látszólag könnyebb csoportban lévő Középpesti Hálózatszerelés ezúttal nem került a döntőbe, mert mind a Rákoscsa­ba, mind pedig az Újpest legyőzte a selejtezőben. A másik meglepetés, hogy a dél-budaiak nem tudták megvédeni a bajnoki címüket. Az anyagosztály csapa­ta, főleg Kabács gólerős játékával — igaz, csak bün­tető­rúgásokkal — elhódította az elsőséget Solymosi Pixiéktől, akiknek semmi szégyenkeznivalójuk nincs az ezüstéremért, hiszen hosszú évek aranysorozata sza­kadt meg és 86-ban lehetőség van a visszavágásra. A bajnokság értékelésére következő számunkban visszatérünk. Eredmények: A csoport: Zugló—Rákosszentmihály 4:2 Dél-Buda—Kerepestarcsa 9:2 Anyagosztály—Ferencváros 5:5 Dél-Buda—Rákosszentmihály 11:1 Anyagosztály—Zugló 7:1 Ferencváros—Kerepestarcsa 8:0 Dél-Buda—Zugló 5:0 Anyagosztály—Kerepestarcsa 13:2 Rákosszentmihály—Ferencváros 4:2 Anyagosztály—Rákosszentmihály 7:1 Az A. csoport végeredménye: 1. Anyagosztály 5 4 1 — 39:12 9. 2. Dél-Buda 5 4 — 1 30:10 8. 3. Zugló 5 3 — 2 14:17 6. 4. Ferencváros 5 1 1 3 17:14 3. 5. Kerepestarcsa 5 1 — 4 13:19 2. 6. Rákosszentmihály 5 1 — 4 11:32 2. B. csoport: Rákoscsaba—Kp. Hál. Szer. 2:0 Szentendre—Óbuda 4:1 Újpest—Kp. Hál. Szer. 9:5 Szentendre—Rákoscsaba 2:2 Rákoscsaba—Óbuda 2:0 Újpest—Szentendre 6:4 A B. csoport végeredménye: 1. Rákoscsaba 4 3 1 — 18:6 7. 2. Újpest 4 3 — 1 26:25 6. 3. Kp. Hál. Szer. 4 2 — 2 18:16 4. 4. Szentendre 4 1 1 2 13:17 3. 5. Óbuda 4 — — 4 7:18 — A négyes döntőbe a csoportok első két helyezettje jutott. A kiírás értelmében a csoportgyőztes a másik csoport második helyezettjével játszott a döntőbe ju­tásért. Azonos pontszám esetén az egymás ellen elért eredmény döntött. Elődöntő: Anyagosztály—Újpest 4:2 Dél-Buda—Rákoscsaba 2:0 A harmadik helyért: Rákoscsaba—­Újpest 9:5 Az első helyért (döntő): Anyagosztály—Dél-Buda 3:3 a büntetőrúgások után 4:1 az Anyagosztály javára. Az 1985. évi kispályás labdarúgó bajnokság végered­ménye : 1. Anyagosztály 2. Dél-budai Üzemig. 3. Rákoscsabai kir. 4. Újpesti kir. A győztes képviseli vállalatunkat a Vasas Kupa küz­delmeiben. FELHÍVÁS Az ELMŰ SE természetbarát szakosztálya felajánlja a szocialista brigádok részére, hogy belföldi kirándu­lásaikra, túráikra képzett túravezetőt biztosít. Szíve­sen segítséget nyújt továbbá a kirándulások útvonalá­nak és programjának megtervezésében is. Részletes tájékoztatást MOHAI LÁSZLÓ, a túrave­zető bizottság vezetője ad (Észak-budai Üzemigazga­tóság, telefon: 32-97/85). Steiner Aladár szakosztályvezető 12

Next