Elektromos Híradó, 1989 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
1989/1. veled vgm? VÁLLALKOZNI MINDENKINEK LEHET (KELL?) (Folytatás az előző oldalról) 1/2 Jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség (vgm) Olyan munkaközösség, mely kizárólag valamely jogi személynek a dolgozóiból és nyugdíjasaiból áll és amelynek tevékenységéért a jogi személy felelősséget vállal. Ilyen gazd. munkaközösség a tagok vagyoni hozzájárulása nélkül is alapítható. A jogi személy felelősségvállalását a cégjegyzékbe be kell jegyezni. A felelősségvállalásról szóló nyilatkozatát a jogi személy bármiikor indokolás nélkül — 30 napos határidővel — visszavonhatja. A viszavonást a cégbíróságnak is be kell jelenteni. 2. Betéti társaság (Bt) A betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag, (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott. II. 1. Egyesülés Az egyesülés jogi személyeik által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított gazdasági társaság. Saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. 2. Közös vállalat (Kv) A közös vállalat jogi személyek által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen — vagyoni hozzájárulásuk arányában — kezesként felelnek. 3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkévé alakul és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb egymillió forintnál. Az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és ötszázezer forintnál. 4. Részvénytársaság (Rt) A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége, a társasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb tízmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és ötmillió forintnál. Részvénytársaságnak egy alapítója is lehet. Természetes személy egyedüli részvényes nem lehet. A részvény a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Egy részvény névértéke legalább tízezer forint, vagy ennek többszöröse. Bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható. Névre szóló részvény csak akkor, ha az új tulajdonos a részvénykönyvben szerepel, a változó átruházásokra vonatkozó szabályok szerint. Ingyenes vagy kedvezményes áron kibocsátható dolgozói részvények is lehetnek. Ezeket csak az alaptőkén felüli vagyonból — az alaptőke egyidejű felemelése mellett — lehet kibocsátani. A dolgozói részvény névre szól, az Rt dolgozói és nyugdíjasai között átruházható. Dolgozói részvényt a dolgozók meghatározott csoportjai közösen is szerezhetnek. Kamatozó részvény is kibocsátható. Ennek tulajdonosát a részvényben írt kamatláb alapján számított kamat akkor is megilleti, ha az Rtnek az adott évben nincs nyeresége. A részvényest a kamaton felül az osztalék is megilleti. ★ ★ ★ A Gazdasági Társaságokról szóló IV. törvény zárórendelkezései értelmében a törvény hatálybalépésekor működő vállalkozások kötelesek 1989. december 31-éig társasági szerződésüket e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és a módosítást a cégbíróságnak bejelenteni. A vállalati gazdasági munkaközösség cégnyilvántartása 1990. jan. 1-ével megszűnik. A vgm a vállalattal közös beadványban , 1989. dec. 31-ig bejelentheti a cégbíróságnak, hogy közkereseti társasági gazdasági munkaközösségi, vagy jogi személy felelősségvállalásával működő gazd. munkaközösségi formába kívának-e átalakulni. A leírtiakból az is következik, hogy 1989-ben még a régi feltételekkel működnek a gazdasági társaságok és ez az év lesz az, amelyben dönteni kell a jövőbeni működési formájukról! A törvényben megfogalmazottak természetesen a vállalatunknál működő vgm-ekre is vonatkoznak. Az MVMT külön munkabizottságot hozott létre, mely a közeljövőben foglalkozik a tröszti vállalatoknál legoptimálisabbnak tekinthető, jövőbeni vállalkozási formákkal. Vállalatvezetőségünk pedig — a korábbi elképzeléseknek megfelelően, több lehetőséget is megvizsgálva — a leghatékonyabb megoldásokat kívánja biztosítani munkatársaink részére! Mind a tröszti álláspontok, mind a vállalati elképzelések konkretizálódásáról lapunk olvasóit folyamatosan tájékoztatni fogjuk! Ober Ferencné A január 1-jével életbe lépett gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény egyik fő célkitűzésének tekinti, hogy: „A gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljon lehetővé az egyéni megtakarítások közösségi hasznosítása, nyíljanak nagyobb és biztonságosabb lehetőségek az állampolgárok társadalmi érdekekkel összhangban álló vállalkozásai számára.” Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a fenti fő célkitűzés megvalósítását elősegítő, az idei évtől működtethető gazdasági társaságok típusairól, azok főbb jellemzőiről. EGYÉN ÉS TÁRSADALOM 3