Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959

Natter-Nád Miksa: Hogyan cirpel a tücsök meg a sáska?

zötti nemzetközi útvonalnak az építését kezdik meg. Az első szakaszt Budaörs és Tatabánya között építik meg 136 millió forint költséggel. Az eddigi 40 kilométeres legnagyobb óránkénti sebesség helyett 1960-tól 80— 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd rajta a gépjárművek, s félórával rövidül meg az utazás ideje. Az út építésekor tekintettel lesznek arra, hogy Tatabánya belső forgalma már amúgy is nagy, s ezért az ország­utat a város külső részén vezetik végig, a városban pedig új — másfél kilométer hosszú — útvonalat létesítenek. A legjelentősebb építési munkák közé tartozik a Hatvan—Salgótarján—Ózd főútvonal kiépítése, amelynek során a 21-es számú utat Hatvan és Salgótarján között 44 kilométer hosszúságban burkolat­tal látják el. Dolgoznak már a Budapest—Gödöllő—Hatvan—Miskolc fő köz­lekedési út nyomvonalának a kijelölésén — ez Hatvant északról, Gyöngyöst pedig délről kerüli meg —, és egy új Budapest—Székesfehérvár—Nagykanizsa út tervezésén. A halak és a madarak útjain Több ezer éven át a forgalom zömét hajók bonyolították le a tengeren és a belvizeken. A hajózásnak olcsósága miatt még ma is nagy szerepe van, külö­nösen ott, ahol nagy tömegű árukat (szenet, ércet, gabonát, követ stb.) mesz­­szire kell szállítani. A magyar hajózás 1960-ig — a tervek szerint — 18 külön­böző korszerű vontatóhajót és 29 különféle uszályt kap, továbbá több 1300 tonnás Duna-tengerjáró hajóval is gazdagodik. A Csepeli Nemzeti és Szabad­­kikötő fejlesztésén kívül helyreállítjuk a győri rakodót, és hozzáfogunk a szobi kikötő korszerűsítéséhez is. Mint a bevezetőben közölt táblázat mutatta, a személyszállítás terén legrohamosabban a légiközlekedés fejlődik. A Ferihegyi repülőtér már ma is Európa egyik legjelentősebb légiközlekedési csomópontja, hazánk 23 országgal van közvetlen légi összeköttetésben, s a repülőgép jelentősége az országon belül is egyre nő. Sok primőrárunk is repülőgépen jut el rendeltetési helyére. Az utas- és teherszállítás növekedésével tehát valamennyi közlekedési ág — ha nem is egyforma ütemben — szakadatlanul fejlődik. A hajó, a gépkocsi, a repülőgép és a korszerű mozdonyok vontatta vasúti szerelvények egymás mellett, egymást kiegészítve fejlődnek, és látják el az utasok és az áruk szállítá­sának növekvő feladatát.­­ V. sima szegélyűn, mint a vonó a hegedű húrján. A szárnyak mindkét szegé­lyén körülbelül 131 rovátka van, vagyis ha a két szárny egymással érintkezik, minden egyes mozdulata tulajdonképpen 262 rezgést idéz elő. Mivel a két szárny egy másodperc alatt körülbelül 16-szor érinti egy­mást, a cirpelés minden másodper­cében az előidézett hangrezgések száma 262 X 16­­­4192-re rúg, ami körülbelül olyan hangmagasságnak felel meg, amely hozzávetőleg az öt­vonalas C-vel egyértékű. Ha a két szárny egymáshoz való dörgölődése lassúbb, a rezgések száma is keve­sebb, s ennek következményeként a cirpelés hangja mélyebb. Hogyan cirpel a tücsök meg a sáska? A rovarok egytől egyig némák, de egyesek mégis adnak hangot, amely különböző testrészeik összedörzsölé­­séből vagy szárnyaik rezegtetéséből keletkezik. A cincérek az előtor és a középtor széleit dörzsölik egymáshoz, a méh, a pöször és a nagyobb legyek pedig szárnyuk rezegtetésével adnak magukról hangos életjelt. A tücsök és a sáska hímjei két felső szárnyukat dörzsölik össze és így cirpelnek. A tudósok megfigyelték, hogy a két felső szárny közül az egyiknek rovát­kolt, a másiknak sima szegélye van, és a rovátkolt úgy húzódik végig a

Next