Élelmezési Dolgozó, 1957 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1957-09-09 / 3. szám
Szakszervezetünk Központi Vezetősége Nőtanácsa országos nőkonferenciát tartott augusztus 23-án, amelyen kétszázan vesttek részt. Sok fontos kérdésről volt szó. Többen hangoztatták, hogy az októberi tapasztalatok nyomain fokozottan ügyelni kell a gyermekek nevelésére, ezért segíteni kell a szülői munkaközösségek munkáját. Tovább kell fejleszteni a nők szakmai és általános műveltségét, mert csak így állhatják meg helyüket a munkában és a családi otthonban. — A nők problémája minden üzemben csaknem azonos — mondotta Bartha Mártonna, a Szegedi Szalámigyár dolgozója. — Én nem panaszkodhatni, nálunk kevés nő van, azokkal nem bánnak rosszul az üzemben. De mégis van egy fájó pontunk. Azt hiszem, valamennyi édesanya számot vetett magában, vajon mit is tett gyermekeiért, amikor a nyugati propaganda hatására sok gyermek elhagyta hazáját. Tudom, nagyon sok anya elmegy reggel a munkába, nincs akire hagyja gyermekét. Ezért azt tanácsolom itt, mint ezt az üzemben is tettem, létesítsünk olyan napközi otthont, ahol a gyermekek iskola után vagy előtt lennének. Egy meleg helyiség elég lenne, s az üzemben is akadna olyan, ha más nem, egy nyugdíjas, aki szívesen foglalkozna a gyerekekkel. Vadas Károlyné, a Vénus Kozmetikagyár küldötte, a következőket mondta: Vállalatunk dolgozóinak kilencven százaléka nő. S kérték, mondjam el — igen nehéz a bevásárlás. — Délután 5 óráig dolgoznak, és ekkor már nem kapnak friss árut az üzletekben. Néhányan „pult alatt” hozzájutnak friss áruhoz, de többségük nem ilyen szerencsés. Üzemünk nőbizottsága nem régen működik, de már bontogatja szárnyait. Elhatároztuk, hogy veszünk egy mosógépet. Jelenleg egy varrógép minden szombaton az asszonyok rendelkezésére áll. Tervezzük, hogy szabás-varrás tanfolyamot is indítunk. Indítunk egy szépségápolási tanfolyamot is, s ha beválik, a többi üzembe is elmegyünk. Csékó Istvánné, az Unicum Likőrgyár dolgozója ugyancsak a bevásárlás nehézségeit tette szóvá. — A Tanács körúti KÖZÉRT-ben — mondotta — nagyon durvák a kiszolgálók. Amikor kifogásoltuk az árut, azt kaptuk válaszul: „ne nekünk pofázzanak”. Száraz Istvánné, a Baranya megyei Tejipari V. dolgozója azt javasolta, hogy Pécsett a hús-, tej- és sütőipari vállalat közösen létesítsen egy napközi otthont, ahol a dolgozó anyák gyermekeiket el tudnák helyezni. Hovány Antalné, a Dunakeszi Konzervgyár dolgozója ezeket mondta: Nálunk a nők nincsenek hátrányban. A három művezetőből kettő nő, akik igen jól végzik feladatukat. A szociális intézményeink is elég jók. A bölcsődevezető a szülők részére havonta rendszeresen előadást tart, s a szülőknek nagy segítséget adnak a gyermekneveléshez is. Romitán Péterné, a Debreceni Dohánygyár küldötte a 14— 16 éves korú fiatalok elhelyezkedéséről tett említést, majd a családi életről beszélt. Elmondotta, hogy a nők sok esetben hozzájuk fordulnak segítségért, tanácsért, hogy családi életüket rendezhessék. Nagy hiba, hogyha valakit csinosabbnak látnak, mindjárt hátrányosan ítélik meg. Például ezért nem vettek fel a vállalatnál egy nődolgozót a pártba. Javasolta, hogy a dolgozók részére az üzem vasárnap is biztosítson étkeztetést, s hogy