Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1981
Zách Alfréd: Farkasordító hideg
rülő.” Bernáth Gazsi, Petőfi Sándor barátja egy ilyen zord télről így ír: „Olyan hideg volt, hogy még az újszülöttek is hajdúködmönben jöttek a világra.” Egy régi pesti példaszó az ilyen hideg telekről: „a kutyákat is ölben hozták az utcára ugatni.” Fölvetődik a kérdés, hogy napjainkban is lehet-e még ilyen farkasordító tél. Bizony, lehet. Szerencsére eléggé ritka jelenség. Történelmünk folyamán azonban volt egynéhány ilyen kegyetlen tél. 1458-ban a Hunyadi Mátyást királylyá választó lovas csapatok a nagy hidegben a Duna jegén keltek át Rákosról Budára. Janus Pannonius így írt: „a hősök kardja is hüvelyébe fagyott Boreás fagyos lehelletétől.” Az 1816-os télről hiteles források írták, hogy a mínusz 30, mínusz 40 fokos hidegben és a méteres hóban számos ember és állat fagyott meg. Egyes házakat úgy betemetett a hó, hogy csak a kémény felől lehetett őket megközelíteni. A házakban rekedt emberek bútorokkal fűtöttek. Egy-egy nagyobb alföldi városban 10—20 megfagyott utast, pásztort, katonát számoltak össze. A Bánságban 200 000 ökör és 400 000 juh pusztult el. Ezeket a teleket valóban nevezhetjük farkasordítónak. A XX. században farkasordító tél volt az 1928—29-es és az 1939-40- es. E teleken néhol a borospincékben megfagyott a bor, zsákokkal vitték haza, és kilóval mérték. Hasonló esetekről többször tettek említést a régebbi krónikák. S hogy mit is nevezzünk hazánkban megfelelő télnek? Amikor a három téli hónap (a december, a január és a február) középhőmérséklete +1 és —1 fok közé esik — közepes télről beszélünk. Enyhe a tél, ha +1 foknál magasabb a középhőmérséklet, és meleg, ha +2 fok fölé emelkedik. Rekord melegnek számít, ha már a +4 fokot közelíti meg a középhőmérséklet. Ilyen volt az 1950—51-es telünk. Hideg a tél, ha a középhőmérséklete —1 fok alá süllyed, s ha —2 fok alá csökken, már zord télről kell beszélnünk. S rekord a hideg, amikor —4 fok alatt van a téli középhőmérséklet. Ezt azonban már katasztrofális télnek kell minősíteni. Ilyen is előfordult már, a múlt században az 1829— 30-as télen, majd pedig 1890—91- ben. A jelen században az 1928—29- es, majd az 1939—40-es tél megközelítette a hidegrekordot. Hogyan is alakulhat ki hazánkban a tartós, nagy hideg? Először is megfelelő vastag hótakaró szükséges hozzá. Ezt követően sarkvidéki vagy szibériai eredetű hideg levegőnek kell érkeznie, és tartós magas nyomású légköri képződménynek — anticiklonnak — kell kialakulnia. A nagy hideg azután helyben keletkezik, az erős kisugárzás és a medence „hidegcsapda”hatásának következtében. A hideg teleket a szárazföldi, azaz kontinentális hatás hozza létre, az enyhe teleket az óceáni, vagyis a tengeri hatás. Az elmúlt 100 esztendőben 22 átlagos, 31 enyhe és 21 meleg tél volt. Hideg tél 11-szer, zord tél pedig 15 alkalommal fordult elő. Ez azt jelenti, hogy évtizedenként kell egyegy zord télre felkészülnünk. Átlagos és enyhe tél körülbelül 50 százalékban, míg meleg csak 20 százalékban, hideg és zord tél 30 százalékban fordul elő.