Elektromos Híradó, 1987 (13. évfolyam, 1-11. szám)

1987-10-01 / 10. szám

KITEKINTÉS Kommunikáció szavak nélkül II. A kézzel, kézmozdulatokkal hihetetlen sok mindent lehet kifejezni. A karmester a zeneikart, a közlekedési rendőr az utca forgatagát, még a szemnek is tetszetős mozgásokkal irányítja. Ezzel szemben milyen furcsa és érthetetlen, ha valaki mereven leszorítja a karjait, és még a legkisebb mértékben sem gesztikulál. Persze az öncélúan hadonászó ember nevetségessé válhat. Tanács: Kerüljük és a közösségünkben ne engedjük meg az olyan kézmozdulatokat, amelyek kétértelműek, avagy durvaságot fejeznek ki. Igyekezzünk, hogy gesztikulációnkban ne legyünk mesterkéltek. Soha ne mutogassunk többet, mint amit kell, de azt mindig. Vigyázzunk arra — bárkivel beszélünk, ne járjunk úgy — hogy saját gondolatainkba merülve a bólogatásunkkal ellentétes információt nyújtsunk, mint amit szeretnénk. Partnerünket fejmozgásunkkal is erősítsük meg, hogy megfelelően tudja kifejezni önmagát. Gondoljuk el, hogy nekünk is milyen kellemetlen, ha valahol előadást, eligazítást, megbeszélést tartunk, és a hallgatóság közül valaki csak azért, hogy zavarba hozzon bennünket kétkedően rázza a fejét. S tanácsként érdemes Shakespeare intelmét is felidézni: „Illeszd a cselekményt (gesztust) a szóhoz, a szót a cselekményhez, különösen figyelve arra, hogy a természet szerénységét által ne hágd ... Ne fűrészeld nagyon a levegőt kezeddel, így, hanem jártasd egészen finomul, mert a szenvedély valódi zuhataga, szélvésze, s mondhatnám forgószele közepette is bizonyos mérsékletre kell törekedned és szert tenned, mi annak simaságot adjon” A szimbólikus érintkezések, mint például a kézfogás, a csiklandozás, a cirógatás mindegyike kimondatlanul is utal arra, hogy milyen viszonyban vannak a kommunikáló felek. Az érintés a „simogatástól a pofonig” terjedhet és a különbség a kettő között egy árva szó nélkül is nagyon jól érzékelhető. Lehetetlen elképzelni, hogy a vezető ia beosztottát elkezdi csiklandozni, míg teljesen hogy otthon a saját kisgyermekével azt örömmel teszi. A barátok egészen másképpen fognak kezet, mint a haragosok. Tulajdonképen a szimbólikus érintkezéseknek csak íratlan szabályai vannak, amelyeket ha nem tudunk, könnyen okozhatunk másoknak, magunknak kínos perceket. Tanács: Törekedjünk arra, hogy a szimbólikus érintkezések során is természetesek és őszinték legyünk. Kerüljük a bizalmaskodást, az erőszakoskodást, a kellemetlenkedést. Ismerjük meg azokat az általánosan elfogadott szokásokat, amelyek betartását joggal elvárhatjuk bárkitől. Erre jó alkalom lehet egy klubfoglalkozás, ahová általunk nagyra becsült személyeken hívjunk vendégként és nyíltan folytassunk beszélgetést ezekről a témákról. A térköz és elhelyezkedés kérdésével naponta találkozunk az élet különböző helyzeteiben. Megfigyelték, ahogy az emberek meghitt beszélgetéseknél közelebb ülnek vagy állnak egymáshoz. Az arabok és a latin-amerikaiak tartják a legkisebb, a svédek és a skótok a legnagyobb távolságot. A kapcsolatartásiban lényeges szerep jut annak, is, hogy egyenlő felekként helyezkednek-e el a partnerek vagy az egyiknek kényelmetlenebb helyzet jut. Például az egyik ül, míg a másik esetleg órákon át állva kénytelen hallgatni őt. Mindenki érzékeny az ilyen hasonló szituációkra, mert bizony ez figyelmetlenségre, lebecsülésre kiszolgáltatottságra is utalhat. Tanács: Ügyeljünk arra, hogy magunkat sohase hozzuk indokolatlanul előnyösebb helyzetbe a társainknál. Még