a táppénzes ügyek intézésében csökkentsük a bürokráciát. Simkó Győzőné, a Budapesti Keksz-Ostyagyár SZB-elnöke felvetette, hogy náluk a három műszak munkáját jobb munkaszervezéssel két műszakban is el lehetne végezni. De attól félnek, hogy a felsőbb szervek is beleszólnának ebbe. A javaslat kiküszöbölné az éjszakai munkát. Kérte, hogy a szakszervezet és minisztérium közösen nézze meg, nincs-e lehetőség arra, hogy a szombat éjszakai műszakot megszüntessék. Szenes Endréné, a Konzervipari Igazgatóság dolgozója elmondotta, hogy a konzervipar a dolgozó nőkön úgy kíván segíteni, hogy hathónapos kortól kb. egy-másféléves korig gyermekkonzerveket készí-tenek. Ahhoz, hogy a gyermeki normális fejlődése biztosítva legyen, az év minden szakában szükség van friss, vitamindús gyümölcsökre, főzelékre. Ezért olyan konzervek gyártását kezdik meg, amely ezeket a fontos dolgokat tartalmazza. Halász elvtársnő, a Paksi Konzervgyár dolgozója elmondotta, hogy náluk nehézségek vannak a nők továbbképzésében. Több fiatal leány jelentkezett technikumra, de nem vették őket fel, mert nem érték el a korhatárt. Javasolta, hogy a korhatárt 20 éves kor-ra csökkentsék. Panaszolta azt is, hogy a vállalat nem tud munkaruhát biztosítani rend-szeresen a dolgozó nőknek, Várkonyi elvtársnő, a Zuglói Édesipari Gyár dolgozója töb-bek között hangoztatta: Nem ; csak a pedagógusokról beszéljünk, hanem arról is, hogy otthon hogyan neveljük gyermekeinket. Elsősorban :* mi, édesanyák vagyunk hivatva * arra, hogy gyermekeinket a lehető legjobban neveljük. Dr. Gáspár Béla, szakszerve- zetünk ellenőrző főorvosa fel- szólalásában több egészségügyi problémára adott rá- ",laszt. Majd Szendrei Zoltán ", elvtárs, a Sütőipari Szállító Karbantartó VSZB-elnöke ", kért szót. Elmondotta, hogy " náluk az egyik üzemrészben tűrhetetlen körülmények kö-zött dolgozik 21 nő. Sárközi elvtársnő, az Országos Nőtanács nevében üdvözöl- • te a nőkonferenciát. • Chernel Sándorné, a Duna Kekszgyár ÜB-elnöke kifogá-solta, hogy üzemorvosuknak • igen kevés az óraszáma, és így a betegekkel nem tud kellő-képpen foglalkozni. Kérte azt is, hogy a dolgozó nők részére ne csak 46-os csizmákat gyártsanak, mert az tönkreteszi a lábukat. Kurucz elvtárs, az ÉDOSZ, Borsod megyei T. B. elnöke , felszólalásában többek között ezeket mondotta: Véleményem " az, hogy a dolgozó anyákat, ha nem is záros határidőn be "lül, de állítsák vissza a családit tűzhely mellé. Élénk vita bontakozott ki errről. Többen hangsúlyozták, hogy a dolgozó nők nem hajlanjínak visszamenni a főzőkanál mellé. — A mi alkotmányunk — mondták — mindenki részére biztosítja a munkához való jogot. A dolgozó nők ezzel élni akarnak, nem mondanak le azokról a jogokról, előnyökről, amelyeket népi demokráciánk állama számukra biztosított. Baráth Józsefné elvtárs összefoglalójában ezeket mondotta erre vonatkozólag. — Kurucz elvtárs úgy járt ezzel a hozzászólásával, mint az a bizonyos elefánt, amelyiket beszabadítanak a porcelánüzletbe. Kétségtelen, hogy a hozzászólás itt nem tudott olyan rombolást végezni, mint a mesebeli elefánt a sok értékes porcelán összetörésével. De mégis, Kurucz elvtárs alapvetően a női egyenjogúságot sértette. Majd ennek folytatása lett volna, hogy a nők ne