Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
Beszámoló taggyűlés Somogyban A Kaposvári ÉDOSZ Művelődési Ház adott otthont annak a jelentős beszámoló taggyűlésnek, melyet a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szakszervezeti bizottsága rendezett. A taggyűlést Dódity Miklós, a vállalat szakszervezeti tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Horgási István szakszervezeti titkár tartott beszámolót. A SZOT titkársága 1976-ban hozott határozatot a szakszervezeti szervek beszámoló rendszerére. Ennek szellemében történt a körzeti üzemekben dolgozó bizalmiak és a műhelybizottságok beszámoltatása. Horgosi István elmondotta, hogy a vállalat népgazdasági tervéből adódó eredménytervét teljesítette. 1976-ban csaknem 170 ezer tonna kenyérgabonát vásároltak. Ez hat és félezer tonnával volt több mint 1975- ben. Kukoricából az utóbbi évek legalacsonyabb termését takarították be. Az össztermés 98 ezer tonnával volt kevesebb az előző évinél. Kevesebb kenyérgabonát őröltek a malmok, mint tavaly, s az előző év eredményeihez képest a lisztkihozatal is csak 75 százalékos volt. A szakszervezeti alapszervezetek az üzemi demokrácia egész fórumrendszerét felhasználva nyújtottak segítséget a termelést segítő, mozgósító munkában. Sok esetben viszont a vállalati tervek kialakításában, illetve azok véleményezésében nem látta el szerepének és jelentőségének megfelelően feladatát. Az 1976-os szociálpolitikai tervet a vállalat úgy továbbította a felsőbb szerveknek, hogy a szakszervezeti bizottság előtt csak utólagosan ismertette, tehát kizárta a véleményalkotásból és a közös tervezésből. A tervet az ÉDOSZ megyebizottság értékelte és módosításra javasolta. Az előző évekhez képest javult a szocialista munkaverseny szelleme az üzemekben. A szocialista brigádok jelentős segítséget nyújtottak a vállalati tervek megvalósításában. Hatvanegy szocialista brigád 713 tagja versenyzett a különböző brigádcímek eléréséért. A beszámolóból kiderült, hogy az elmúlt évben 14 újítási javaslatot fogadtak el, ebből kilencet hasznosítottak. Újításokra 18 631 forintot fizettek ki. Sajnálatos viszont, hogy egyik szocialista brigád sem adott be újítási javaslatot. A vállalat eredményes gazdálkodásának egyik alapvető feltétele a szakember és szakmunkás állomány létszámának biztosítása. Huszonnégyen kezdték tanulmányaikat azon a molnár szakmunkásképző iskolán, ahol ma tizenheten tanulnak. A vállalat a demokrácia biztosítására kialakította sajátos fórumrendszerét, és a párt vezetőségének javaslatára elkészült az ezzel kapcsolatos intézkedési terv is. A végrehajtás azonban kissé akadozik. A kollektív szerződésbe először vezették be intézményesen is a jogsegélyszolgálatot. Hogy léte mennyire szükséges, bizonyítja az is, hogy fél év alatt 29 üggyel foglalkozott. Marcaliban és Tapsonyban elkészült az új szociális létesítmény, és tervezik a vállalat más telephelyeinek fejlesztését is. A Gabonaipari Tröszt 1976 második félévében külön fenntartási keretet biztosított a vállalat részére azzal a céllal, hogy a szocialista brigádok munkájára támaszkodva tovább javítsák a dolgozók szociális- és munkakörülményeit. A vállalati alapszervezeteket 33 tagú szakszervezeti tanács, 13 tagú szakszervezeti bizottság és nyolc helyen működő 30 tagú műhelybizottság irányítja. A műhelybizottságok jól látják el feladataikat. Javaslataik