Elektromos Híradó, 1986 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1986-03-01 / 3. szám

TANÁCSKOZÁS A személyzeti vezetők részére tartott megbeszélést Vámos Miklós főosztályvezető. Az értekezleten Kallós József vezérigazgató, Mészáros Imre pb-titkár, Tóth Lajosné vszb szervezőtitkár és Hotorán János, a KISZ- f­izottság titkára is megjelent. Napirendi pontként szerepelt a VII. ötéves terv komplex működési terve, külön az 1986. évre vonat­kozó részletterv, kiemelve az oktatási munka, az ok­tatói gárda átszervezésének fontosságát és jelentősé­gét. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy jó munkát csak állandóan fejlődő, jól képzett szakemberekkel lehet végezni, a hosszú távú oktatási tervet tehát követke­zetesen meg kell valósítani. Szó volt az új személyzeti nyilvántartó lapok beve­zetéséről és gépi feldolgozásáról, a személyzeti munka tervezéséről, a káder­képzési,továbbképzési tervről, a minősítési és foglalkoztatási ütemterv időpontjairól, a nyugdíjaztatási- és kádercsere-tervről. A főosztályvezető felhívta a figyelmet a kitünteté­sek átadásának rendjére, a vállalati kiváló dolgozói, ipari minisztériumi és kormánykitüntetésekre teen­dő javaslatok mielőbbi megküldésére. Az értekezlet közvetlen hangneme, az őszinte, tár­gyilagos véleménynyilvánítások bizonyították az egy­értelműségre, a közös cselekvésre való törekvést. Az 1983. évben kibontakozott or­szágos munkaverseny-mozgalom — hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója, illetve az 1984. decembe­rében az MSZMP XIII. kongresszu­sának tiszteletére tett vállalások tel­jesítéséről kérdeztem a XI. kerületi kirendeltség Kossuth Lajos és a XI. kerületi szerelésvezetőség Osztya­­penkó brigádok vezetőit. Kozlovszky Attila és Kocsis László brigádvezetők elmondták, hogy a kongresszusi és felszabadulási mun­kaversenyben való részvételüket a brigádvállalási j­egyzőkönyvekben tett felajánlásaikon túlmenően pót­­vállalásokkal is kiegészítették. Ezek zömében az új, Hauszmann utcai te­lephelyük rendezésére, a beköltözés elősegítésére irányultak, oly módon, hogy a napi munkákat is folyama­tosan végezték. Egymást kiegészít­ve sorolták fel, hogy részt vettek az épület átalakításában, a válaszfalak bontásában, a rossz központi fűtés leszerelésében, az ideiglenes kerí­tés építésében és szükséges mérté­kű bontásában. Kértem Kocsis Lászlót, az Osztya­­penkó brigád vezetőjét, hogy a bri­gádja által végzett munkát körvona­lazza. Válaszában kifejtette, hogy a két brigád munkáját nem lehet egyér­telműen szétválasztani, hiszen az új telephelyükön jóformán mindent kö­zösen alakítottak ki. Ezt alátámasztva Kozlovszky At­tila, a Kossuth brigád vezetője szólt arról, hogy az energiaellátást bizto­sító kábelszerelési munkát is együtt végezték el. Közösen létesítették a telephely térvilágítását, viszont he­lyiségeik tapétázási munkáit külön­­külön csinálták meg. A teljes villanyszerelés saját kivi­telezésben készült el, s ezzel több százezer forintot takarítottak meg. A központi épületükön kívül közö­sen építették fel a „fészert”, mely anyagok tárolására szolgál. