Élelmezési Dolgozó, 1965 (60 évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
mnmiiiiiMMMm mmumm IH IUH MIS ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. JANUÁR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Iillést tartott a KV Felszabadulásunk 20. évfordulóját úgy ünnepelhetjük legméltóbban, ha idei, nagyszabású feladatainkat teljesítjük! Szakszervezetünk Központi Vezetősége január 5-én ülést tartott. Napirendjén a következő kérdések szerepeltek: 1. Szakszervezetünk feladatai az 1965. évi élelmiszeripari és felvásárlási terv teljesítésében. Az élelmezésügyi miniszter és az ÉDOSZ Központi Vezetőségének irányelvei a szocialista munkaverseny 1965. évi szervezéséhez. 2. Az ÉDOSZ Központi Vezetőségének 1965. évi munkaprogramja és az Elnökség első félévi ülésrendje. 3. A szakszervezet 1965. évi költségvetése. A Központi Vezetőség ülése mindhárom kérdést behatóan megvitatta és a javaslatokat elfogadta. Az alábbiakban közöljük az irányelveket a szocialista munkaverseny 1965. évi szervezéséhez: számos új beruházással gazdagodik iparunk ,kerestük Laczkó B. László társat, az Élelmezésüg Misztérium Műszaki Főászának helyettes vezetőjét, arra kértük, adjon tárgatást az ipar 1965. évi beírási és felújítási terveiről, aba arról, hogy ebben az időben milyen jelentősítményekkel gazdagodik par. Milyen összeg áll rendelésre ebben az évben? Beruházásokra és félujikra majd 2 milliárd fő A beruházási összegből evre mintegy 50, gépesi, több mint 40 százalék a felújítási keretből leépítésre az összeg egy felét költjük el. Ezen túlően sok vállalat veszibe önköltségcsökkentési hatási lehetőségét is. Az összegek iparágankéntsztása nem könnyű fej. Nagyon sok tényezőt itt figyelembe venni, így ek között a távlati fejleszamely meghatározza az ágazatok és iparágak ■dési arányait. A legnagb összeggel a Magyar mi Pincegazdaság szerepel évben. Ebben az évben i lépő új szőlőfeldolgozási hstás 327 ezer mázsa lesz viszonylatban. Jelentősen bortároló kapacitás is. itős összeggel szerepel a tervipar is a beruházásokidén több mint 700 vas kapacitással a Békásai Konzervgyár is belép a termelésbe. És a többi iparágak? Jelentős mértékben nözik a Gabona Tröszt táterülete is. Új tárházat Kecskemét, Orosháza, Mezővásárhely, Szombat- Kiskunhalas és Kör- A hűtőipari vállalat is is új beruházással gazdik. Ezen belül kerül átma a bajai hűtőház új ege is. Az első negyedévre teljes kapacitással dol, már a Győri Szeszgyártmányélesztő üzeme is. A Magyar Országos Söripari Vállalat nagykanizsai sörgyárának malátagyár részlege is elkészül március 31-ig. A harmadik negyedévben kezd üzemelni a pécsi tejüzem. Az itt felsoroltak természetesen csak részei annak a nagyarányú munkának, melyet 1965-ben végzünk el. — Foglalkoznak-e típustervek kialakításával? — Feltételenül. Többek között a különböző kapacitású takarmánykeverők, valamint tmk műhelyek, kis kazánházak, konzervipari raktárak és üzemi csarnok típusok tervezésével. — És mi a helyzet a szociális beruházások terén? — Szociális beruházásokra idén több millió forintot költünk. Sajnos lehetőségeink korlátozottak. Azonban ezt az összeget igyekeztünk úgy elosztani, hogy azt a legszükségesebb területen használhassák fel. Például a Konzervipari Tröszt vállalatainál több millió forintot költhetnek el az egészségügyi és szociális létesítmények bővítésére. Ezen kívül, ha kivitelezőt találunk, megindulhat a Paksi Konzervgyár szociális létesítményeinek építése. A Gabona Tröszt vállalatai is felemős mértékben bővülnek. A MOSZ egy millió forintot költ érintésvédelemre, a szabadegyházai szeszgyárban 300 személyes öltözőfürdő kerül átadásra. A Magyar Állami Pincegazdaság budafoki üzemében 600 személyes konyha- és étterem-kombinát épül. A bőriparban nagyobb összeget fordítunk szociális és munkavédelmi célokra. Megkezdődik a Budapesti Csokoládégyárban az új szociális létesítmény létrehozása is. Ezek a tervek, amelyeket szeretnénk megvalósítani. A többi jórészt már az ipari nagyvállalatokon, trösztökön múlik és a kivitelezőkön s a műszaki szakemberek jó munkáján. Terveink reálisak, s azok meg is valósíthatók. Ülésezett az ÉDOSZ elnöksége Az ÉDOSZ elnöksége ülést tartott. Megtárgyalta az 1965. évi szocialista munkaverseny szervezésével kapcsolatos feladatokat, majd pedig a kiadásra kerülő termelékenységi prémium bevezetésével kapcsolatos javaslatokat. Az