hasznosíthatók. A Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztálya a napokban kezdte meg azt a megyei szintű vizsgálatot, amely a megyeszékhely és a nagyobb városok gyárainak, üzemeinek kulturális és jóléti alapképzését, s annak felhasználását tárja majd fel. Ez alól a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat sem kivétel. A beszámolóból kitűnik, hogy az év elején az egy főre eső átlagot a vállalat 500 forintban állapította meg. A terv is ennek megfelelően készült el, melyet a Gabonaipari Tröszt módosított. Ennek megfelelően 1976-ban 192 ezer forintból gazdálkodhattak, de ebből csak 168 ezer forintot költött el a vállalat. Kulturális célokra csaknem 54 ezer forintot fordítottak. Jutott pénz üdültetésre és a sport támogatására is. Röhrig Gábor Eredményes oktatási év Pécsett Eredményes oktatási év zárására készülnek a Pécsi Pannónia Sörgyárban. Az 1976— 77-es tanévben számottevően több dolgozó tanult a gyárba kihelyezett általános iskolában, mint eddig bármikor. Népszerűek voltak a szakmai képzést, továbbképzést jelentő tanfolyamok és eredményes volt a szakszervezeti politikai oktatás is. Kérdésünkre Honfi Lajosné, az szb társadalmi oktatási felelőse számokat idéz. A legnagyobb öröm számára, hogy a közművelődésben, az oktatás minden területén sikerült előbbre jutni. Hatvan körüli olyan negyven éven aluli dolgozónk van, akinek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Közülük tizennégyet sikerült megnyerni a tanulásnak és a 7. osztályos vizsga után még ebben a tanévben a 8. osztályból is vizsgáznak a gyárban működő kihelyezett általános iskolában — mondta, majd sorolta azt a sok kedvezményt, amellyel a vállalat segítette az általános iskolában tanuló dolgozókat: ingyen tankönyv, jegyzetfüzet, műszakcsere, illetve munkaidő kedvezmény a tanítási napokra, tanulmányi szabadság stb. A jelentkezők szervezésében a bizalmiak, a szocialista brigádtagok sokat segítettek. Jó érvnek bizonyult az általános műveltség gyarapítása mellett, hogy minden szakmai tanfolyamnak előfeltétele a nyolcosztályos végzettség. Sokat tett a vállalat a társadalmi szervek segítségével a szakmunkásképzés, az utánpótlás nevelésben is. Pécsett ugyanis mindeddig nem volt söripari szakmunkásképzés. Az oktatási osztály szakszervezeti segítséggel megindította a budapesti szakközépiskola és szakmunkásképző intézet kihelyezett tagozatát és húszan most készülnek az első évfolyam vizsgájára. A tanmenet szerinti oktatást a helyi, vállalati szakemberek látják el. — Hét csoportban 178 hallgatója van a szakszervezeti politikai oktatásnak — tér át kedvenc oktatási témájára a fiatal társadalmi tisztségviselő. Aminek különösen örül, az az, hogy négy szemináriumon az egész oktatási évben egyetlen hiányzó sem volt, míg a másik háromban is csak azért volt 80 százalékos a látogatottság, mert a megjelenést gátolta a váltó műszak. Jól működött és nagy volt az érdeklődés a szekszárdi ötvenes létszámú és a bajai kirendeltségen 28 hallgatóval működő szemináriumon is. A szakszervezeti tisztségviselők oktatásából a bizalmiak felkészítését a megnövekedett jog- és hatáskör ellátását emelte ki Honti Lajosné. A bizalmiak két alkalommal kaptak tájékoztató előadást, majd ismereteikről, önkéntes jelentkezés alapján vetélkedőkön adtak számot. A gyakorlati munka segítésének jól bevált módszerét a brigádvezetők képzésében