Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNETEK Az utolsó műszak Az egyik szombat délelőtti műszak után kis házi ünnepségre gyűltek össze a Pest megyei Pincegazdaság budafoki pincészetének dolgozói, vezetői. Petre Lajosnétól köszöntek el, aki befejezte aktív munkáját és az új esztendőt már nyugdíjasként kezdte... Harmincöt évet töltött a hatalmas pincerendszerben. Több, sokkal több volt egy dolgozónál ez a nagyszerű munkásasszony. Az elsők között szerzett szakmunkásbizonyítványt. Alapító tagja, majd nyugdíjbavonulásáig vezetője volt a 18 tagú dr. Soós István szocialista brigádnak, amely már a Vállalat kiváló brigádja címet is elnyerte. Tizenöt éven át a brigád bizalmijaként a gazdasági vezetés mellett a szakszervezeti munkát is igen eredményesen segítette. Munkássága alatt háromszor kapott kiváló dolgozó kitüntetést. Az Élelmezésipar Kiváló Dolgozója kitüntetésen kívül a Munka Érdemrend bronz fokozatával is kitüntették. Demmel Ferenc pincevezető régi eseteket említ, hogy Bözsi néni hogyan segítette őt 15 évvel ezelőtt, amikor a pincegazdaságba került gazdasági vezetőnek. Dallos Endréné, az szb tagja meg arról szól, hogy Petró Lajosné milyen természetes jogként gyakorolta a bizalmiaknak azokat a jogait, amelyeket a SZOT irányelve alapján mások még csak most próbálgatnak. Januártól jól megérdemelt pihenőre vonult Bözsi néni és időt kap a nagymamitól a kis unoka. Munkahelyén sokáig hiányozni fog, nehezen lesz pótolható szakmai tudása, vezetői rátermettsége, igazi embersége.. A brigádban hárman próbálják pótolni őt: az újonnnan választott brigádvezető és a helyettese és a szakszervezeti bizalmi, akik majd egy évig igyekeztek megtanulni Bözsi nénitől mit, hogyan kell csinálni. A 35 évi kiemelkedő munkáért búcsúzóul a Pest megyei Pincegazdaság gazdasági, politikai és társadalmi vezetése kiváló dolgozó kitüntetést adományozott Petró Lajosnénak. A dolgozók, brigádtársai pedig egy gyönyörű vázával és más ajándékokkal köszöntek el tőle. Az esztendő utolsó hónapjában több, az előbbihez hasonló házi ünnepséget tartottak a Pincegazdaságban. Egy év kivételével harmincat töltött anyagkönyvelőként az anyagraktárban Gyurcsa Gáborné. Gidai Mihályné adminisztrátor 24 év után szintén megérdemelten vonul nyugdíjba. Mindkettőjüket bensőséges ünnepségen búcsúztatták közvetlen munkatársaik és a gazdasági vezetéstől kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. Farkas János, a hernádi pincészet dolgozója 42 éves munkaviszony után vonult nyugdíjba. A hernádi pincészetben rendezett ünnepségen többen méltatták az arany koszorús, Vállalat kiváló brigádja címet is elnyert brigádvezető érdemeit. Munkásságát nyugdíjba vonulása alkalmából kiváló dolgozó kitüntetéssel jutalmazta a pincegazdaság. Ugyanúgy köszönt el a vezetés Palócz István nagykőrösi szeszfőzdei dolgozótól is, aki ugyancsak régi törzsgárda tagként nagy érdemeket szerzett a munkában. A dolgozók és a vezetők jó kívánságaival búcsúztak el Tóth Miklóstól is, aki udvari takarítóként tíz esztendőn keresztül gondoskodott a tisztaságról. Elválni, megszakítani a mindennapi kapcsolatot az évtizedes munkahellyel, mindig fájó. Ezért sikerednek mindig könnyes mosolygósra az elköszönések. A munkahely kapui persze nem zárulnak be a nyugdíjba vonultak előtt. Gazdag tapasztalataikra, a munkahely szeretetére, példájuk nevelő erejére még sokáig igényt tartanak a Pest megyei Pincegazdaságban. Ezt hangsúlyozták a kis ünnepségeken részt vevő szb-tagok és a közvetlen gazdasági vezetők is. Pócza Sarolta 2 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ Összhangban a szükséglet - az ösztönzés - a megbecsülés „Az V. ötéves tervünket — pártunk politikájával teljesen összhangban — úgy fogjuk megtervezni és végrehajtani, hogy az a hatékonyság és a minőség ötéves, terve legyen ... Dolgozóink egyre tudatosabban vesznek részt közös dolgaink intézésében. Világosan látják, hogy számukra a munkahely a közélet legfontosabb színtere...” E néhány mondatot Fülöp Kornél, a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója beszámolójából idéztük, amely 1976 áprilisában, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaja átvételekor hangzott el Csaknem egy év telt el azóta. Az évek óta igen eredményesen dolgozó vállalathoz „bekukkantottunk”, hogy lássuk a szakszervezeti bizottság, élén Mártha Imrével hogyan segítette az eltelt esztendő feladatainak a végrehajtását. — Mi úgy érezzük, hogy a szakszervezet a maga részéről, az aktívák segítségével megtette mindazt, amit tehetett. Igyekeztünk gondosan mérlegelni a feladatokat. Ahol gond mutatkozik, ott orvoslást keresni. Nagy feladataink voltak: a kollektív szerződés, a törzsgárda-szabályzat, a szociális terv elkészítése, melyeknek végrehajtásával a jövő céljaihoz érünk közelebb. Terveink ismételten dinamikus fejlődést irányoztak elő. A terv azonban még nem valóság. Teljesítése mindenkitől magasabb szintű, fegyelmezettebb munkát követel. — Folytatódott-e a felfelé ívelő, töretlen fejlődési szakasz? — Még nincsenek számaink, amelyek bizonyítani tudják, hogy milyen munkát végeztünk. Egy bizonyos, igyekeztünk. Ez a törekvés nemcsak szorosan a terv teljesítésére vonatkozott, hanem olyan feladatok végrehajtására is, amelyek csak a későbbiekben éreztetik kedvező hatásukat. Gondolok itt a tudatformálásra, az oktatásra. — Sokan tanulnak? — Elég szép számmal járnak dolgozóink a különféle iskolákba, tanfolyamokra és a szemináriumokra is. Kétszer tárgyalta az szb az oktatás helyzetét. — Nincs lemorzsolódás ? — Kevés van. Ugyanis, aki többször hiányzik, azt megkeressük, s ha tudunk segítünk. Ha nemtörődömséget tapasztalunk, elbeszélgetünk, igyekszünk meggyőzni a dolgozót, hogy a tanulás az ő érdekét szolgálja. Látják és tapasztalják maguk is. Hiszen vállalaton belül oldjuk meg a szakmunkástanfolyamot is, melynek sikeres elvégzésétől függően 50 fillértől 2 forintig terjedő kiemelt órabért kapnak. Erre szívesen, örömest jönnek a dolgozók. Kétévenként, mintegy 25 tanulóval indítunk ilyen tanfolyamot. Mindig túljelentkezés van. A IV. ötéves tervidőszak alatt 54-en végezték el. — Jó ösztönzési módszer ez, kétségkívül. — Még ennél is többet juttattunk a tanulóknak. Például a szociális tervben tankönyvek vásárlására, jó tanulóknál a tandíj-visszafizetésre évente 144 ezer forintot irányoztunk elő. Tanul egy ösztöndíjasunk a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem jogi karán. A részesedési alap terhére jelentős összeget terveztünk a részére. Sz. A. Az örökmozgó Vállalatunk, a Veszprém megyei ÁHV a magyar húsiparban jelentős feladatot lát el. Jelentős része van a húsiparon belül a kiemelt külpiacok áruellátásában. Mind a baráti, mind pedig a tőkés országokban történő legigényesebb piacokon hozza forgalomba több évtized óta termékeit. Budapesten évtizedek óta kirendeltsége működik vállalatunknak, amelynek vezetője 28 évig Fekete György volt, aki egyben gazdasági, műszaki tanácsadó is. Vállalatunk mintegy 80 százalékban Budapestről szerzi be a folyamatos munkához szükséges anyagokat... import, anyagok, ,beszerzében intézkedik, korszerű anyagok felkutatáséhoz mániákat szerez be. Műszaki anyagok, műszerek, vegyszerek, segédanyagok és más alkatrészek beszerzését, a megrendelések szorgalmazását annak lebonyolítását és Pápára való eljuttatását is itt szervezik. E sokoldalú és nehéz munkában részt vesz Gács Pálné értékesítési ügyintéző, Szűcs József gépkocsivezető és Takács Dezső. Az utóbbi években a megnövekedett export feladatok mellett a vállalat vezetőségének gondjai is növekedtek. Ennek velejárója, hogy egyik napról a másikra problémáik adódnak, s ezek megoldása nem tűrhet halasztást, azonnal intézkedni kell. Ekkor Fekete György lépett akcióba, nem ismert lehetetlent, óriási ismeretsége révén felkutatta azokat a helyeket, ahonnan a nagyon fontos anyagot vagy gépalkatrészt be tudta szerezni és Pápára juttatni. Kiváló kapcsolata van az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttel, valamint az egyik legnagyobb partnerünkkel a Terimpexel. - Külön kell m megemlíte- nünk, hogy kinél 50 elfogadott újítása van. ".Ezért, bronz, ezüst