politizáljanak. A mi országunkban a lakosság kb. ötven százaléka nő, nagy részük dolgozik. Ha ez a réteg nem politizálna, bizonyosan megnézhetnék magukat a férfi elvtársak is. Mert hiszen nem lenne szövetségesük a munkában. Ezt a luxust pedig nem engedhetjük meg magunknak. Tudjuk, helyes lenne — és ezzel egyet is értünk —, ha a családi pótlék magasabb lenne. De azért ne lépjünk fel túlzott követelésekkel. (Élénk helyeslés, viharos taps.) Ezt meg lehetett tenni akkor, amikor a nem öntudatos dolgozók egy részének tetszett a demagógia. Mikor azt mutatták: „íme, mi így merünk”. De ezt is csak azért tehették, mert nem voltak ott az öntudatos munkásasszonyok, akik mindjárt megválaszoltak volna. Állítom, hogy a mi asszonyaik az élelmiszeriparban — de biztos, hogy másutt sem — nem kívánkoznak vissza főzőkanálihoz. Azokat a jogokat, amelyeket már egyszer kivívtunk és megkaptuk, nem adjuk vissza egykönnyen. Mayer elvtársnő, a Kőbányai Sörgyár napközi és óvodavezetője a gyermeknevelésről, a szakmai utánpótlásról beszélt. Elmondotta, hogy több szülő panaszolja neki, hogy az élelmiszeripari technikumban tanuló, munkásszármazású gyermekeket elnyomják. Ezért az iskolát legtöbbjük kénytelen volt abbahagyni. Előfordult az is, hogy az egyik fiatal az élelmiszeripari technikum elvégzése után a szövőipari szakmába ment dolgozni. * A nőkonferencia befejezésül tiltakozó táviratot küldött az ENSZ-hez. Az ipar dolgozó női nevében tiltakoztak az ellen, hogy az úgynevezett „magyar ügyet”, az ENSZ ötös bizottságának jelentését az ENSZ megtárgyalja. Sz. Gyr: Könnyítsünk a dolgozó nők gondjain Nőkonferencia volt az ÉDOSZ-ban „A bizalom hiánya a műszaki fejlesztést akadályozta" A MITE választmányi ülésének határozata : az elmúlt időszakban az októberi ellenforrrradalmi események súlyos károkat okoztak népünknek és az egész országnak, károkat okoztak az egész élelmiszeriparnak is és hosszú időre visszavetették egyesületünk munkáját is. A Szovjetunió csapatai vállvetve a legöntudatosabb magyar dolgozókkal helyreállították a rendet. Kormányunk által megteremtett konszolidáció lehetőséget biztosított az egyesületi élet egyre tevékenyebb, egyre helysebb irányú munkájának mgindítására. Ha visszatekintünk az ellenforradalmi események alatt és a közvetlen utána következő időkre, bátran megállapíthatjuk, hogy az élelmiszeriparban dolgozó műszakiak nagy része derekasan helytállt. Iparunkban a mérnökök és technikusok zöme hű maradt a néphez, támogatta az üzemi munkásokat abban a törekvésben, hogy a munka folyamatosságát biztosítsa, a károkat minimálisra csökkentse. A fegyveres ellenforradalom leverése után támogatta a murkás-paraszt forradalmi kormányt abban a célkitűzésben, hogy a lakosság élelmiszerellátását biztosítsák, a megnövekedett vásárlóerő és a jelentkező vásárlási láz ellenére az inflációt megakadályozzák. Munkájukkal segítették műszaki dolgozóink is az MSZMP által létrehozott ideiglenes kormány erőfeszítéseit az ellenforradalmi kísérletek letörésében. Mélységesen elítéljük azokat az élelmiszeripari dolgozókat és műszakiakat, akik résztvettek és tevőlegesen támogatták a szocialista rend megdöntésére irányuló ellenforradalmi kísérleteket. Egyetértünk, helyeseljük és támogatjuk kormányunknak