Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959

Szántó Rezső: Kun Béla (A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójára)

KUN BÉLA (A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójára) A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, forradalmi hagyományokban gazdag népünknek e kimagasló tette, amelynek 1969. március 21-én a negyve­nedik évfordulóját ünnepeljük, elválaszthatatlan a Kommunisták Magyar­­országi Pártja és a Magyar Tanácsköztársaság megalapítójának és egyik leg­kiválóbb vezetőjének, Kun Bélának az életétől és tevékenységétől. 1886. február 20-án egy erdélyi falusi jegyző családjában született. Gyer­mekkorát és ifjúságát a századforduló Magyarországán, a „bankárok és grófok Magyarországán” élte. Mélyreható politikai és társadalmi átalakulás érlelődött akkor az országban: „minden változásért és újért kiáltott”. S ebben az átalaku­lásban nagy történelmi hivatás várt a munkásosztályra. De hogyan, milyen úton-módon történjék ez az átalakulás? E sorsdöntő kérdésre az egyetlen akkori magyar munkáspárt, a szociáldemokrata párt megalkuvó szellemben neve­lődött vezetői nem tudtak kielégítő választ adni. Azt hitték, hogy az átalaku­lást a polgárság hajtja majd végre. Nem vették észre, hogy a magyar burzsoázia szorosan összenőtt a feudális eredetű nagybirtokkal, és semmi érdeke sem kívánt gyökeres — isten ments! —forradalmi változást. Más volt a helyzet „lent”, a nép sűrűjében. Az ország óriási többsége ösztönösen érezte, hogy egy mindent átfogó társadalmi átalakulásra van szükség. Kifejeződött ez a munkásság hatalmas sztrájkjaiban és tüntetéseiben, a hatalom fegyveres őrzőivel való fegyveres összeütközésekben, a szegényparasztságnak föl-föllobbanó, föld­osztást követelő megmozdulásaiban és aratósztrájkjaiban. Ám a szociáldemokrata párt vezetőinek túlnyomó része a forradalmi harc helyett az uralkodó osztályokkal való megegyezésre törekedett, s így fékezték, gyengítették és — sokszor — hatástalanították e meg-megújuló tömegak­ciókat. Kis Béla 16 esztendős volt, amikor belépett a szociáldemokrata pártba, s alig huszonhárom éves korában osztályizgatásért a bíróság elé került. Szocia­lista tudása és műveltsége a korabeli viszonyokhoz képest magas fokú volt. De igazi marxistává csak később, a hadifogságban, az orosz forradalom és Lenin tanításainak hatására vált. Az első világháború kitörésekor az orosz frontra küldték. Csakhamar fog­ságba esett, és a tomszki hadifogolytáborba került. E táborban ekkor már 9 Élet és Tudomány Kalendárium 129

Next