Elektrotechnika, 1955 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1-2. szám

48. évfolyam BUDAPEST, 1955­ JANUÁR—FEBRUÁR 1—2. SZÁM A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET (A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGJA) HIVATALOS KÖZLÖNYE OíjMUHajibHMÜ opraH BäurepcKoro S/ieKTporaxHUteCKoro Co:033 — Official Organ of the Hungarian Electrotechnical Association — Organe officiel de l’Association Électrotechniijue Hongroise —■ Organo ufficiale dell’Associazione Elettrotecnica Ungherese — Offizielles Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereines Szerkesztőség, V., Honvéd­ utca 22. Kiadja: a Műszaki Könyvkiadó, Budapest, V., Bajcsy Zsilinszky­ út 22. Az Egyesület címe: V., Honvéd­ utca 22. Távbeszélő: 126—313 A K­lement Gottwald­ Villamossági Gyár Központi Laboratóriumának közleményei ERDŐS IMRE a Klement Gottwald Villamossági Gyár főmérnöke A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének lapjaiban egy-két alkalommal már jelentkeztek a Klement Gottwald gyár laboratóriumának dolgozói egy-egy kutatási munka eredményének ismer­tetésével. Az »Elektrotechnika« most megjelenő kettős száma viszont sokkal szélesebb területen nyújt lehetőséget arra, hogy megismertessük a tudományos egyesületek tagságát azzal a munkával, amelyet gyárunk laboratóriumá­nak dolgozói végeznek. Olyan témákat igyekeztünk kiválasztani, amelyek amellett, hogy a Klement Gottwald Gyár napi problémáinak és fejlődési kérdéseinek előrevitelét szolgálják, szélesebb érdeklődésre is számot tarthat­nak, mert akár az iparágon belül, akár más rokon szakmákban felhasználhatók, szolgálni tudják a technika fejlesztésének céljait. Ebben a számban Gábor Endre, a Laboratórium vezető mérnöke, a rétegelt szigetelőanyagok egyen­­feszültséggel történő vizsgálatáról számol be. Ennek a feladatnak a megoldása fontos üzemünk szempontjából, mert lehetővé teszi elsősorban a nagyfeszültségű gépek szigetelésének vizsgálatát roncsolásmentes módszerekkel. E kutatásoknak azonban szélesebb körű jelentőségük is van, mivel az energiatermelő berendezések, turbogenerá­­torok karbantartásának fejlesztése során egyre nagyobb jelentőségük van azoknak a megelőző jellegű vizsgálatok­nak, amelyeket e beszámolóban ismertetett kutatómunka lehetővé tesz. Gábor Endre cikkét rövidített formában az egyesület legutóbbi közgyűlését megelőző Szigetelőanyag Kongresszuson már élőszóban ismertette. Kerényi Dénes, a Laboratórium mérnöke, a turbogenerátorok szellőzésének számítását ismerteti és foglalkozik általában a légutak ellenállásának számításával. Ez a téma is olyan jellegű, hogy széleskörű érdek­lődésre tarthat számot nemcsak turbogenerátorok szellőzésének kialakítása szempontjából, hanem minden olyan területen, ahol a szellőzés, illetőleg a légjáratok ellenállásának számítása a gyártmányok vagy berendezések fejlesztésének lényeges előfeltétele. Vágó Ferenc, a Laboratórium mérnöke a szikraforgácsolás terén elért eredményeket, illetőleg a proto­típusként elkészített szikraforgácsoló berendezést ismerteti cikkében. Ennek a nagy termelékenységű eljárásnak, amelynek kidolgozásához különös segítséget nyújtott a szovjet szakirodalom, igen nagy jelentősége van a villamos­iparon túl, a gépiparban és a nehéziparban általában. Az eljárásnak elterjesztése jelentős mértékben hozzá­járulhat a ma még igen szűk keresztmetszetet képező szerszámgyártás fejlesztéséhez. Végül Urbán Gyuláné és Kiss Erika, a Laboratórium mérnökei, a villamosiparban alkalmazásra kerülő, vagy közelmúltban alkalmazásra került új szigetelőanyagokról számolnak be. Laboratóriumunk két vegyészmérnöke ezt a munkáját az érdekelt kutatóintézetekkel együttműködve igen eredményesen végzi, és az új anyagoknak eddigi gyakorlati alkalmazása is arra mutat, hogy ezen a területen a legközelebbi jövőben igen komoly fejlődési lehetőségek előtt áll, nemcsak a Klement Gottwald Gyár a maga gyártmányaival, hanem az egész villamosipar. Az így közlésre kerülő anyagok természetesen a laboratórium munkájának csak egy részét képezik. Az elmúlt néhány év, — amióta a laboratóriumunk működik — bebizonyította, hogy a központi témákkal rendel­kező kutató­intézetek mellett az üzemi laboratóriumoknak döntő jelentőségük van, mert rugalmas irányítás révén alkalmasak arra, hogy a nap mint nap felmerülő feladatokat viszonylag rövid idő alatt megoldják és állandóan segítsék a műszaki fejlődést biztosító törekvéseket. A központi kutató­intézeteknél sokkal érzékenyebben reagálnak azokra a problémákra, amelyek akár a mindennapos termelési feladatok során, akár egy-egy új gyártmány kialakításával kapcsolatosan felvetődnek és így a fejlődni akaró, a műszaki színvonalat emelni igyekvő nagy­üzemek egyre inkább szükséges, élő részeivé válnak.

Next