Elektromos Híradó, 1987 (13. évfolyam, 1-11. szám)

1987-11-01 / 11. szám

1987/11 A Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója a november 7-i ün­nepség keretében, a vállalat érde­kében több évtizeden keresztül ki­emelkedő munkát végzett nyugdí­jas dolgozóinak elismerésére emlék­plakettet és emléklapot adományo­zott. 1987-ben, az aktív dolgozók vé­leménye alapján, a társadalmi és tömegszervezetek vezető testületei­nek egyetértésével Hegyi László és Verkits György nyugalmazott mun­katársaink kapták meg a „Fogyasz­tókért” emlékplakettet. HEGYI LÁSZLÓ 1921-ben született Budapesten. Pá­lyafutását 1937-ben villanyszerelő tanulóként a Phóbusz Villamos Rt­­nél kezdte. Átlagon felüli szakmai tudásával és a munkához való jó hozzáállásával érdemelte ki a fizi­kai csoportvezető megbízást. Szakmaszeretete, önzetlensége, személyes példamutatása fiatal és A FOGYASZTÓKÉRT idősebb munkatársaiból is nagy megbecsülést vált ki. Laci bácsi tü­relmes és fáradhatatlan nevelő szel­leme fiatal szakemberek nemzedé­keit állította csatasorba. Pártmun­kájára és társadalmi tevékenységé­re is a szorgalom és az odaadás a jellemző. 1945 óta végez szakszer­vezeti és pártmunkát. Tevékenységét, több magas kitün­tetés is jelzi, köztük az 1981-ben át­vett Munka Érdemrend bronz fo­kozata is. A vállalati érdekeket figyelembe véve, munkahelyi vezetőinek felké­résére — a nyugdíjkorhatárt köve­tően — több mint három évet dol­gozott még. Jelenleg pedig nyugdí­jasként dolgozik töretlen szorgalom­mal és kitartással. VERKITS GYÖRGY 1909-ben született Budapesten, 1929- ben gépkocsivezetőként került a vál­lalat ügyeletes osztályára, majd kü­lönböző szakirányú tanfolyamok el­végzése után 1947-ben művezetői ki­nevezést kapott. 1948-ban az osz­tály vezető bizalmijának választották meg, üzembizottsági tag lett. Ugyan­csak ebben az évben a vállalat újí­tási megbízottjává, majd az ügyele­tes osztály helyettes vezetőjévé ne­vezték ki. 1949-től a hálózati főosz­tály helyettes vezetője, majd az üze­mi II. főoosztály vezetője volt. 1953- ban elvégezte a Műszaki Egyetem erősáramú tagozatát. 1957 óta a vál­lalat főmérnöke volt, 1969-ben tör­tént nyugállományba vonulásáig. Jelenleg a fejlesztési és technológiai osztály nyugdíjág technológusa. So­kat tett Budapest villamosener­­gia-ellátásának biztosítása, fejlesz­tése és korszerűsítése érdekében. Jól felkészült, gyakorlati érzékű szak­embernek ismerték munkatársai, az iparágban is elismert szaktekintély volt. Szeretettel és nagy energiával foglalkozott a fiatal szakemberekkel, szakmaszeretetre, a vállalathoz való hűségre nevelte őket. 1945 óta párttag. Az ellenforrada­lom alatt is kommunista helytállá­sáról tett tanúbizonyságot. Elsők kö­zött jelentkezett az MSZMP-be, minden eszközzel segítette vállala­tunknál a párt újraszervezését. Ak­tív munkásélete során mindvégig sokrétű társadalmi tevékenységet folytatott. Munkáját több ízben magas kitüntetéssel ismerték el. * Eddigi példás munkásságukhoz, családi életükhöz gratulálunk és kí­vánjuk, hogy nyugdíjas éveik — mindnyájunk örömére — jó egész­ségben, továbbra is tartalmasan tel­jenek. Dobos Sándor PM ellenőrzés vállalatunkná­l (II.) A feltárt hibák és a megtett intézkedések Az októberi számban tájékozta­tást adtam arról, hogy vállalatunk 1985—1986. évi pénzügyi­—gazdasági tevékenységét miként értékelte az idén lezajlott PM, illetve APEHI-re­­vízió és jeleztem, hogy ismertetni fogom a feltárt hibákat, s az ezek­kel kapcsolatban megtett intézke­déseket is. Mielőtt azonban rátérnék erre, sze­retném hangsúlyozni, hogy az elő­fordult hibák okai tévedésekre, ese­tenként a jogszabályok félreértésé­re voltak visszavezethetők, valami­féle előny biztosításának szándéka fel sem merült. A revizori jegyzőkönyv 15 pont­ban részletezte azokat a gazdasági eredményeket, amelyek elszámolása nem az érvényes jogszabályokkal összhangban történt. Ezek a követ­kezők voltak. 1. Készültek szakaszszámlák meg­bízásos beruházási munkákra olyan esetekben is, amikor erre a számí­tási feltételeket előíró rendelet sze­rinti értékhatárt még nem érte el a tárgyi munka. A feltárt hiba oka — az eseten­kénti tévedéseken túl az érvényes jogszabályok helytelen értelmezésé­re és alkalmazására volt visszave­zethető. Nyilvánvaló vállalati érdek — s a jövőben méginkább az lesz —, hogy az idegenek részére végzett munkák ellenértéke mielőbb megtérüljön. Eb­ből következik, hogy helyes a kivi­telező osztályok minden erre irá­nyuló törekvése, de az már nem he­lyes, ha egyes kezdeményezések jog­szerűségének tisztázása elmarad. 2. Hibaként fordult elő, hogy az alvállalkozóknak térítés nélkül ren­delkezésre bocsátott anyago(ka)t nem előírásszerűen tartjuk nyilván, illetve­ számoljuk el. Konkrétan arról van szó, hogy lehet anyago(ka),t át­adni alvállalkozóknak beépítésre, de költségként csak akkor lehet elszá­molni, amikor az alvállalkozó az át­vett anyagot­­ vállalt kötelezettsé­(Folytatás a 12. oldalon) 11 BEMUTATJUK

Next