Élelmiszervizsgálati Közlemények 5. (1959)
Tárgymutató
ÜDÍTŐITALOK Üdítőital-ankét A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete ankétot rendezett a fogyasztásra forgalomba kerülő gyümölcslevek, szörpök és üdítőitalok értékelésére. A bemutatott gyümölcslevek olyan silány minőségűek voltak, hogy a bemutatott állapotban történő forgalomba hozatalukhoz nem járulhatunk hozzá. A szörpök általában megfelelőek voltak. A belőlük készített üdítőitalok azonban a kereskedelemben ezidőszerint engedélyezett 1 , 10-szeres szénsavas vízzel történő hígítás miatt teljesen jellegtelenek, íztelenek. A kereskedelemnek feltétlenül meg kell változtatnia a nyersanyagnormákat, mert az ilyen gyenge minőségű áru forgalomba hozatalával nem az alkoholellenes küzdelmet, hanem a fokozott alkoholfogyasztást segíti elő. (K. J.) Coca-cola A legnagyobb magyar üdítőitalgyártó vállalat a Fővárosi Ásvány és Szikvízüzem ,,coca-cola” szörpöt importált a Kínai Népköztársaságból. A szörpből készült italok — bár kissé szokatlan ízűek — kivívhatják a fogyasztóközönség tetszését, különösen ha az áru megfelelő tárolási körülményeiről gondoskodnak, s így friss állapotban kerül a fogyasztókhoz. (K. J.) SÖRIPAR A sörgyárak számos vidéki telepre hordós sört szállítanak, melyet a telepek palackoznak és pasztörizálás nélkül hoznak forgalomba. A palackokat címkével látják ugyan el, de a címkén csak a gyártó vállalat neve van feltüntetve, a palackozó telep viszont nincs, így vitás esetben a felelősség kérdése megnyugtatóan nem állapítható meg. A palackfejtő telepeknek feltétlen megfelelő, megkülönböztetésre alkalmas jelzéssel kell a felhasznált címkéket ellátni! (K. J.) SÜTŐ ÉS TÉSZTAIPAR Csőtészta (2 tojásos): 3ISZ 11919 A csőtésztaminták vizsgálata alkalmával a következő hibák fordulnak elő: ellipszis keresztmetszet, alkotóirányú felhasadás és kettéválás, kedvezőtlen főzési tulajdonság. Az ellipszis keresztmetszet miatt nem lehet a törési szilárdságot megállapítani, mert a tésztaszál ellenállóképessége más a nagytengely és más a kistengely irányában. Ez a hiba a kazettában szárított árunál fordul elő. Valószínű oka az, hogy a több termelés érdekében több tésztaszálat helyeznek a kazettába, mint amennyi befogadására méretezve van. Az alkotóirányú felhasadás és kettéválás a 4,6 mm külső átmérőjű csőtésztánál mutatkozik olyan mértékben, hogy esetenként eléri a 88%-ot is. Főzés hatására sok épnek látszó szál is kettéválik és a kifőtt tészta óban jellegű lesz, mintha metéltet kevertek volna kevés csőtésztával. 128