Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1988
Második könyv. Lapozgató - A kigyókeltető
A kígyókeltető Marci bácsit hosszú évekkel ezelőtt egyik perui utunk alkalmával ismertük meg. Soha nem fogyott ki a csípős magyar viccekből, és ismert minden, az óhazától távoli jó magyar konyhát. Ő vitt el minket Limában Bikássyné panziójába is. A vendéglő fő attrakciója az ételen kívül a tulajdonosnő Belzebub nevű majma volt. Belzike alig egyéves létére hihetetlen ügyességgel kutyagolt egy komondoron, és olyan magabiztosan irányította az ebet, mint egy született zsoké. Ez a kis állat egy kivételesen gyapjas szőrű, mintegy 50—60 cm-es termetű, hosszú farkú pókmajom volt. Mi tartózkodással fogadtuk Belzi közeledését, annak ellenére, hogy az állatokat nagyon szeretjük, de a majmokat kevésbé, mert van néhány, az emberéhez hasonló szokásuk is. Marci bácsi azonban bizalmába fogadta az állatot. A következő utunk alkalmából ismét meglátogattuk Marci bácsit és meghívtuk a vendéglőbe. Ő azonban hallani sem akart a panzióról. Keresztkérdéseinkre bevallotta, alapos oka van annak, hogy kerüli azt a helyet. Egy reggel — kezdte mesélni a történetet —, amikor éppen az irodájába igyekezett, a hasában kellemetlen csiklandozást érzett. Előbb arra gondolt, talán a nemrég operált vastagbele rendetlenkedik. Aztán átgondolta, mivel is ronthatta el a gyomrát. Nagy sietve a közeli szálloda mellékhelyiségébe igyekezett. Ott megkönnyebbült, de nem akárhogyan: nem egyebet, mint egy körülbelül 5—6 cm-es élő kígyót „hozott” a világra. Ijedten elszaladt volna, de alig tett pár lépést, amikor újra meglepte a már ismert csiklandozó érzés. Megpróbált uralkodni magán, felhívta orvosát, s beszámolt neki a történtekről. Az orvos meg sem lepődve a dolgon, arra kérte, vigye el hozzá az „eredményt”. Ügy is történt. A doktor az örömtől csillogó szemmel és egy üveg spiritusszal várta, s a kis kígyót mindjárt biztonságba helyezte. Egy-két kérdés után a diagnózis is kész volt. Az orvos legelőször azt tudakolta , van-e újdonsült majma Marci bácsinak? Miután a beteg elmesélte a Belzebubbal való találkozás történetét, a doktor elárulta, hogy egy kis kígyó — a nevétnem sikerült megtudni — előszeretettel rakja piciny, erős héjú tojásait a gyapjas majmok szőrébe. Ott a majom testmelege kikelti őket. A többit már nem nehéz kikövetkeztetni. Kígyónk rossz majmot választott inkubátornak, mert az állatot — a vendéglős pókmajmot — befogták, és elhagyta az őserdőt. A bundájában magával hozott tojásokból a nagy ugrán-