Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959
Natter-Nád Miksa: A növények tüskéi
java a falusi könyvtárak polcain is többnyire megtalálható. Helyesen cselekszik azonban a szülő, ha a gyermekét érdeklő könyveket anyagi tehetségéhez mérten meg is vásárolja. A könyvek ajándékozása az örömszerzés egyik legnemesebb formája. Éljen vele minden szülő minél gyakrabban, így aztán elérhető, hogy néhány év leforgása alatt — mire a gyermek legénysorba kerül, vagy hajadonná fejlődik — a könyvespolcon is összegyűlnek a könyvek, jelezve azt, hogy míg csak testileg fejlődött, de az értelme is megizmosodott, pallérozottá vált. Falusi családok tagjaival folytatott számos beszélgetésből sajnos az derült ki, hogy egyes szülők még mindig nem érzik át az olvasás rendkívüli jelentőségét gyermekük életében. A szekrény tetejéről előkerülnek — mint féltve őrzött ereklyék — a rongyosra olvasott kalendáriumok, jövendőmondó füzetek és más egyéb ócskapiacról származó könyvecskék, amelyek nemcsak értéktelen portékák, de a legtöbb esetben ártalmasak is a fejlődő gyermekre. A falusi ifjúság kulturális nevelésében kétségkívül a legdöntőbb szerepet a tanító játssza. A tanító a legtöbb esetben a könyvtárnak és a kultúrotthonnak is a vezetője, de legalábbis munkatársa. Ahol jól szervezett falusi olvasókörök működnek, a könyvtárat serényen látogató, olvasni szerető ifjúság is van és rendszerint ott található a falu kulturális életének hajtómotorja, a néptanító is. Nehéz azonban a kultúrát terjeszteni, ahol nincsenek megfelelő könyvek, a könyvtárból hiányoznak azok a művek, amelyeket az ifjúság szívesen olvasna. Az ilyen könyvtár elveszti olvasótáborának javarészét és elmaradoznak belőle a fiatalok is Az ifjúság könyvhöz fűződő kapcsolatait végigtekintve, láthatjuk, hogy minden egyes életszakasznak megvannak a maga határozott feladatai. Csakis e feladatok ismeretében valósítható meg az a nevelési célkitűzés, hogy ifjúságunk minden rétege megszeresse az olvasást és önművelésre képessé váljék. A növények tüskéi A tüskék kitűnően védik a növényt nemcsak az ide-oda mászkáló csigák ellen, de a legelésző állatok ellen is, mert a szúrós szárak, levelek már akkor megsértik az állat száját, mielőtt beléjük harapott volna. Ezért nem nyúl például a legelésző állat a bogáncshoz, a csalánhoz, az ördögszekérhez és sok más, számtalan szúrós tüskével borított növényhez. A friss levelekkel táplálkozó csigák azért nem jutnak fel a rózsa szárán, mert a lefelé irányított tűhegyű tüskék a feljutást lehetetlenné teszik. A tövis módosult szárképlet. Olykor csökevény levélkék is fejlődnek a tövisen, sőt nem egy esetben teljesen ki is fejlődik a levél, de korán lehullik. A tövisek rendeltetését világosan mutatja az a körülmény, hogy számos magasra növő fa csak fiatal, tehát kisebb termetű korában és csak addig a magasságig tövises, ameddig az emlős állatok felérnek. A fiatal akác vesszeje például tövises, az idősebb ágak és a törzsek tövistelenek. A Gleditachiának is csak a fiatal ágai tövisesek. A tüskés, de főként a tövises cserjék és fák közül többet szolgálatába is állított az ember, élősövényt készít belőlük, hogy megvédje kertjét vagy kultúrnövényekkel beültetett területét a növényevő állatoktól. Egyegy ilyen tövises élősövény áthatolhatatlan, különösen akkor, ha a tövises cserjéket, fákat fiatalon tartják, vagyis évről évre megfelelően nyesik. Sok fa és cserje tövisét már a kőkorban tűnek, meg kapocsnak használta az ember, de még ma is sok helyen a kökény vagy a galagonya nagyra nőtt tövisével fűzik össze disznóöléskor a készülő hurkák két végét. 242