hasznosítják, ősztől megszervezik a brigádvezetők fórumát. Bevált a jogsegélyszolgálat Az előírtnál előbb négy hónappal, tavaly szeptembertől működik a jogsegélyszolgálat a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Az eltelt idő a jogsegélyszolgálat osztatlan sikerét hozta: a szolgálathoz fordulók nagy száma igazolja, mennyire szükség van a szakszervezeti érdekvédelem eme új formájára. Minderről a tények megismerése és Labacz László szbtitkárral, illetve dr. Amrik Károllyal, a jogsegélyszolgálat vezetőjével folytatott beszélgetés alapján is meggyőződhettünk. A Pécsi Húsipari Vállalatnál a szolgálat jogsegélyszolgálati bizottság keretében működik. Vezetője, dr. Amrik Károly nagy helyzeti előnnyel kezdte ebbeni működését. Úgyszólván mindenkit ismer a vállalatnál, ugyanis korábban a vállalat jogtanácsosa volt. Most nyugdíjasként, de főállásban, teljes hittel és meggyőződéssel a másik felet, a dolgozókat képviseli. Gyakran a vállalat ellenében. Bár a tavalyi, mi több, az idei két és fél hónap ügyeit nézve, a vállalati döntések megváltoztatására aránylag kevésszer kérték a jogsegélyszolgálat segítségét. De lássuk a számokat, mielőtt ítéletet alkotnánk! A tavalyi négy hónap alatt összesen 104 ügyben intézkedett a jogsegélyszolgálat. A működési elveknek megfelelően öt főcsoportra bontva vizsgálta az ügyek gyakoriságát, illetve számszerű megoszlását. Eszerint 11 esetben munkaviszonyt érintő kérdésekben, 4 esetben társadalombiztosítással összefüggő kérdésben kértek tanácsot a szolgálattól. Meghökkentően magas ügyfélforgalom volt az államigazgatással kapcsolatos ügyekben, 66-an fordultak a szolgálat vezetőjéhez segítséget kérve építési, gyámügyi, szabálysértési és hasonló ügyekben. 23 esetben bírósági hatáskörbe tartozó kéréssel keresték fel a szolgálatot, többségében jogi tanácsért fordultak dr. Amrik Károlyhoz. Nagyjából hasonló ügymegoszlás a jellemző az év első negyedében is. A napokban jegyezték be a 95. ügyet, ami arra enged következtetni, nemcsak népszerű az új szakszervezeti érdekvédelem, hanem rendkívül hasznos is. Változatlanul vezet az államigazgatási ügyekben hozzánk fordulók száma. 53 ilyen ügyünk közül a legtöbben óvodai gyermekelhelyezésben kérték közreműködésünket, örömünkre szolgál, hogy tudunk is segíteni. Többen fordultak hozzánk lakásügyben is. Mi lakást adni nem tudunk, de nemegyszer eredményesen képviseltük dolgozóink jogos igényeit a tanácsok lakásgazdálkodási osztályain is — mondta a szolgálat vezetője. Az szb-titkár viszont helyettünk is kommentálta a három hónap alatt előforduló 2 munkaviszonnyal kapcsolatos segítségkérést. Az eltelt hét hónap alatt mindössze 13 dolgozó kért tanácsot, képviseletet ilyen ügyben a jogsegélyszolgálattól. Az arány azt mutatja, az ezzel kapcsolatos vállalati döntések megalapozottak. De arra is utal, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottság jól képviseli a dolgozókat — állapította meg Labacz László szb-titkár. A pécsi húsiparnál az mdb tavaly 69 üggyel foglalkozott és 48 esetben a dolgozó javára döntött. A vállalati döntések megalapozottságára utal viszont, hogy például a tavalyi 36 fegyelmiből, melynek megváltoztatásáért az mdb-hez fordultak az elmarasztaltak, 22 esetben a munkaügyi döntőbizottság is a dolgozót marasztalta el. A „Bizalmiak a közösségért” vetélkedőiről jelentjük A megyei tapasztalatok Szakszervezetünk