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Dél-Buda XI. kerületében Arra a kérdésemre, hogy brigád­­tagjaik közül név szerint említsék meg a különösen kiválóakat, mo­solygás volt a válasz. Nem tehetik, mondták, hiszen aki élenjárt a szak­ipari munkák elvégzésében, nyil­vánvalóan nem vett részt például a takarításban, ablakmosásban stb., melyre több alkalommal is sor ke­rült, s ugyancsak fontos, szükséges munka volt. Társadalmi munkavégzésükre jel­lemző, hogy a két kommunista mű­szakon felül külön egy teljes szom­bati napon, s délutánonként tíz al­kalommal dolgoztak a mielőbbi köl­tözés érdekében, ami összesen 1200 óra (40 óra/fő) társadalmi munka­órát tett ki. Kocsis László brigádvezető emlí­tést tesz arról, hogy pótvállalásaik­nak eleget téve, a Gazdagréti lakó­telep középfeszültségű kábeleit a beköltözés üteme­­szerint fektették. Üzemzavarok elhárításában sok se­gítséget nyújtottak a Kossuth-bri­­gádnak, részben vgm munkában, részben főmunkaidőben. Az előttük álló feladatok közül ki­emelte a kelenföldi alállomás trank kábeleinek fektetési és szerelési munkáit. A gazdasági szempontok figyelem­­bevételét bizonyítja, hogy az üzem­­igazgatóság gépjármű és szállítási csoportja a szerelésvezetőség dolgo­zóival közösen megoldotta a mint­egy 25 km hosszúságú kábel köz­vetlen munkahelyre szállítását. Az Osztyapenkó brigád a beruhá­zási költségkeret kímélő megoldásá­ra vállalta, hogy a vasút kereszte­ződéseket, nevezetesen a védőcsövek átsajtolási munkáit elvégzik, s így neles alvállalkozói költséget ta­karítanak meg. Ezen munka nagy­ságára jellemző adatként tájékozta­tást adott, hogy 27 db, mintegy 900 méter hosszúságú, 500 mm2-es egy­éni kábel terítését és szerelését kell elvégezniük. Kozlovszky Attila brigádvezető elmondta, hogy 1985. évben a bri­gád létszáma bővült. A Kossuth bri­gádba beolvadt a Bem brigád tag­sága, ez már évek óta érlelődött, várható volt. A létszámban bővült és megerősödött brigád pótvállalá­sai teljesítéséről felvillantva emlí­tést tett a 17 db jogtalan áramvéte­lezés felderítéséről, a Gazdagréti lakótelepen 120 db fogyasztásmérő berendezés felszereléséről, s a meg­feszített munkájuk alapján — ta­nács által elismert — 97% feletti közvilágítási­ üzemkészségről. További feladataik közül elsősor­ban emelte ki a kerület lakosságá­nak villamosenergia-ellátásának biz­tosítását. Mindkét brigádvezető kijelentette, hogy a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny tiszteletére tett felajánlásaik természetesen a gaz­dasági munkát segítették. Ezeken kívül eleget tettek egyéb vállalá­saiknak is, s a brigádmozgalom hármas jelszavának megfelelően igyekeztek dolgozni. Végezetül kértem a brigádvezető­­ket, hogy az év végi értékelő je­lentésüket az elmondottak alapján állítsák össze. Ürmösi András versenyfelelős 14 Nyugdíjasainkért... Elismerésre méltó hagyománnyá vált, hogy az év utolsó negyedében tartott kommunista műszakok be­vételének egy részét a nyugdíjas bizottság rendelke­zésére bocsátják. Ezzel is segítik őket abban, hogy az alacsony nyugdíjasoknak, az egyedül élőknek — az OTP-n keresztül — karácsony előtt még segélyt sza­vazhassanak meg és küldhessenek megemlékezésül. 1985 végén is így történt. 1200,— Ft-os segélyt ka­pott 7, 1100,— Ft-ot 3 és 1000,— Ft-ot 79 fő. A váratlanul kapott segély a címzetteknek biztosan jólesett. Többeket késztetett arra, hogy a bizottságon keresztül köszönetüket fejezzék ki. Sok-sok levél ta­núskodik erről, hangsúlyozva bennük, hogy mekkora segítséget jelentett a kapott összeg, különösen azok­nak, akik már koruknál fogva sem tudnak külön mun­kát vállalni. A Közép-pesti Üzemigazgatóságon február 7-én nagy sikerű farsangi bált rendeztek. A műsorban Koós János, Dékány Sarolta, Halász László, valamint a „Defekt Duó” lépett fel. A bál kitűnő hangulatban kivilágos­ kivirradtig tar­tott.

Next