elnökség megtárgyalta a Somogy és Vas megyei bizottság jelentését, amely a szociális és kulturális ellátottságga, a dolgozókról való gondoskodásról adott számot. Elfogadta az elnökség az 1965. évi elnökségi munkaprogramot, annak ülésrendjét, majd folyó ügyeket tárgyalt. A nyereségrészesedés új rendszere A SZOT elnöksége határozatot hozott a nyereségrészesedés hatékonyságának fokozására. A határozat megszabja a nyereségrészesedés biztosítása érdekében teendő feladatokat, azután a nyereségrészesedés elosztásával kapcsolatos fontos tennivalókat. Megszabja azt is, hogy kik kaphatnak teljes és sok részleges nyereségrészesedést, továbbá, hogy mely egységeknél kell csökkenteni a nyereségrészesedést, s kik azok, akik nem jogosultak nyereségrészesedésre. E határozattal hatályát veszti a SZOT elnöksége 66/1960/XII. 24. számú határozata. Az új határozat 1965. január 1-től lépett hatályba. 1965-re kivételesen a nyereségrészesedési szabályzatot 1965. március 31- ig kell elkészíteni. A határozat teljes szövegét az ÉLip. Értesítőben és az ÉDOSZ Aktivisták Tájékoztatója legközelebbi számában közöljük. A Győri Szeszgyár takarmányélesztő üzemének makettje Az élelmezésügyi miniszter és az ÉDOSZ Központi Vezetőségének irányelvei a szocialista munkaverseny 1965. évi szervezéséhez Második ötéves tervünk negyedik évében az élelmezési dolgozók eredményesen valósították meg az ipar előtt álló feladatokat, célkitűzéseket. Az ipari nagyvállalatok, trösztök dolgozói teljesítették a termelékenység emelésének előírt arányát. Emelkedett a termelés műszaki színvonala, javult a kapacitások kihasználása, tovább erősödött a munkások és az üzemi műszaki értelmiség együttműködése a termelőmunkában. Nőtt a dolgozók aktivitása a műszaki fejlesztésben, mindenekelőtt az új, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében, az újítások és ésszerűsítések megvalósításában, a fejlettebb munkaszervezési és munkamódszerek alkalmazásában. A szocialista munkaverseny új vonásokkal egészült ki, tartalmilag és formáiban is gazdagabbá vált. A dolgozók önkéntes kezdeményezése alapján tovább szélesedett a szocialista brigádok mozgalma, fejlődött a szocialista brigádmozgalom magasabb formája, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata címért folyó verseny is. Mindezek eredményeként növekedett a munkások, valamint műszaki, gazdasági dolgozók felelősségtudata, érdeklődési köre és aktivitása a termelés és a társadalmi élet különböző területein. A dolgozók tudatos részvétele — a termelésben, a termelés irányításában és ellenőrzésében — tette lehetővé a tervben és célkitűzésekben meghatározott feladatok teljesítését. Az elért eredmények alapján köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki az élelmezési ipar valamennyi dolgozójának, vezetőjének, akik munkájukkal és erőfeszítésükkel hozzájárultak ötéves tervünk negyedik évének sikereihez. «« Az 1965-ös tervév második ötéves tervünk utolsó állomása, az eddigieknél nagyobb, nehezebb feladatok elé állítja az ipar valamennyi dolgozóját, vezetőjét. A mezőgazdasági árutermelés fejlődése; a lakosság élelmiszer igényeinek kielégítése; az élelmiszeripari termékek megnövekedett exportja, mind a termeltetés, felvásárlás, mind a feldolgozás és értékesítés területén körültekintőbb, szervezettebb munkát igényel. Egyrészt biztosítani kell a mezőgazdaságban megtermelt termékek ütemes felvásárlását, a feldolgozó helyre való gazdaságosabb szállítását, minőségi megóvást szolgáló tárolást, másrészt el kell érni, hogy a feldolgozás során a különböző veszteségek csökkentésével javuljanak a fajlagos felhasználások, a minőség és tetszetős kivitelezés egyidejű fokozása mellett. E feladatok megvalósítása érdekében nagyobb ütemben kell előrelépni a munkaszervezés javítása, a korszerű technológiai eljárások bevezetése terén. Szilárdítani kell a munkafegyelmet, gondoskodni kell a munkaegészségügyi körülmények további javításáról. Az ipar vezetői gondoskodjanak a szociális ellátottság fejlesztéséről, maradéktalanul érvényesítsék a szociális normák előírásait. Az ipari beruházások mellett és azokkal egy időben valósuljanak meg a szociális beruházások is. A gazdasági vezetők használják ki jobban a helyi erőforrásokat a szociális ellátottság növelésére, főleg azokban az iparágakban — malom, sütő, tej —, ahol erre a kis gazdasági egységek miatt különösen nagy lehetőség van. Második ötéves tervünk utolsó esztendeje egybeesik hazánk felszabadulásának 20. évfordulójával. Az elmúlt 20 év alatt nagy utat tettünk meg a mezőgazdaság az ipar fejlesztése terén. Új létesítményeink, népünk általános műveltségének és kulturáltságának emelkedése híven tükrözi dolgozó népünk önfeláldozó erőfeszítéseit. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját úgy ünnepelhetjük legméltóbban, ha iparunk 1965. évi tervcélkitűzéseit, s ezzel egész második ötéves tervünk nagyszabású feladatait sikeresen teljesítjük. FELHÍVJUK az élelmezési ipar és felvásárlás dolgozóit, vezetőit, munkásokat, műszakiakat, szocialista brigádokat, kiváló dolgozókat, újítókat-feltalálókat, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulójáról a szocialista építőmunka terén újabb sikerekkel emlékezzünk meg. A szocialista munkaversenyben való részvételükkel segítsék elő az 1965. évre előirányzott feladatok, célkitűzések maradéktalan végrehajtását, második ötéves tervünk befejezését. Munkaterületükön szocialista összefogással biztosítják a termelés, a termelékenység gyorsabb ütemű növekedését, a gazdaságosság fokozását, a technikai és technológiai fejlesztést, a gyártmányok korszerűsítését és mindezek végrehajtásával segítsék elő valamennyi dolgozó életszínvonalának növekedését. Az élelmiszeripar előtt álló legfontosabb feladatok, célkitűzések: A termelési tervek túltteljesítése azokból a termékekből, amelyek az exporttervek túlteljesítését teszik lehetővé, a lakosság szükségleteinek tervezett szintű kielégítése mellett. A termelési tervek túlteljesítésének és a termelés gazdaságossága fokozásának feltételei: — Szerződtetési és felvásárlási tervek túlteljesítése; — a mezőgazdaságban az ipar számára megtermelt nyersanyagok szállítási idejének csökkentése; — a rendelkezésre álló hűtőterek célszerű és gazdaságos kihasználása; — a minőségi előírások, követelmények fokozottabb betartása és állandósítása; — az export-import egyenleg kedvezőbb arányát kell biztosítani — belkereskedelmi ellátás csökkenése nélkül — azonos nyersanyagból értékekesebb és keresettebb cikkeknek exportra történő gyártásával. A termelési tervekben előirányzott növekedést lényegében a termelékenység növelésével kell biztosítani. A munkaerőellátás nehézségei miatt továbbra is számolni kell azzal, hogy a termelés növekedéséhez betervezett létszámot nem lehet biztosítani. Ezért — a termelési szemezés területén — a gyártáselőkészítésben, a gépek kapacitásának jobb kihasználásában, a belső anyagmozgatás szervezésében stb. — lényeges javulást kell elérni. — A betervezett gépi beszerzéseket azokra a területekre kell irányítani, ahol a ter■htelékenység emelésében a legtöbb eredmény várható. A költségszint tervezett csökkentésén túlmenően további költségcsökkenés elérése kívánatos. — Csökkentsük a központi anyaggazdálkodás körébe vont anyagkészleteket, valósítsuk meg a rendelkezésre álló energia takarékos felhasználását; — a fajlagos anyagfelhasználás mellett a legtakarékosabb göngyöleg felhasználást kell megvalósítani; — csökkentsük a termelési költségeket a selejt és hulladék optimális arányának elérésével; — el kell érni, hogy gyártmányaink minőségileg megfeleljenek a fokozódó belföldi igényeknek, illetve az export minőségi előírásainak. Az élelmiszeripar és felvásárlás egyes ágaiban — a szocialista munkaverseny 1965. évi szervezésében — valósítják meg az előbbiekben meghatározott általános célkitűzéseket és azokon belül az alábbi szakmai ágazati feladatokat: KONZERVIPAR A termelési előirányzat túlteljesítése mellett a tervezett exporttermelés minőséégi és mennyiségi növelése. Az áthúzódó félkésztermékek színvonalának emelése. A terv szerinti száz forintos munkabérre eső termelési érték 1,1 százalékkal való növelése. A Nyíregyházi Konzervgyár teljes kapacitású üzemeltetése a beruházási programban előirányzott minőségi és műszaki gazdasági mutatók teljesítése mellett. A tervezett költségszint 0,15 százalékos csökkentése a termelésbe belépő új beruházások eredményének növelésével, a termeltetési költségek csökkentésével, a nyersanyagszállítás fuvareszközeinek hatékonyabb kihasználásával, a gyártásközi veszteségek csökkentésével. HÚSIPAR A húskészítmények termelési arányának növelése a tervezett belkereskedelmi húsellátás 30 százalékát meghaladó mértékben. (Folytatás az 5. oldalon)