és arany fokozatú „Kiváló Újító” kitüntetésben részesült 28 éves húsipari ügyködése alatt háromszor lett vállalatunk „Kiváló dolgozó” kitüntetettje és egyszer az „étel,miszeripar Kiváló dolgozója” jelvény kitüntetésben is részesült. Nyugdíjazásakor az eddig végzett munkája elismeréséül a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Sokoldalú munkájára továbbra is számítunk! Farkas Gyula Az ifjúsági parlamentek fontos fórumok November és december hónapokban tartották trösztjeink és ipari nagyvállalataink az Iparági Ifjúsági Parlamenteket. Fiataljaink ünneplőbe öltözve, derűlátó hangulatban érkeztek az ország különböző részeiről. A vitaindító beszámolók jól tükrözték az ipar IV. ötéves tervének teljesítését és az V. ötéves terv feladatait és ebben az iparág fiataljainak helyét, szerepét és a rájuk váró feladatokat. A gazdasági jellegű témakörökön túlmenően a beszámolók többsége részletesen is kitért az ifjúság sajátos problémáira. Szóba került: a fiatalok részvétele a vállalatok életében, a szocialista munkaversenyben, a brigádmozgalomban; a pályakezdő fiatalok beilleszkedése, a velük való foglalkozás értékelése; a fiatalok élet- és munkakörülményei, szociális ellátásuk helyzete; az ifjúság képzése, továbbképzésének lehetőségei, a munka melletti továbbtanulás támogatása, szabadidőtöltés feltételei és a megoldás lehetősége. A sikeres előkészítő munka eredményének és a jó légkörnek tekinthető, hogy fiataljaink aktívan részt vettek a vitában. Az iparághoz tartozó valamennyi vállalat egy-egy képviselője mindenhol elmondta a vállalatánál az ifjúság helyzetét, szerepét és a gondokat, valamint a vállalt feladatokat A küldöttek hozzászólásai döntő többségükben a gondok megoldására is javaslatokat adtak. Valamennyien a közösség nevében, a közösség érdekében szóltak: a munkahelyi beilleszkedés és pályakezdés problémáiról, a szakmai képzés és a szakmunkástanuló-oktatásról, a családalapítás gondjairól, iparági szakmai, politikai és sporttalálkozókról, a szabad idő tartalmas eltöltéséről, a jobb munkaszervezés, a munkafegyelem, az idősebb dolgozók példamutatásának szükségességéről. A parlamenti üléseken az iparágak gazdasági vezetésén kívül a MÉM, a párt- és a tömegszervezetek képviselői is részt vettek. Hozzászólásaikban méltatták az ifjúság szerepét a társadalomban, felhívták a figyelmet a további aktuális feladatokra és azok megoldására. Döntő többségükben a helyszínen kértek választ a fiatalok, vagy felkérték a MÉM II. Országos Ifjúsági Parlamentjére megválasztott küldötteket, hogy majd a magasabb fórumon vessék fel a gondokat, a feladatokat és a vállalásokat. Az Iparági Ifjúsági Parlamentek jól töltötték be feladatukat. Méltóan járultak hozzá az ifjúság közéleti tevékenységének kibontakoztatásához, eszmei, politikai neveléséhez, a szocialista demokrácia gyakorlásához. Beke László, az ÉDOSZ IB titkára Tizennégyezer Somogyi tapasztalatok A három somogyi üzem — Konzervgyár, Sütőipari Vállalat, Húskombinát — dolgozóinak nagy többsége 30 éven aluli fiatal. Az ifjúsági parlamenteken részletesen foglalkoztak a fiatalok képzésének és továbbképzésének helyzetével, szociális kérdésekkel. A Húskombinát igazgatójának beszámolójában ez hangzott el: Egyik legfontosabb kérdés az iparitanulóképzés. Ugyancsak kellő súllyal vetődött fel a szakmunkásképzés a Sütőipari Vállalatnál is. Az általános műveltség és a szakmai ismeretek gyarapításán túl nagy gondot fordítanak a vállalatok a fiatalok politikai tájékozottságára is. Az üzemekben bíznak tenniakarásukban. A Nagyatádi Konzervgyárban az eltelt időszakban beállított 18 középvezető egytől egyig fiatal, s a jelenlegi 63 gazdasági vezetőből, 30 szintén ehhez a korosztályhoz tartozik. A fiatalok a munkaversenyben és szocialista brigádmozgalomban is helytálltak, nincsenek hátrányos helyzetben a bérezést illetően sem. Jó munkájukért sokan kapnak közülük kitüntetést, jutalmat. A családalapítás gondjaiban is segítik őket. Az igazgatók beszámolójuk befejező részében az V. ötéves terv végrehajtására vonatkozó feladatokat ismertették. A beszámolót mindenütt élénk vita követte. A fiatalok elmondták véleményüket, javaslataikat társadalmi, gazdasági életükkel, jelenükkel kapcsolatosan. A hozzászólások őszinték, tárgyilagosak voltak. Mayer Judit fiatal nevében tanácskoztak Az állatforgalmi és húsipari ágazat fiataljai 1976. december 3.