Elektromos Híradó, 1997 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1997 / 1. szám
ELEKTROMOS HÍRADÓ 3 tevékenységéből származó jövedelmének 25 százalékát, de maximum 50 000 Ft-ot vehet igénybe kedvezményként. Szellemi tevékenységnek adójogi szempontból továbbra is a szerzői jogról szóló törvény által védelemben részesített alkotás minősül, valamint a szabadalmi oltalom. Nem változott a közcélú adományok kedvezménye, tehát az adóévben befizetett összeg 30 százalékát lehet kedvezményként igénybe venni. - A belföldi székhelyű biztosítóval - az adótörvényben meghatározott módon és feltételekkel - kötött szerződés alapján az élet- és nyugdíjbiztosítás címen az adóévben megfizetett díj 20 százaléka, de legfeljebb 50 000 Ft vonható le az adóból. További megszorítás, hogy a kedvezmény alapjaként figyelembe vehető díj legfeljebb az 1994. évben fizetett díj kétszerese lehet azon biztosítások esetében, amelynek időtartamából 1995. január 1-jén kevesebb mint 6 év volt hátra. Befektetési adóhitel címen csökkenthető az összevont adóalap adója az adóévben a magánszemély befektetésállománya növekményének 30 százalékával. Ha a befektetésállomány mérséklődik, legalább a csökkenés 30 százalékának mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetni. Továbbra is él az a korlát, hogy az összevonandó jövedelem adóját a kedvezmények csupán az adó mértékéig csökkentik, ugyanez vonatkozik a havonta megállapított adóelőlegre is. Néhány 1997-ben bevezetett különleges szabály Igen fontos változás, hogy az adóhatóság 1997. január 1-jétől kezdődően minden kifizetéshez az állampolgárok adóazonosító jelét rendeli hozzá, és nem a személyi számot. A jövőben adóazonosító jel nélkül a bérszámfejtési osztály nem utalhat ki. Természetesen előfordulhat olyan eset, hogy valaki késve kapja meg az adókártyáját, illetve adategyeztetési problémái vannak. Ilyen esetben a munkabérét számfejtjük, de a jogalkotó olyan szigorítást tervez, hogy ekkor a levont adóelőleg mértéke - adósávtól függetlenül - 42 százalék. A kifizető társaságunk nem főmunkaviszonyból származó jövedelmek fizetése esetén minősül kifizetőnek , az általa kifizetett, s az összevont adóalapot képező jövedelmekből 39 százalék adóelőleget von, még akkor is, ha az számla ellenében történik. Abban az esetben, ha a magánszemély a kifizetőnek nyilatkozik arról, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme nem haladja meg a 700 000 Ft-ot, akkor a kifizető az adótábla szerint vonhatja le az adóelőleget, azzal a feltétellel, hogy a kifizető az adóévben a magászemély ilyen jellegű jövedelmeit halmozza. Abban az esetben, ha a magánszemély ilyen jellegű jövedelmei - nyilatkozata ellenére - elérik, sőt meghaladják a 700 000 Ft-ot, a túllépést követő 15 napon belül be kell fizetnie az adóhatósághoz azt az összeget, amennyivel az adóévben ezen időpontig a kifizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kifizetett összes jövedelmének 39 százaléka (kifizetői adóelőleg mértéke) meghaladja a kifizetők által az adóév során ezen jövedelmekből levont adóelőlegek együttes összegét. Ha a magánszemély ezt a különbözetet 15 napon belül nem fizeti be, akkor a különbözet után 12 százalék külön adót kell fizetnie az év végén. Már említettem, hogy ez évben is változatlan az önálló tevékenység adóelőlegének megállapítása:vagy a 10 százalékos költséghányadot, vagy a magánszemély által közölt, s a megbízó által elfogadott, igazolt költséghányadot, maximum azonban a bevétel 50 százalékát lehet költségként figyelembe venni. Eddig a magánszemély az év végi adóbevalláskor még dönthetett másképpen is a kétfajta elszámolási mód között. Az idén azonban már nem, ha valaki év közben bármikor a 10 százalék költséghányadot alkalmazza, akkor az év végén bevételeinek egyikére sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. E témakörhöz tartozó változás az is, ha a magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelem adóelőleg-levonása során figyelembe vett költsége meghaladja az adóbevallásban (év végén) elszámolt, igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt, igazolt költség különbségének 12 százalékát költségkülönbözet címén, külön adóként kell megfizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőlegek megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Az 1996. évi bevallás Az 1996. évi bevallásoknál - a korábbi évekhez képest - változást az ELMŰ Rt. részvényvásárlása jelent. Mindenki, aki a részvényvásárláshoz kárpótlási jegyet használt fel, árfolyamnyereséghez jutott. Az árfolyamnyereség az 1996. évi SzJA tv. 7. §. (1) szerint az ún. tőkejövedelmek kategóriába tartozik, s mint ilyen, külön adózik. Az adó mértéke 10 százalék, azt a kifizető a kifizetés napján állapítja meg és vonja le. Esetünkben ezt az adót a Postabank Rt. vonja le azoktól, akik részvényeiket eladták. Sajnos, akinek az elmúlt évben ilyen tőkejövedelme volt, az SzJA-törvény szerint nem lehet vállalati adózó, az adóját saját magának kell megállapítania és bevallania (SzJA tv. 12. § (3) c. pont). Társaságunk ehhez - azon munkatársak részére, akik csak emiatt válnak önadózóvá - segítséget fog nyújtani, mind az adóbevallási nyomtatvány megszerzésével, mind az adóbevallások elkészítésével. Az elmúlt évben több új elemet vezettek be az adózás terén, ilyen volt a korábban már említett "bér" és "nem bér" jellegű jövedelmek különválasztása, az adójóváírás bevezetése. Ezen tényezők szoros összefüggésben vannak egymással, ugyanis a jogalkotó céljai szerint az adójóváírás csak a "bér" jellegű jövedelme után illeti meg a magánszemélyt ("bér" jövedelem, a belföldi illetőségű munkáltatóval, munkaviszonyból származó jövedelem). Abban az esetben, ha a"bér"-en kívül más jövedelme ("nem bér") is volt a magánszemélynek, valamint bevallásra kötelezett osztalékból, árfolyamnyereségből, termőföld bérbeadásából is származott jövedelme, akkor az adójóváírás mértékét ezen összegek olyan arányban csökkentik, amilyen arányban a "bér" jövedelem az összes jövedelemhez aránylik. Pl. 400 000 Ft "bér" jövedelem + 200 000 Ft más jövedelem + 600 000 Ft összes jövedelem. - ha csak bér van, az adójóváírás mértéke: 49 100 Ft. -ha más jövedelem is van, az adójóváírás mértéke: (400 000 , 600 000) x 49 100 + 32 733 Ft Az adóév elején lehetett nyilatkozni a munkáltatónak az adójóváírás év közbeni igénybevételének mértékéről, tehát aki év közben 100 százalékban igénybe vette az adójóváírást, s az év végén az adóbevalláskor csak részben jár, akkor adóhátraléka keletkezhet. A következő számban a társadalombiztosítás változásairól tájékoztatunk. Tób Gáborné