Elektrotechnika, 1977 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1977-08-01 / 8. szám
312 Szovjet energetika: óriásgenerátorok A tizedik ötéves terv egyik legfontosabb feladata az energetika hatékonyságának növelése. Milyen utakon megy végbe az energetika fejlődése? Igor Glebov akadémikus, az Össz-szövetségi Villamosgépgyártási Kutató Intézet igazgatója válaszolt az APN tudósítójának kérdéseire. - A mai tudományos-műszaki forradalom fő tendenciája a generátorok egységteljesítményének növelése. Hogyan oldják meg a szovjet szakemberek ezt a feladatot? - A nagymérvű villamosgép-gyártás meghatározza a mai gigantikus erőművek méreteit. Azoknak a különböző típusú erőműveknek az együttes kapacitása, amelyeket a lenini GOELRO-terv alapján tíz-tizenöt esztendő alatt kellett felépíteni, 1,5 millió kilowatt volt. A szovjet energetikusok a tizedik ötéves tervben a kapacitás évi növekményét 12 millió kilowattban határozták meg. Hangsúlyozom: évi növekményről van szó. Míg nemrég a hőerőművek fő aggregátjai a 300 ezer kilowattos blokkok voltak, addig ezeket ma már „kiszorították” az 500 ezer és 800 ezer kilowattos aggregátok. A kosztromai regionális erőmű építői most fejezik be a terület előkészítését a világ legnagyobb, 1200 ezer kilowattos, percenként háromezres fordulatszámmal működő turbogenerátora számára. A Szovjetunió elektrotechnikai ipara immár több évtizede vezet a legnagyobb méretű hidrogenerátorok előállításában. A bratszki vízerőműben 225 ezer kilowattos, a krasznojarszki vízerőműben 500 ezer kilowattos aggregátokat szereltek fel. A folyó ötéves tervben megépül a világ legnagyobb vízerőműve Szajano-Susenszkojeben. Tíz generátora lesz, mindegyik 640 ezer kilowattos. Gyártásukat már meg is kezdjük. Energiablokkjaink eredményesen dolgoznak Brazíliában, Szíriában, Egyiptomban és sok más országban. A tizedik ötéves tervben előirányozták az atomenergetika széles körű fejlesztését. Az ötéves időszakban üzembehelyezésre kerülő atomerőműveknek a villamos energia mintegy ötödrészét kell termelniük. Hogyan járul hozzá az elektrotechnikai ipar ennek a programnak a megvalósításához ? A Szovjetunió, amint ismeretes, úttörő volt az atomerőművek építésében. Az atomerőműveknek a megszokott turbógenerátorokon kívül csökkentett fordulatszámú, percenként 1500 fordulatot végző gépekre van szükségük. Arról van szó, hogy itt viszonylag kicsi a gőznyomás és a turbinákhoz megfelelő „csendes járású” generátorok kellenek. Az ilyen gépek forgórészei azonban nagyon nehezek, s előállításuk bonyolult feladat. Nemrég a harkovi Elektrotyazsmas gyárban elkészítették az első olyan, 500 ezer kilowatt kapacitású turbógenerátort, amely percenként 1500 fordulatszámmal működik. Ezt a novovoronyezsi atomerőműben szerelik fel. Amint ezt az ötéves terv előirányozta, kidolgozás alatt áll az egymillió kilowatt kapacitású aggregát. Ennek a forgórészei 140-160 tonna súlyúak lesznek. Már ebben az ötéves tervben rendelkezésünkre fognak állni az atomerőművek 500 ezer és egymillió kilowatt kapacitású turbógenerátorainak alaptípusai. Ezek a következő, tizenegyedik ötéves tervben kerülnek sorozatgyártásra. — Milyen a szupernagy kapacitású aggregátok hatékonysága? — Leningrádban az Elektroszila egyesülésben most fejezik be az 1 200 000 kilowattos generátor próbajáratását. Ebben a kompakt gépben a forradalom előtti Oroszország összes erőműveinek kapacitása összpontosul. Mi ez a tervezők gigantomániája? Természetesen nem. Egyszerűen arról van szó, hogy maximálisan figyelembe veszik a gazdasági célszerűség követelményeit. Könnyebb és olcsóbb erőmű-épületet emelni olyan két aggregét számára, amelyek kapacitása külön-külön 1 200 000 kilowatt, mint mondjuk nyolc darab, egyenként 300 000 kilowattos aggregét számára. Világos a dolog: mennél kevesebb a gép, annál egyszerűbb a kiszolgálásuk. A turbógenerátorral együtt