-án tartották meg az Iparági Ifjúsági Parlamentet, amelyen a küldöttek 14 ezer fiatal képviseletében jelentek meg. A Parlament ünnepi vendégei között ott volt a többi között dr. Kovács Imre miniszterhelyettes, Varga Sándorné, az MSZMP V. ker. Bizottsága, dr. Csáky Csaba, a KISZ Központi Bizottsága, Kőhalmi Árpádné, a KISZ V. ker. Bizottsága képviseletében, valamint a hazánkban vendégeskedő finn delegáció, élén Ollovi Marikainennel, a Finn Állami Ifjúsági Tanács elnökével. Dr. Ruttkay György megnyitó szavai után dr. Banke Antal vezérigazgató tartotta meg beszámolóját az 1974. évben megrendezett legutóbbi parlament óta szerzett tapasztalatokról, valamint az V. ötéves terv által az ágazatra megszabott feladatokról. Az őszinte hangú, nyílt beszámolóból a fiatalok képet nyerhettek arról, hogy mi az ő szerepük a vállalatok életében. A beszámolót 20 felszólalás követte, s hozzászólt a hallottakhoz dr. Kovács Imre, dr. Csáky Csaba és Cs. Nagy, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének képviseletében. A számos érdekes, fontos és nagy jelentőségű észrevételre, javaslatra dr. Bankó Antal válaszolt, majd megválasztották a MÉM Országos Ifjúsági Parlamentjén az ágazatot képviselő négy küldöttet: Csörögi Erzsébet (Szolnok megyei ÁHV), Szabó Tiborné (Vas megyei ÁHV), Fekete István (BHV), valamint Kardos József (Békés megyei ÁHV), személyében. Megállapíthatjuk az Ifjúsági Parlamentről, hogy az nagy jelentőségű esemény volt az ágazat életében, az eredmények és az elképzelések feltétlenül előre mutatók, a fiatal küldöttek pedig arról győztek meg bennünket, hogy nemcsak a jogaikat követelik — tudják a kötelességüket is. s. a. Vendégek Sarkadon A közelmúltban a Sarkadi Cukorgyár KISZ-szervezetének vendége volt a Központi KISZ-iskola Lékai tagozata 24. évfolyamának 22 hallgatója. A találkozás kétirányú volt: gyárlátogatás, valamint a KISZ-szervezet munkájának megismerése. Nem kell mondani, hogy a második téma volt a nehezebb, mert az elsőnél a szem, a fül látott és hallott. A felvetődő kérdések komolyak, segítőkész jellegűek voltak. íme: Hogyan értékelitek az Ifjúsági Törvény végrehajtását a vállalat vezetői részéről? Milyen változást hozott a fiatalok életében az Ifjúsági Parlament? Hogyan érvényesül az üzemi négyszög? Hogyan művelődnek a fiatalok, hogyan illeszkednek be a munkahelyi kollektívába? Milyen célkitűzései vannak a KISZ-szervezetnek a termelés segítésében? A kérdések után nézzünk meg néhány választ. A vállalat felsőszintű vezetése a törvény adta lehetőségeit, kötelezettségeit teljesíti, de a középszintű vezetés munkája már több kívánni valót hagy maga után! Az ifjúsági parlament, a 30 éven aluliak fóruma jó dolog, mert a jogos kívánságok végrehajtást nyertek. Az üzemi négyszög területén már az elmúlt időben is jó volt a kapcsolat. Kisebb hiányosság jellemzi viszont az alapszervezetnél a kapcsolatokat. Ez abból adódik, hogy míg a pártalapszervezetek és a műhelybizottság 5 éves múltra tekintenek vissza (1970-ben volt a decentralizáció), addig a KISZ-alapszervezeteknél ez csak fél éve történt meg. , Talán a művelődés kérdésére volt a legkönnyebb válaszolni. Működik a Radnóti Ifjúsági Klub és annak gazdag a programja. Beszéltek az önművelésről, az állami oktatásról, a Kilián körről és a Politikai vitakörről. A KISZ helyi képviselői úgy nyilatkoztak, hogy ezen a téren van még tennivaló. A termelést segítő tevékenység területén akadozik az egységes állásfoglalás kialakítása, az egyéni vállalások mellett a társadalmi munkák szervezése. Úgy érzem, hogy ebből a tanácskozásból mindkét fél bőségesen merített. Az egyik fél tapasztalatot nyert egy üzemi KISZ-szervezet munkájáról, a másik fél előtt feltárult néhány hiányosság. Hermann Imre