Elektromos Híradó, 1997 (52. évfolyam, 1-12. szám)

1997 / 1. szám

ELEKTROMOS HÍRADÓ 3 tevékenységéből származó jövedelmének 25 százalékát, de maximum 50 000 Ft-ot vehet igénybe kedvezményként. Szellemi tevékenységnek adójogi szempontból továbbra is a szerzői jogról szóló törvény által védelemben részesített alkotás minősül, valamint a szabadalmi oltalom.­­ Nem változott a közcélú adományok kedvezménye, tehát az adóévben befizetett összeg 30 százalékát lehet ked­vezményként igénybe venni. - A belföldi székhelyű biztosítóval - az adótörvényben meghatározott módon és feltételekkel - kötött szerződés alapján az élet- és nyugdíjbiztosítás címen az adóévben megfizetett díj 20 százaléka, de legfeljebb 50 000 Ft vonható le az adóból. További megszorítás, hogy a kedvezmény alapjaként figyelembe vehető díj legfeljebb az 1994. évben fizetett díj kétszerese lehet azon biztosítások esetében, amelynek időtartamából 1995. január 1-jén kevesebb mint 6 év volt hátra.­­ Befektetési adóhitel címen csökkenthető az összevont adóalap adója az adóévben a magánszemély befektetés­ál­lománya növekményének 30 százalékával. Ha a befektetés­állomány mérséklődik, legalább a csökkenés 30 százaléká­nak mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetni. Továbbra is él az a korlát, hogy az összevonandó jövedelem adóját a kedvezmények csupán az adó mértékéig csökkentik, ugyanez vonatkozik a havonta megállapított adóelőlegre is. Néhány 1997-ben bevezetett különleges szabály Igen fontos változás, hogy az adóhatóság 1997. január 1-jétől kezdődően minden kifizetéshez az állampolgárok adóazonosító jelét rendeli hozzá, és nem a személyi számot. A jövőben adóazonosító jel nélkül a bérszámfejtési osztály nem utalhat ki. Természetesen előfordulhat olyan eset, hogy valaki késve kapja meg az adókártyáját, illetve adategyez­tetési problémái vannak. Ilyen esetben a munkabérét szám­fejtjük, de a jogalkotó olyan szigorítást tervez, hogy ekkor a levont adóelőleg mértéke - adósávtól függetlenül - 42 szá­zalék. A kifizető­­ társaságunk nem főmunkaviszonyból szár­mazó jövedelmek fizetése esetén minősül kifizetőnek , az általa kifizetett, s az összevont adóalapot képező jövedel­mekből 39 százalék adóelőleget von, még akkor is, ha az számla ellenében történik. Abban az esetben, ha a magánszemély a kifizetőnek nyi­latkozik arról, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme nem haladja meg a 700 000 Ft-ot, akkor a kifizető az adótábla szerint vonhatja le az adóelőleget, azzal a feltétellel, hogy a kifizető az adóévben a magászemély ilyen jellegű jövedelmeit halmozza. Abban az esetben, ha a magánszemély ilyen jellegű jövedelmei - nyilatkozata el­lenére - elérik, sőt meghaladják a 700 000 Ft-ot, a túllépést követő 15 napon belül be kell fizetnie az adóhatósághoz azt az összeget, amennyivel az adóévben ezen időpontig a ki­fizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kifizetett összes jövedelmének 39 százaléka (kifizetői adóelőleg mértéke) meghaladja a kifizetők által az adóév során ezen jövedelmek­ből levont adóelőlegek együttes összegét. Ha a magánszemély ezt a különbözetet 15 napon belül nem fizeti be, akkor a különbözet után 12 százalék külön adót kell fizetnie az év végén. Már említettem, hogy ez évben is változatlan az önálló tevékenység adóelőlegének megállapítása:­­vagy a 10 százalékos költséghányadot,­­ vagy a magánszemély által közölt, s a megbízó által elfogadott, igazolt költséghányadot, maximum azonban a bevétel 50 százalékát lehet költségként figyelembe venni. Eddig a magán­­személy az év végi adóbevalláskor még dönthetett máskép­pen is a kétfajta elszámolási mód között. Az idén azonban már nem, ha valaki év közben bármikor a 10 százalék költ­séghányadot alkalmazza, akkor az év végén bevételeinek egyikére sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. E témakörhöz tartozó változás az is, ha a magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelem adóelőleg-le­vonása során figyelembe vett költsége meghaladja az adóbevallásban (év végén) elszámolt, igazolt költséget, ak­kor az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt, igazolt költség különbségének 12 százalékát költségkülönbözet címén, külön adóként kell megfizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőlegek megállapí­tásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Az 1996. évi bevallás Az 1996. évi bevallásoknál - a korábbi évekhez képest - változást az ELMŰ Rt. részvényvásárlása jelent. Mindenki, aki a részvényvásárláshoz kárpótlási jegyet használt fel, árfolyamnyereséghez jutott. Az árfolyamnyereség az 1996. évi SzJA tv. 7. §. (1) szerint az ún. tőkejövedelmek kategóriába tartozik, s mint ilyen, külön adózik. Az adó mértéke 10 százalék, azt a kifizető a kifizetés napján állapítja meg és vonja le. Esetünkben ezt az adót a Postabank Rt. vonja le azoktól, akik részvényeiket eladták. Sajnos, akinek az elmúlt évben ilyen tőkejövedelme volt, az SzJA-törvény szerint nem lehet vállalati adózó, az adóját­­ saját magának kell megállapítania és bevallania (SzJA tv. 12. § (3) c. pont). Társaságunk ehhez - azon munkatársak részére, akik csak emiatt válnak önadózóvá - segítséget fog nyújtani, mind az adóbevallási nyomtatvány megszer­zésével, mind az adóbevallások elkészítésével. Az elmúlt évben több új elemet vezettek be az adózás terén, ilyen volt a korábban már említett "bér" és "nem bér" jellegű jövedelmek különválasztása, az adójóváírás be­vezetése. Ezen tényezők szoros összefüggésben vannak egymással, ugyanis a jogalkotó céljai szerint az adójóváírás csak a "bér" jellegű jövedelme után illeti meg a magán­­személyt ("bér" jövedelem, a belföldi illetőségű munkál­tatóval, munkaviszonyból származó jövedelem). Abban az esetben, ha a"bér"-en kívül más jövedelme ("nem bér") is volt a magánszemélynek, valamint bevallásra kötelezett osztalékból, árfolyamnyereségből, termőföld bér­beadásából is származott jövedelme, akkor az adójóváírás mértékét ezen összegek olyan arányban csökkentik, amilyen arányban a "bér" jövedelem az összes jövedelemhez aránylik. Pl. 400 000 Ft "bér" jövedelem + 200 000 Ft más jövedelem + 600 000 Ft összes jövedelem. - ha csak bér van, az adójóváírás mértéke: 49 100 Ft. -ha más jövedelem is van, az adójóváírás mértéke: (400 000 , 600 000) x 49 100 + 32 733 Ft Az adóév elején lehetett nyilatkozni a munkáltatónak az adójóváírás év közbeni igénybevételének mértékéről, tehát aki év közben 100 százalékban igénybe vette az adójóváírást, s az év végén az adóbevalláskor csak részben jár, akkor adóhátraléka keletkezhet. A következő számban a társadalombiztosítás válto­zásairól tájékoztatunk. Tób­ Gáborné

Next