a kosztromai regionális erőműbe óránként 3950 tonna gőz termelésére alkalmas gőzturbinát és kazánberendezést is szállítanak, így elkészül a világ első 1,2 millió kilowatt kapacitású energetikai blokkja. Szovjet és külföldi szakemberek becslése szerint a hagyományos kivitelezésű turbógenerátorok maximális kapacitása elérheti a két- két és félmillió kilowattot. Az ilyen gépcsoportok körvonalai már ma kibontakoznak. A szovjet tudósok úgy vélik, hogy az új megközelítési mód, az új anyagok és hűtőrendszerek lehetővé fogják tenni további tartalékok feltárását az elfogadott konstrukciókban. - Az ön véleménye szerint melyek a legperspektivikusabb irányok az áramfejlesztés technikájának tökéletesítésében? - Csábító az úgynevezett jognélküli kivitelezésre való áttérés. Most az állórésznek hornyai vannak, amelyekbe a tekercselést teszik. A korszerű turbógenerátorokban az állórész és a forgórész közötti távolság olyan nagy, hogy elvben a tekercselés közvetlenül a légrésben elhelyezhető. Ha ezt sikerül megtenni, akkor elhagyható lesz a fogsáv, csökkenteni lehet a gép átmérőjét. Más szóval a generátor jelenlegi méreteinek megtartásával jóval nagyobb kapacitáshoz jutunk. Várható, hogy az ebbe az osztályba tartozó gépek lehetővé fogják tenni a három-öt millió kilowatt teljesítmény elérését. Az SZKP XXV. kongresszusa megbízta az elektrotechnikai ipart azzal, hogy a szupravezetés elvének felhasználásával gyorsítsa meg a nagyteljesítményű generátorok létrehozásával kapcsolatos munkákat. A szupravezetés felhasználása a generátorokban rendkívüli eredményt hoz: csökkenteni lehet a gépek méreteit és növelni a hatásfokot. A szupravezető gerjesztőtekerccsel ellátott aggregátoknak csak harmad-negyed akkora lesz a súlyuk, 99,3 — 99,5 százalékig terjedő hatásfok közepette. Az ,,Elektro-77” nemzetközi kiállítás szovjet részlegének vendégei Moszkvában megtekinthetik a szupravezető gerjesztőtekerccsel ellátott 1200 kilowatt kapacitású turbógenerátor kísérleti példányát. Itt a forgórész egy kriosztát, ebben van elhelyezve a nióbium- és titánötvözetekből készült tekercs. A külső vastagfalú burkolat és a bandázs között héliumáramlással hűtött speciális ernyő van. Az állórész tekercse egyébként hagyományos, rézhuzalból készült és vízhűtésű. A kísérleti generátor napjaink legnagyobb olyan generátora, amelynek szupravezető forgórésztekercselése van. A tudósok arra számítanak, hogy ennek segítségével kifejleszthetik a nagyméretű forgókriosztát-konstrukciókat, vizsgálhatják különböző rendszerekben a jövő szupravezetős generátorainak szerkezeteit és sémáit. A szakemberek 2000-re várják azoknak az ipari krioturbógenerátoroknak a létrehozását, amelyeknek a kapacitása 5 millió, majd később 10 millió kilowattig terjed. Az 1977-ben Moszkvában megtartandó Nemzetközi Elektrotechnikai Kongresszuson sorra kerülő vita lehetővé fogja tenni mindnyájunk számára, hogy pontosabban meghatározzuk a szupravezető-technika kialakításával kapcsolatos további kutatások irányait. - A szovjet tudósok sikeresen munkálkodnak új energiaforrások és energiaátalakítási módszerek létrehozásán. Hogyan vesznek részt az elektrotechnikai ipar szakemberei ezekben a kutatásokban ? - Az elektrotechnikusok tevékenyen segítenek a fizikus tudósoknak a termonukleáris reakció megszelídítésére, a termonukleáris erőművek létrehozására irányuló munkákban. A termonukleáris szintézis, mint ismeretes, óriási nyomások és hőmérsékletek közepette megy végbe. Ezeknek a feltételeknek a világon ismert egyetlen anyag sem felel meg. A Szovjetunióban most folynak a Tokamak-10 berendezés próbái, ahol a plazmát mágneses tér felhasználásával tartják meg. A kapott eredmények igazolják a fizikusok elméleti elképzeléseinek helyességét. Lehetővé teszik az áttérést a Tokamak-berendezés új nemzedékének, először a termo- SZEMLE Elektrotechnika 70. évf. 1977. 8. sz.