elnöksége és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghirdetett „Bizalmiak a közösségért” szellemi vetélkedő megyei döntői IV. 21-én befejeződtek. A felkészülési szakaszban az élelmezésipar főbizalmi, bizalmi és bizalmi helyetteseinek mintegy 80%-a — közel 13 ezer fő — intenzíven foglalkozott a szakszervezeti mozgalom, a társadalompolitikai és az élelmezésipari gazdaságpolitika ismereteinek elsajátításával. A felkészítőkön résztvevő hallgatók és előadók büszkén vallják, hogy mindannyiuk számára sokoldalú ismereteket nyújtottak a foglalkozások is. Az MSZMP XI., a Magyar Szakszervezetek XXIII. és az ÉDOSZ XLIV. kongresszusának határozata, a szakszervezeti alapszabály, a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatásköre, feladata, a napi politikai események, a kollektív szerződés, a szakszervezeti demokrácia kérdéseivel való foglalkozás sokat segít a helyes válaszok kialakításában. Külsőségeiben is ünnepélyes megyei döntőkre érkezőket a feldíszített termekben hangulatos zene fogadta. A pártatlan bíráskodást a zsűrikben a megyei pártbizottságok képviselői, a szakszervezetek megyei tanácsainak titkárai, osztályaink vezetői, központi vezetőségünk tagjai, a megyei bizottságok képviselői és a munkahelyi vezetők biztosították. A sok-sok jó választ a versengő társak által is kifejezésre juttatott többszöri nyíltszíni taps, elismerés kísérte. A kérdések elhangzása során érdekes párbeszédeket hallottunk a bizalmiak és a gazdasági vezetők között. A nagyszerű felkészültségű versenyzők mindvégig szoros versenyt vívtak. Több megyei döntőn (Hajdú, Zala, Fejér) holtverseny alakult ki az első helyezettek között, a végső sorrendet villámkérdésekkel döntötték el. A megyei döntők befejeződtek. Ezeken I., illetve II. és III. helyezettek, mintegy 45 fő 1977. május 7-én Budapesten, az országos döntőn bizonyíthatják felkészültségüket. „Sokat tanultunk. Számos ismeretünk megerősödött. Szakszervezeti csoportunk tagjainak bizalmát élvezzük. Bizonyos, hogy tekintélyünk a gazdasági vezetők előtt is megnövekedett. A legfontosabb, hogy mind a vetélkedő, mind a további munkánk során maradéktalanul eleget tegyünk a vetélkedő célkitűzéseinek.” — mondották a bizalmiak, s ezzel mi is egyetértünk. Ügyesen válaszoltak a szigetváriak A Szigetvári Konzervgyár szakszervezeti bizottsága az elmúlt év októberétől az év február végéig tanfolyamot szervezett a szakszervezeti bizalmiak részére. A tanfolyamon 74 bizalmi vett részt. A tanultakról a művelődési bizottság 30 kérdésből álló tesztlapot készített, s 65 fő bizalmi részvételével vetélkedőt szervezett a vállalat vezetősége és az stb. A helyes válaszok megadására 30 perc állt rendelkezésükre. Másnap egy 7 tagú bizottság értékelte a tesztlapon szereplő kérdésekre adott helyes válaszokat és pontozás alapján 23 főt javasolt a vállalati döntőbe való továbbjutásra. Az szb szervezésében a konzervgyár ebédlőjében került megrendezésre a „Bizalmiak a közösségért” vetélkedő vállalati döntője, melyen 20 fő vett részt. Nagy volt az izgalom a helyezésekért, a maximális pontszám 39 volt. Ezt nem érte el senki , de szoros mezőnyben 37 pontot ért el Hompola Zoltánná (3000,— Ft jutalmat kapott). Második lett Sárközi Istvánné 34 pont (2500,— Ft), harmadik Märcz Béláné 33 pont (2000,— Ft). Papp Istvánné szaksz. vez. propagandista Közel száz résztvevő A szakszervezeti bizalmiak