Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1971
Orvosság a szerelemre
technikai megoldásban látom. Az eredmény legfőbb feltétele persze a tenyészállatok gondos és szerencsés kiválasztása volt. Az igen nagy méretű kifutóban olyan állatok kerültek össze, amelyek szeretik egymást, így a mesterséges környezetben is jó gepárdközösség alakult ki. A párosodás idején sem bontották párokra a közösséget, hanem együtt hagyták őket, így lehetőséget adtak az állatoknak a természetes szaporodásnál talán legfontosabbra, a szabad párválasztásra. Szellemes megoldással teremtették meg a lehetőségét annak, hogy a gepárdok mindig mozgó zsákmányra vadászhassanak. Egy hosszú drótkötélpályát készítettek, s a kötél horgaira akasztják az élelmet: rendszerint levágott birkahúst, szőröstől-csontostól. Ezután beindítják a motor hajtotta rendszert, és a „zsákmány” egy antilop sebességével „száguld” a gepárdok előtt. A ragadozók csak nagy erőkifejtéssel tudják megszerezni napi élelmüket éppúgy, mint a természetben. Nem egyszerű és nem olcsó megoldás ez, sok kutató-, fejlesztőmunka áll mögötte, de az állatkertek újkeletű célkitűzését — tudniillik, hogy az állatkert ne börtön, hanem a természetes feltételeket nyújtó hely legyen az állatok számára — csak így lehet elérni. Az sem mellékes szempont, hogy az állatokat egyre nehezebb és egyre drágábban lehet beszerezni, s az anyagi és a természetvédelmi megfontolások egyformán arra késztetik a kertek fenntartóit, hogy ne csak bemutassák, hanem tenyésszék is a messzi országokból származó vadakat. Kasza László KÉRDEZZ-FELELEK! Honnan ered a biliárd játék? — kérdezi Rafay István makói olvasónk? Kérdezz—felelek rovatunk válaszol: Franciaország az őshazája e játéknak, amely átmenet volt a golf és a krokett (croquette) között. Biliárd szavunk is a francia „billé” szóból ered, jelentése „kis csontgolyó”, a „billiart” pedig ennek ütője, a „dákó”. A játék első hiteles említése 1368-ból való. Ekkor még szabad ég alatt, a földön biliárdoztak. A XVI. században fejlődik ki az asztali biliárd. Ekkor az ütők vége még kiszélesedő és hajlított volt, a mai golfütőkhöz hasonlóan. Az asztalon — a krokettjáték maradványaként — kapuk nehezítették a golyók útját. (Fennmaradt egy XVII. századi rajz, amelyen várak, bástyák, árkok szolgáltak akadályul.) A golyók még különböző színűek voltak. A XVIII. század végén a biliárd is „polgárosult”, bevonult a kávéházi kellékek közé, kiegyenesedett a dákó, a játék szabályai módosultak. S a XIX. század elejére megszületett a lyukak nélküli, úgynevezett karambol biliárd. Az automata biliárd jelen századunkban bukkant fel, de nem nagyon befolyásolja a klaszszikus játék népszerűségét. Inkább a kaszinók és kávéházak eltűnése ártott e nagy ügyességet kívánó teremsportnak. 339