mindig jobb, ha mi állunk és ők ülnek egy megbeszélésen, mint fordítva. A megjelenésre mint kifejező jelzésekre jól utal a következő strófa: „Megismerni a kanászt Cifra járásáról, Tűzött-fűzött bocskoráról, Tarisznya szijjáról” Valóban, a megjelenés sokszor utal egy ember foglalkozására, gondolkodására, véleményére, hovatartozására, szerénységére, rátartiságára, ízlésére, vagy éppen az ízléstelenségére. Úgy is lehet mondani, hogy az öltözködés, a hajviselet, a különböző jelvények, a festékek, az illatosító szerek mind-minnd információt tartalmaznak. Ha „kiöltözöm”, tetszeni szeretnék, ha ünnepi ruhát vszek fel, akkor valamit vagy valakit meg akarok becsülni. Ha feltűnő akarok lenni, mindenáron eltérően öltözködöm, viselkedem, mint a többiek. A népviseleteknél sokszor az egész öltözködés a lábbelitől a fejkötőig a társas viszonyok széles skálájára utal. Tanács: Fordítsunk legalább néhány percet arra, hogy az alkalomhoz illően és célszerűen öltöködjünk, amiben természetesen a saját ízlésünk is legyen benne. A kiegészítő kellékek legyenek összhangban egyrészt a ruházattal, másrészt azzal, amit ki akarunk fejezni. S ne feledjük, nem a ruha teszi az embert, de zavarólag hat ha ellentétes a személyiségünkkel. Végezetül a közelmúltban elhunyt Montágh Imre ragyogó könyvét, a „Mondjam, vagy mutassam?! címűt ajánljuk. Tesszük ezt azért, mert sok hasznos tudnivalót megtanulhat belőle az érdeklődő a szavak nélküli kommunikáció témaköréből. Dr. Barta Tamás 10 1987/10. Gondolatok egy vetélkedő kapcsán Az, hogy a fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozó dolgozók szakmai ismeretei magas színvonalúak, az mindenki számára természetes. De nem hiányozhat az átlagosnál szélesebb látókör, a találékonyság és a jó memória sem. Azt pedig, hogy a reálérdeklődés nem jelent egyúttal szakbarbárságot, igazolni látszik a „Lehet egy kérdéssel több?” brigádvetélkedő négy éve tartó sorozata is. A negyedik éve rendszeresen megrendezésre kerülő több fordulós vetélkedőt eddig minden alkalommal a fejlesztési és tervezési főosztály brigádjai nyerték meg. Ezúttal harmadízben a tervezési osztály Centenárium 77 brigádja lett a győztes, így az első helyezettnek járó vándorkupa most már véglegesen a brigád tulajdonába került. Ha még hozzászámítjuk, hogy az egyes fordulók részeredményei alapján is mindig az élmezőnyben foglalt helyet a csapat, a győzelmet igazán nem lehet szerencsesorozatnak tekinteni. És tegyük hozzá, a csapat nem a három versenyzőt jelenti. A selejtezők eredménye a brigád valódi csapatmunkája volt. Lányi Rudolf Nyelvtanulás Lapunk júliusi számában „Nyelvtanulás otthon” címmel hírt adtunk arról, hogy vállalatunk az otthoni tanulást elősegítő oktatócsomagokat szerzett be. Sokan szerették volna kikölcsönözni, azonban az anyagot korlátozott számban vásároltuk. Az 1987-ben életbe lépett kollektív szerződéssel összhangban fő célunk a megszerzett nyelvtudás anyagi értékelése, és nem a tanulás folyamatának támogatása. E támogatási rendszertől nagyobb eredményességet várunk. Az oktatócsomagok a SKÁLAMETRO áruházban darabonként 2000, Ft-ért megvásárolhatók. Zsebnaptár '88 Ismét kapható a minden évben nagy népszerűségnek örvendő, közel 200 oldalas 1988. évi „PÁRTMUNKÁS ZSEBNAPTÁR”. Gazdag tartalma miatt minden bizonnyal a párton kívüliek között is igen kelendő lesz. A pártalapszervezetek időben megkapták erre a felhívást. A zsebnaptár ára változatlanul 25 forint. A vásárlók kívánságára ismét kisebb formátumban jelenik meg. V. B.