Elektromos Híradó, 1985 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

A szakmunkástanuló-képzés helyzetéről és feladatairól A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában — a teljes foglalkoztatottság mellett — az ak­tív keresők köréből kilépők utánpót­lását, elsősorban az ifjúsági munka­erőből lehet biztosítani. Bár az aktív keresők csökkenő számát — a munkaerőhiányt — né­mileg mérsékelni lehet a munkaszer­vezéssel, a belső tartalékok feltárá­sával, a munkaerők hatékonyabb foglalkoztatásával, mégis a jelentő­sebb forrás az ifjúság, ezért megnö­vekszik e munkaerőforrás ésszerű felhasználásának, minőségének és elosztásának jelentősége. Szakmunkáspótlásunk egyik legje­lentősebb forrása a szakmunkásta­nuló-képzés. Az elmúlt években beiskolázási tervünket sikeresen teljesítettük. Az 1980—81. oktatási évben 68, az 1981 82. évben 83, 1982—83-ban 86 fő fia­tal került vállalatunkhoz első éves szakmunkástanulónak. Eredményes szakmunkásvizsgát tett 1981-ben 20 fő, ebből vállalatunknál maradt 15 fő, 1982-ben 33 fő, vállalatunknál maradt 26 fő, 1983-ban 42 fő, válla­latunknál maradt 35 fő, 1984-ben 47 fő, vállalatunknál maradt 47 fő, 1985- ben 106 fő II. és III. éves szakmun­kástanuló közül 60 fővel kötöttünk társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződést. Pályaválasztás A szakmunkássá válás folyamatá­nak jelentős szakasza a pályaválasz­tás. A munkaerő-utánpótlás fiata­lokból történő biztosítását több té­nyező befolyásolta. — Növekedett az általános iskolából kimaradó tanulók száma. — Emelkedett a középfokú iskolák­ban továbbtanulók aránya, (szak­­középiskolák, gimnáziumok stb.) — A közgondolkozás, szemléletbeli problémák (fizikai munka lebe­csülése) . A Minisztertanács 1971-ben szabá­lyozta a pályaválasztási munkát. Vállalatunknál az érvényben levő ve­zérigazgatói utasítás, valamint az aktívaértekezlet (az állami személy­zeti és oktatási munkáról) határoza­tait figyelembe véve, szorgalmaztuk pályaválasztási munkák fejlesztését. Ennek érdekében: — tovább fokoztuk az általános iskolák tanulói és általában a fia­talság közt a toborzó munkát. Üzemlátogatást szerveztünk, az általános iskolák szülői értekez­letein, ill. osztályfőnöki óráin pá­lyaválasztási tanácsadást folytat­tunk, — ismeretterjesztő füzeteket juttat­tunk el a pályaválasztókhoz, — nyugdíjas pedagógus dolgozót ál­lítottunk be a pályaválasztási ta­nácsadó munkába, — jó kapcsolatokat alakítottunk ki a pályaválasztási intézetekkel. További terveink közt szerepel: az általános iskolákban szakmai bemu­tatók, kiállítások, vetélkedők szerve­zése, a szakma és vállalatunk tevé­kenységének ismertetése, propagálá­sa. A pályaválasztás területén levő gondok, problémák nem oldhatók meg csupán tanácsadás, és propa­ganda munka fejlesztésével. A szak­munkásképző intézetek munkáját irányító tanácsoknak nagyobb hang­súlyt kellene fektetniük a területi és vállalati munkaerőigény és -után­pótlás képzési és oktatási lehetősé­geink összehangolására. Tudatosabb, tervszerűbb együtt­működésre van szükség. Pályaválasztási munkában a társa­dalmi szervek hatékony segítsége is szükséges. A képzés tárgyi és személyi feltételei Villanyszerelő szakmunkástanuló­ink elméleti és gyakorlati oktatását főhivatású tanárok, ill. vállalati szak­oktatók végzik. Szakmunkásképzésünk színvonalá­nak emelése érdekében javítottuk az oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Ennek keretében: — Központi tanműhelyünket (okta­tási központunkat) átalakítottuk, korszerűsítettük, villamosgépter­münket felújítottuk, korszerűsí­tettük, bővítettük, pedagógu­saink korszerűbb oktatási eszkö­zökkel végzik a tanítást — Új tantermeket alakítottunk ki, melyek a felnőtt oktatást is szol­gálják. — 1982-ben befejeztük és üzembe helyeztük szentendrei tanműhe­lyünket, így egy I. éves osztályt tudtunk indítani. — 1982-ben pályázat alapján 1,5 millió forintot kaptunk a szak­munkásképzési alapból. — Mindezek eredményeként növe­kedett az oktatás hatékonysága. Terveink közt szerepel a kiskun­­lacházi szakmunkásképzői inté­zettel közös tanműhely kialakítá­sa, a meglevő budafoki, érdi és gödöllői tanműhelyek mellett. A képzés rendszere — Szakmunkástanulóink gyakorla­ti képzése a 13/1969. MüM. sz. ren­delet előírásai szerint történik. Ta­nulóink, elért tanulmányi eredmé­nyeik alapján ösztöndíjat kapnak, valamint szerződéskötés útján társa­dalmi ösztöndíjban részesülnek. Ta­nulóink minden héten váltakozva, egy hét elméleti, egy hét gyakorlati oktatáson vesznek részt A gyakor­lati oktatás tanműhelyeinkben ill. a vállalat különböző munkaterületein történik. M­I. éves szakmunkástanulóink tanműhelyszerű gyakorlati alapkép­zésben vesznek részt szakoktatók irányításával. Az oktatás ideje alatt (az improduktív mellett) egyre na­gyobb súlyt helyezünk a produktív termelő munka beállítására. Pl. kü­lönböző kapcsolóórák fogyasztásmé­rők, készülékek szerelése, javítása, felújítása stb. — II. és III. éves tanulóink kisebb csoportokra osztva (8—10 fős cso­portok) szakoktatók irányítása mel­lett, ill. szakmunkások mellé beoszt­va, vállalatunk különböző egységei­nél tevékenykednek, ill. termelő munkát végeznek. Hetenként egy­­egy alkalommal géptermünkben ki­egészítő oktatáson vesznek részt Kidolgoztuk a vállalatunknál fog­lalkoztatott szakmunkástanulók ok­tatásának, képzésének feltételrend­szerét — szabályozását (Folytatás a következő számban) Közlekedési lámpa — energia­takarékosság idején

Next