Élelmiszervizsgálati Közlemények 3. (1957)
Tárgymutató
zéseket, üledéket és egyéb tisztátalanságokat találtunk. Ezen jelenségek részben a lámpázásnál mutatkozó gondatlanságra utalnak, részben azonban az előbb említett előáztatás hiányának tudhatók be. A palackok alján levő vájatba a sör, tej, vagy egyéb idegen anyag beszárad, az egyszeri szódás mosás és a kefe nem távolítja el, a lámpázásnál a vékony réteget nem lehet észrevenni, ugyanis az csak bizonyos idő eltelte után ázik fel, s a sört szennyezi, mint a fenti esetben a centrifugált szennyezések mikroszkópos vizsgálata azt igazolta is. Főként az 1,5-es „Családi” és a 0,35-ös Nektár söröknél tapasztalható ez a jelenség, így célszerű a raktáraknál és az elárusítóhelyeken történő átvételnél szúrópróbaszerűen egyes palackok tisztaságáról lámpázással (átvilágítással) meggyőződni. Az utóbbi időben nagy mennyiségben került a belföldi („városi”) fogyasztásra 12°-os és 18°-os világos pilseni típusú exportsör („St. Stephan”, „Pilsen Type”, „Duna Beer Type Pilsen”, „Rocky Cellar”, „Zsiráf” stb.) elnevezéssel. Ezen áru igen jól eltartható, minősége ellen kifogás nem merült fel. Forgalomba került a legutóbbi időben 12°-os és 18°-os cseh importsör is „Pilsner Urquelle” és „Senator” elnevezéssel. (A. J.) Üdítőitalok A nagy sörfogyasztás mellett egyre jobban emelkedik az alkoholt mentes üdítőitalok fogyasztása is. A palackozott árut (MSZ 20609) Budapesten a Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem (Bambi) és a Kőbányai Sör és Malátagyár gyártott. A Kőbányai Sörgyár üdítőital üzemét a legutóbbi időben átvette a Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem. A Margitszigeten levő üzem továbbra is az ún. kengyelzáras palackokat hozza forgalomba (narancsízű Bambi). A kőbányai telep új kiszerelésben hozza forgalomba készítményeit a „málnagyöngyét”, „meggyöngyét” és „citromízű gyöngyét”. Az új üvegek 250 ml-es fehér palackok, koronadugó lezárással. A palackok a régi 350 ml-es („hektár sörös”) zöld, palackokkal szemben sokkal ízlésesebbek. Megjegyezzük azonban, hogy a „citromízű gyöngye” címkéje helytelen, mert megtévesztő. A címke ugyanis citrom gyümölcsöket ábrázol, holott ezen ital műkészítmény. A kereskedelemnek különösen ügyelni kell a romlási veszély miatt arra, hogy ezen italoknál a gyártási időt feltüntessék a cimkén. A palackozott üdítőitalok szárazanyag (cukor) tartalma 13 ref. 1% körül mozog. A kereskedelmi forgalomban, főként a vendéglátóiparban igen jelentős szerepet játszanak a kimért üdítőitalok. Az egyes vállalatok nyersanyagnormái azonban lényegesen különböznek a fenti palackozott áruk nyersanyagnormáitól. Mert míg a palackozott áruk az alapanyagot képező szörp (mintegy 66 ref. 1% szárazanyagtartalommal) ötszörös hígításával készülnek, addig a vendéglátóipar kb. tízszeres hígítást engedélyez. Ezen üdítőitalok szárazanyagtartalma 8 ref. % körül van. Sokszor előfordul azonban, hogy a tökéletlen mérőeszközök, vagy szándékos hamisítás következtében a kimért áru szárazanyag (cukor) tartalma csak 5—6 ref. %, ami igen lényeges tápértékcsökkenést jelent. Felmerült a kérdés, hogy a szénsavas üdítőitalt poralakban is forgalomba hozzanak. Ezen készítmény úgy készülne, hogy a por vízben való oldásakor a savtartalmat képező borkősavból (citromsavból) és szódabikarbónából képződjék a szénsav. Az italnak azonban feltétlen cukorral és nem egyéb édesítőszerrel (szaharin, dulcin) kell készülni. A megfelelő