azokat az intézkedéseit, amely a bűnösöket felelősségrevonja. Hatalmas károkat okoztak népünknek, példás büntetést érdemelnek. Elítéljük azokat a szakembereket, akik hazájukat elhagyták. De tudjuk, hogy vannak köztük becsületes emberek is, akiket csak az események, a nyugati rádiók propagandája zavart meg. Reméljük, hogy mielőbb megtalálják a haza vezető utat, örömmel fogadták egyesületünk tagjai a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozatait. Alapszabályaink szerint továbbra is legfontosabb célkitűzésünknek tartjuk a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának segítését tíz élelmiszeripar területén. Meg vagyunk győződve arról, hogy az MSZMP országos értekezletének határozatai szocializmust építő országunk fejlődését a múlt hibáinak kiküszöbölését és valamennyi dolgozó életszínvonalának emelését segítik elő. A határozat szerint: „a pártértekezlet elítéli azt a helyenként tapasztalható káros gyakorlatot, hogy a kisebb hibát elkövető dolgozókkal szemben is úgy lépnek fel, mint a tudatos ellenforradalmárokkal szemben. A jószándékú, de megtévesztett dolgozókkal szemben nem a megtorlás, hanem a megnyerés módszerét kell alkalmazni.” Tj egyesületünknek is mindent el kell követ- • 1-j nie, hogy a múlt hibáitól végleg meg- • szabaduljunk. A bizalom hiánya nemcsak el- • kedvtelenítette a szakembereket, de akadá- lyozta a műszaki fejlesztést is; új eljárások bevezetését, új technika alkalmazását csak a bizalmat bíró műszaki szakembereiktől vár- hatjuk. A bizalom és megbecsülés biztosítása- '■ ban nagy segítség számunkra a szakszervezet- ■ tel való jó kapcsolatunk, ami csak erősödött az ÉDOSZ műszaki szakosztályának megala- • látásával. * Az 1957. év első féléve iparunk termelése « területén behozta az elmaradásokat. Most újra napirendre kell tűznünk a műszaki fej- lesztés feladatait. Hároméves népgazdasági tervünk előkészítésébe kapcsolódjon be vala- mennyi MITE szakosztály, vidéki és üzemi cso-port. Egyesületünk élénk szakmai vitái sok kérdést tisztáztak már, s a leszűrt javaslatok nagy segítséget adtak az iparvezetésnek, de tagjainkat is segítették napi munkájukban. Fel il kell eleveníteni, jobbá kell tenni a MITEK szervezeteinek munkáját, többet kell foglal- lkoznunk a műszakiak továbbképzésével, a■ gazdaságos termelés kérdéseivel, általában az ipar közgazdasági problémáinak megoldása- va. A terv szerinti munka mellett gondoskod- ni kell a szaklapok, előadások színvonalának emeléséről is. Induljon meg a munka az egyesületi élet minden területén, növekedjék az élel- miszeripar műszaki társadalmi munkával is a dolgozók részvétele a szocialista építés fel- adatainak megoldásában. ________________ __ ■* Simkó Győzővé, a Budapesti Keksz- és Ostyagyár sz. b. elnöke Halász elvtársnő, a Paksi Konzervgyár küldötte Bartha Mártonná, a Szegedi Szalámigyár dolgozója Ez is szempont — Kovács jó szakember. — Horváth több nyelven beszél. — Mancika viszont csinos — tehát őt viszem a nemzetközi vásárra. Készülnek a télre a Kőbányai Sörgyárban A Kőbányai Sörgyárban megvizsgáltuk: vajon mit tettek a gazdasági vezetők, a szakszervezeti bizottság a télre való felkészülés sikere érdekében. A vállalat az előző évhez hasonlóan hozzáfogott a téli felkészülés