Elektromos Híradó, 1990 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
POSTÁNKBÓL A Budapest Főváros Elektromos Művei által 1956. október 31-én megválasztott Forradalmi Munkástanács nevében, mint Elnök a következőket hozom dr. Börcsök Dezső a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatójának, és a Budapesti Elektromos Művek valamennyi dolgozójának tudomására: 1. Nagy Imrének, Magyarország törvényes miniszterelnökének és társainak rehabilitációjával, az őket ért törvénytelenségek elismerésével, újbóli eltemetésükkel és a Magyar Köztársaság kikiáltásával véget ért az a történelmi léptékben nem hosszú, de egy emberi élet időtartamát tekintve nagyon is hosszú időszak, amikor mindazokat, akik Nagy Imre és társai nemzeti és reformpolitikáját magukénak vallották és ennek kifejezést adtak, kisebb nagyobb hátrányos megkülönböztetésben részesültek. Ezek közé tartoztak a Forradalmi Munkástanács tisztségviselői és tagjai. Szükséges és indokolt nyilvánosságra hozni azt, hogy kik voltak a Budapest Főváros Elektromos Műveinél 1956. október 31-én megalakult Forradalmi Munkástanács tagjai, kiknél milyen következményekkel járt ez és hogyan alakult életük a munkástanácsok megszüntetése után. Ezért hozzákezdtünk ehhez a felderítő munkához, amelynek eredményét, annak teljes befejezése után közzé tesszük. 2. Figyelembe véve azt, hogy több mint egy emberöltő telt el a munkástanácsok megszüntetése és a történelmi igazságtétel feltételeinek létrejötte között, a vállalat dolgozóinak többsége nem élte át az akkori eseményeket, szükséges és indokolt rögzíteni azt a történelmi tényt, hogy: — A Forradalmi Munkástanács tagjait erre a tisztségre nem „kinevezték”, hanem a dolgozók teljesen önként, befolyás mentesen és szabadon választották. Egyetlen egy tagja sem volt a munkástanácsnak, aki ehhez a tisztséghez saját akarata révén jutott: — a munkástanács tagjai közül senki erről a tisztségéről nem mondott le. A munkástanácsokműködését az állami főhatalom minden eszközzel gátolta, majd meg is szüntette azokat. 3. A még élő munkástanács tagoknak már sem munkajogilag, sem biológiai okokból nem lehet beleszólásuk a vállalat ügymenetébe. Tevékenységünket a munkástanács történetének, tagjai sorsának feltárása és megörökítésére irányozzuk. 4. Ünnepélyesen deklaráljuk a még életben lévő valamennyi munkástanács tag nevében azt, hogy az elmúlt 33 évben bennünket ért különböző súlyosságú hátrányok, üldöztetések stb. egyetlen vállalati dolgozó iránt sem éltetnek bennünk bosszút, vagy gyűlölködést. Nem igényelünk senkitől bocsánatkérést, megbocsátunk anélkül. Azt azonban elvárjuk — az élők, és ezt a halottak nevében is mondjuk — hogy nevünket a Budapesti Elektromos Művek első száz éves történetében feljegyezzék, mint azon vállalati dolgozókét, akiket a munkatársaik megbecsülése emelt ebbe a történelmileg is jegyzett tisztségbe és akik az erre való méltóságukat a megtorlás évtizedeiben is bizonyították. Az eszményképek lerombolása egyik jellemző módszere volt az elmúlt évtizedek társadalompolitikájának. Ennek egyik legszégyenletesebb bizonyítéka a vállalat központi épülete főbejáratában elhelyezett első világháborús emléktábla leltávolítása. Bízunk abban, hogy a tábla visszakerül eredeti helyére és kiegészül a második világháború és az 1956-os hősi halottak nevével. Szolgáljon a Forradalmi Munkástanács és tagjainak története a jövő nemzedéknek olyan példát, amit érdemes megjegyezni. Szívből kívánjuk, hogy ne alakuljon ki többé olyan történeti helyzet, amikor a mi sorsunk megismétlődése bekövetkezhet. Éljen és boldoguljon a Magyar Köztársaság! Somlai Lajos a Forradalmi Munkástanács elnöke EMLÉKIRAT Nemzetközi kapcsolataink 1989. év végén ismét sok külföldi szakember fordult meg vállalatunknál. Többek között Martin Kasztler és Herbert Wenz a bécsi, Slobodan Petrovics és Radomir Milosavjevics pedig a belgrádi áramszolgáltató vállalattól érkeztek szakmai tanulmányútra. Vendégeink megismerkedtek vállalatunk életével, szervezetével, hálózataink felépítésével, üzemirányítási létesítményeinkkel. Részletesen tájékozódtak villamosvédelmi és automatikai rendszerünkről és a helyszínen tanulmányozták a Katona József utca, Békásmegyer és Virányos alállomásokat. A sokrétű szakmai program a FVM főelosztóhálózat történeti kiállításának és a Magyar Elektrotechnikai Múzeum gyűjteményeinek megtekintésével egészült ki. Képeinken a bécsi vendégek a Katona József utcai alállomás berendezéseivel, a jugoszláv kollégák pedig a FVM telephelyén található kiállítással ismerkednek. Sitkei Gyula (Sándor István felvételei) , 1990/1.