Elektromos Híradó, 1985 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1985-08-01 / 8. szám
Szépen, jól magyarul! A közelmúltban jelent meg A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI tizenegyedik kiadása. A helyesírási szabályzat 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. Helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye az új szabályzat. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szüntelenül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk— elsősorban szókincsében — sokat változott, az írással élő emberek igényei megnövekedtek, így időszerűvé vált, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét és azt formában is megújítsa. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden körét. Ez a több évi munka azzal az elvi tanulsággal járt, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. A társadalmi és a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. A szabályzat fejezetei a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult, bővült. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. Részletesen tanulmányoztam a hivatkozott MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI tizenegyedik kiadását. Szerkezeti felépítését kiválónak tartom. Minden kérdésben kitűnően igazítja el a helyesírásban bizonytalankodó tollforgatókat. Helyesírásunk rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécéjének teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírástörténeti folyamatban van előrelépés. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI 11. kiadásának előszavából állítottam össze ezen tájékoztatómat. A fentiek ismeretében mindazoknak javaslom az új szabályzat beszerzését (s főleg használatát), akik súlyt helyeznek arra, hogy írásaik az eddigieknél is jobbak legyenek. Táborffy Dénes Tömegsport Folytatódott és befejeződött az idei tömegsport kispályás labdarúgó bajnokság. A szervezők jó munkáját dicséri, hogy mindössze 1 csapatot kellett törölni, mert kétszer nem állt ki. A többi 11 együttes becsülettel végigküzdötte a bajnokságot. Az idei küzdelmsorozat másban is eltért az eddigi évek megszokott bajnokságaitól. Először is a látszólag könnyebb csoportban lévő Középpesti Hálózatszerelés ezúttal nem került a döntőbe, mert mind a Rákoscsaba, mind pedig az Újpest legyőzte a selejtezőben. A másik meglepetés, hogy a dél-budaiak nem tudták megvédeni a bajnoki címüket. Az anyagosztály csapata, főleg Kabács gólerős játékával — igaz, csak büntetőrúgásokkal — elhódította az elsőséget Solymosi Pixiéktől, akiknek semmi szégyenkeznivalójuk nincs az ezüstéremért, hiszen hosszú évek aranysorozata szakadt meg és 86-ban lehetőség van a visszavágásra. A bajnokság értékelésére következő számunkban visszatérünk. Eredmények: A csoport: Zugló—Rákosszentmihály 4:2 Dél-Buda—Kerepestarcsa 9:2 Anyagosztály—Ferencváros 5:5 Dél-Buda—Rákosszentmihály 11:1 Anyagosztály—Zugló 7:1 Ferencváros—Kerepestarcsa 8:0 Dél-Buda—Zugló 5:0 Anyagosztály—Kerepestarcsa 13:2 Rákosszentmihály—Ferencváros 4:2 Anyagosztály—Rákosszentmihály 7:1 Az A. csoport végeredménye: 1. Anyagosztály 5 4 1 — 39:12 9. 2. Dél-Buda 5 4 — 1 30:10 8. 3. Zugló 5 3 — 2 14:17 6. 4. Ferencváros 5 1 1 3 17:14 3. 5. Kerepestarcsa 5 1 — 4 13:19 2. 6. Rákosszentmihály 5 1 — 4 11:32 2. B. csoport: Rákoscsaba—Kp. Hál. Szer. 2:0 Szentendre—Óbuda 4:1 Újpest—Kp. Hál. Szer. 9:5 Szentendre—Rákoscsaba 2:2 Rákoscsaba—Óbuda 2:0 Újpest—Szentendre 6:4 A B. csoport végeredménye: 1. Rákoscsaba 4 3 1 — 18:6 7. 2. Újpest 4 3 — 1 26:25 6. 3. Kp. Hál. Szer. 4 2 — 2 18:16 4. 4. Szentendre 4 1 1 2 13:17 3. 5. Óbuda 4 — — 4 7:18 — A négyes döntőbe a csoportok első két helyezettje jutott. A kiírás értelmében a csoportgyőztes a másik csoport második helyezettjével játszott a döntőbe jutásért. Azonos pontszám esetén az egymás ellen elért eredmény döntött. Elődöntő: Anyagosztály—Újpest 4:2 Dél-Buda—Rákoscsaba 2:0 A harmadik helyért: Rákoscsaba—Újpest 9:5 Az első helyért (döntő): Anyagosztály—Dél-Buda 3:3 a büntetőrúgások után 4:1 az Anyagosztály javára. Az 1985. évi kispályás labdarúgó bajnokság végeredménye : 1. Anyagosztály 2. Dél-budai Üzemig. 3. Rákoscsabai kir. 4. Újpesti kir. A győztes képviseli vállalatunkat a Vasas Kupa küzdelmeiben. FELHÍVÁS Az ELMŰ SE természetbarát szakosztálya felajánlja a szocialista brigádok részére, hogy belföldi kirándulásaikra, túráikra képzett túravezetőt biztosít. Szívesen segítséget nyújt továbbá a kirándulások útvonalának és programjának megtervezésében is. Részletes tájékoztatást MOHAI LÁSZLÓ, a túravezető bizottság vezetője ad (Észak-budai Üzemigazgatóság, telefon: 32-97/85). Steiner Aladár szakosztályvezető 12