munkálatainak elvégzéséhez, hogy a dolgozóknak megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak a téli időszakra. A vállalat munkásellátási felelőse, Pataki elvtárs az építőosztállyal közösen felülvizsgálta a szállásokat, ajtókat, ablakokat, vízvezetékeket, fűtőberendezéseket és intézkedéseket tettek a meglevő hiányosságok megszüntetésére. Ennek alapján tettek intézkedést a kályhák, asztalok, székek, szekrények beszerzésére. Hozzákezdtek az ipari tanulók szállásának, étkezdéjének és tanulószobájának elkészítéséhez. Ez annál is fontosabb, mivel az ország sörgyárainak ipari tanulói is itt tanulnak. A munkásszállásokon biztosítva vannak a szociális normák. Megfelelő öltöző, fürdő áll a szállás lakóinak rendelkezésére. A múlt évben korszerűsítették a munkásszállások nagy részét. Intézkedés történt téli ruhák és védőöltözetek beszerzésére is. Ez különösen fontos azért, mert a dolgozók jelentős része munkáját a téli időben a szabadban végzi. Igen helyes az, hogy a vállalat egyes vezetői nem elégszenek meg azzal, hogy a meleg ruhák beszerzését az anyagbeszerzőkre bízzák, hanem több esetben saját maguk járnak utána, mint ezt Lukács elvtárs tette, látva, hogy a munka- és védőruha beszerzésében nehézségek vannak. A szabadban dolgozók részére melegedő helyiséget állítottak fel, amely gőzfűtéssel van ellátva. A melegedő helyiségek számát az elkövetkezendő időben még bővíteniök kell Az üzemi konyha nyersanyag ellátásában is megmutatkozik a télre való felkészülés. A konyha nyersanyagszükségletének egy részét saját kertészetükből, másrészt a KÖZÉRT-tel való szerződés útján biztosítják. Nem ilyen kedvező a helyzet a gyermekintézménynél. Bár melegruhákkal a gyerekek el vanak látva, de egyéb ruhák beszerzését nagymértékben csökkenteni kellett, mivel az évi költségvetésüiket július végén hagyták jóvá és 158 000 forinttal csökkentették az eredeti tervet .A gyermekintézmény 2 év óta nincs kifestve, tatarozva, bár ez indokolt lenne, s a vállalat a legfontosabb tatarozási munkálatokat költségvetés nélkül, saját erejéből is el tudná végezni. A szakszervezeti bizottság segítse a gazdasági vezetőket ebben. Ellenőrizze a gazdasági vezetés ilyen irányú munkáját, tevékenységét. A szociálpolitikai bizottságot mozgósítsa a feladatok megvalósítására, azok rendszeres ellenőrzésére. A vezetők a Sörgyár tapasztalata alapján a még hátralevő időszakban vizsgálják felül az egészségtelen munkahelyeket, fűtést, szellőző-berendezéseket, közlekedési útvonalak, fürdők, öltözők jelenlegi helyzetét, stb... és ahol szükséges, sürgős intézkedéseket tegyenek a hiányosságok kijavítására. Mindent el kell követni a szabadban végzett munkaterületek minimálisra való csökkentése érdekében. Ott, ahol azt nem lehet, biztosítani kell melegedő helyiséget, a dolgozókat pedig az előírt rendeletnek megfelelően melegruhával kell ellátni. BALOGH KALMAN ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ A Magyar Élelmiszer Ipari Dobgozók Szakszervezete Központi Vezetőműének Lada. Felelős szerkesztő: Karakas László Szerkeszti: A szerkesztő bizottság Szerkesztőség• Budapest. VI., Gorkij fasor 44. Megjelenik havonta egyszer 20 000 példányban. Ara: 50 fillér Szikra Lapnyomda F. v. Kulcsár Mihály JELELMEZÉSI DOLGOZÓ 3