jog- és hatásköre bővítésének gyakorlati alkalmazásához nagy segítséget nyújtanak a szellemi vetélkedők. Az Eger Mátravidéki Borgazdasági Kombinátnál közel száz bizalmi kapcsolódott a versengésbe. A napokban megszervezett döntőben a megnövekedett jog- és hatáskör a szakszervezeti élet, a kollektív szerződés érvényesülése témakörökből vizsgáztak a bizalmiak. Nagyfokú felkészültségről adtak tanúbizonyságot. Az első helyet Bán Zoltánná Egerből, a második díjat Komán Imréné Abasárról, a harmadikat Csathó Ilona Miskolcról szerezte meg. A legjobban versenyző hat bizalmi könyvjutalmat kapott és jogot szerzett az ÉDOSZ megyebizottság területi vetélkedőjében való részvételre, amelyre április 16-án került sor. Lukács András Somogy Somogyban a döntő első részében a versenyzőknek 60 írásbeli kérdésre kellett válaszolniuk, majd a legjobb tíz szóban adott számot társadalomtudományi, kül- és belpolitikai ismereteiről. Az erőpróba jelentősebb része a szakszervezeti bizalmiak érdekvédelmi, munkavédelmi és egyéb teendőire vonatkozott, de a kérdések között szerepeltek az elmúlt évek legjelentősebb párt- és szakszervezeti kongresszusainak anyagai, valamint az 1976-os év világpolitikai eseményei is. Lendületes és nem kevésbé színvonalas játéknak lehettek tanúi azok, akik versenyzőiket elkísérték. A zsűri asztala mögött foglaltak helyet a megye élelmiszeripari üzemeinek vezetői, szakszervezeti és pártfunkcionáriusai. A játékvezető Nagy Géza cukorgyári mérnök érdeme, hogy a vetélkedő lendületes, izgalmas és érdekes is volt egyben. R. G. Borsod Dr. Garami Ottó, a megyebizottság titkára a megnyitójában őszinte elismeréssel adott számot arról a felkészülésről, és vállalatoknál megtartott versenyekről, melyek tartalmasak voltak, szépen sikerültek Borsodban. A megnyitó szavak után került sor az ötfordulós vetélkedőre, melyből háromra írásban kellett válaszolni, 2 forduló pedig szóbeli volt. A vetélkedő anyaga felölelte a bizalmiak megnövekedett feladatát, hatás- és jogköréből adódó teljes anyagrészt, s emellett tartalmazott kérdéseket a Munka Törvénykönyvéből és a kollektív szerződésekből is. A bizalmiak felkészültségét igazolja, hogy igen szoros küzdelemben alakult ki a végső sorrend. G. O. Heves Heves megyében a márciusban megrendezett elődöntőkön, melyeket a bizottsághoz tartozó szakszervezeti szerveink szerveztek meg, 520 bizalmi vett részt. Közülük került ki az a 34 versenyző, aki a legjobbak közé jutásért versengett. Örvendetes, hogy közülük 18-an fizikai állományú dolgozók voltak. A mindvégig izgalmas verseny a versenyzők bemutatkozásával kezdődött. Ki versben, ki prózában elmondta, hogyan élnek, dolgoznak vállalatuknál. Ezután írásban válaszoltak a megye felszabadulása utáni történelemből. Már nehezebb volt a két témakörben a vetélkedés: a társadalompolitikai és a bizalmiak jog- és hatáskörének kérdéseire szóban kellett válaszolniuk. K. F. Hajdú Hajdú megyében a vetélkedőn a 450 bizalmi képviseletében 39-en versenyeztek. A vetélkedőn jelen volt Orbán Józsefné, az ÉDOSZ titkára is. A megnyitó után kezdetét vette a versengés. Zárszavában Pénzes József, a sütőipari vállalat igazgatója hangsúlyozta: nyertesnek kell tekinteni azt a 10 ezer dolgozót is, akinek a nevében most összemérték tudásukat a jelenlévők. A bizalmiak a vetélkedők után egész biztos, hogy jobban dolgoznak majd a mindannyiukért. V. I.-né