Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959
Szlameniczky István: Egy szovjet "baromfigyárban"
Az egyre jobban élő családok étlapján a tojás és a baromfihús —tekintet nélkül a többi állati termékek szokásjogára — majdnem mindenütt előtérbe került. A tojásra és a csirkehúsra — amely táp- és védőanyagaival, ízletességével, könnyen emészthetőségével vetekszik a tejjel és a borjúhússal — szinte világszerte jellemző ez a siker. A nemzetközi statisztikák szerint az elmúlt 20 év során a marhahústermelés 50 százalékkal, a sertéshúsé 36 százalékkal, a tejé 20 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a baromfihústermelés 80 százalékkal, a tojás pedig 52 százalékkal. A fogyasztási szokások gyökeres változása az izommunkáról az agymunkára való fokozatos áttérés során megy végbe, határozottan előnyös helyzetet teremtve e két terméknek. Persze, az élelmiszer kedveltsége egymagában még nem biztosítéka a tömeges fogyasztásnak. Idevágó kívánalom a dolgozó kisemberek által elérhető ár is. Ez viszont olcsóbb termelést, árutermelő nagyüzemeket feltételez. Néhány évvel ezelőtt tojás-és baromfi gyárak — amelyek méretei valósággal lenyűgözik az embert — még csupán Amerikában és a Szovjetunióban voltak. Manapság hasonló üzemek működnek Svédországban csakúgy, mint Kanadában, de újabban Olaszországban és nemsokára Németországban is. A belterjes baromfitenyésztésnek ugyan meglehetősen sok formája s változata lehet, de mindenképp lényeges kívánalom, hogy a lehető legnagyobb fokú gépesítés, automatizálás közepette, következésképpen nagy munkatermelékenységgel, a tudományos ismeretek birtokában és eredményei alapján, a termékeket olcsón termeljék. Akadhatnak olyanok, akik a „baromfigyár” szó hallatára önkéntelenül is valamiféle ipari üzemre gondolnak, ahol a bevitt nyersanyag, rövid időn belül késztermékké válik. Nem is tévednek sokat. Csakugyan gyár ez — a maga módján — a szó való értelmében. Ha naponta, egész év folyamán 3000 kiló baromfihús és több mint 100 000 darab tojás hagyja el például a tomilinói üzem kapuját (Moszkvától 40 kilométernyire). Gyári jellegét talán semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy egymagában ez az üzem kétszer annyi tojást ad évente Moszkva fogyasztóközönségének, mint hazánkban 80 állami gazdasági baromfitelep együttesen. Az egész gépezet egyenletes menetének, jó működésének első, alapvető feltétele nagy termelőképességű törzsállomány tartása, amely biztosítja a ketrecekből kiselejtezett tojók utánpótlását. A szükséges utánpótlás a ketreces tojó részleg nagyságától, a tyúkok hozamától és a selejtezés mértékétől függ, de általában nem több a ketreces tojólétszám ■ egyötödénél. Néhány napo* c*ib£k a stefronben 114