Élet és Tudomány, 1953. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1953-05-20 / 20. szám

Tjudamátu/Új ESEMÉNYNAPTÁR é­s s­e v állította: Vajda Pál Máj. 21—27-ig (Azok részére, akik a kérdéssel részletesebben akarnak foglalkozni, közöljük az eseményre vonatkozó magyarnyelvű Irodalmat la.) 1786. május 23. született Betlyovszky Móric utazó. Harcolt a hétéves háború­ban, részt vett a lengyel szabadságharcban; az oroszok elfogták, Kelet- Szibériába száműzték, ahonnan a kormányzó leányával együtt megszökött. Első­nek írta le a Bering-tenger egy részét, bejárta F­ormoz­át, majd hosszú bolyongás után Franciaországba jutott; felajánlotta szolgálatait a kormánynak és javaslatot tett gyarmat alapítására Madagaszkár szigetén. A francia kormány katonaságot és mesterembereket bocsátott­­rendelkezésére. Ezekkel 1774 elején Madagaszkár szigetén telepet és több erődöt alapított. Annyira megnyerte a bennszülöttek bizal­mát, hogy azok királyukká választották. Ezek után visszament Franciaországba, tárgyalásokat folytatott a francia kormánnyal, s itt nem volt sikere, ezért visszatért Magyarországba 1888-ban jelent meg angol nyelvű naplója magyarul, Jókai Mór fordításában, részletes életrajzzal. Felfedezők lexikona, Bp. 17—20. oldal. 1543. május 24. meghalt Kopernikusz NI. lengyel csillagász, aki forradalmasította a csillagászatot, a ptolemaioszi világképet tévesnek nyilvánította és megállapí­totta, hogy bolygórendszerünk középpontja a Nap. 1530-ban megírt munkájában az égitestek mozgására vonatkozó hipotéziseiről szóló kis­ kommentárjában (röviden: »Commentariolus») hat alapvető axiómában foglalja össze az új csillagászat alaptételeit. Az összes égitestek pályáinak egy középpontja van; a földgömb középpontja nem a világ középpontja, hanem csak a holdpálya és az összes Földön levő dolgok középpontja; minden bolygó a Nap körül kering, amely az összes bolygópályák középpontjában áll, ezért arra kell következtetnünk, hogy a Nap a világ középpontjában áll; a Nap a Föld távolságának és az állócsillagok szférája sugarának hányadosa kisebb, mint a Föld sugarának és a Naptól mért távolságának a hányadosa; az égbolton észlelt mozgások nem az ég mozgásának, hanem a Föld mozgásának a következményei; a Nap látszólagos mozgása a Föld mozgásának következménye, a bolygók vándorló mozgása (irányt vál­toztató látszólagos mozgása) szintén a Föld mozgásénak a következményei. Kopernikusz tehát még úgy képzelte, hogy a világmindenség egy zárt rendszer, melynek középpontja a Nap. Ezt a világ­képet Giordano Bruno fejlesztette tovább, aki megállapította, hogy a világmindenség végtelen és benne a mi naprendszerünk csak egy a sokmillió hasonló naprendszer között. Bajev K. L.: Az új asztronómia megteremtői, Bp. 1952. 12—39. oldal. 1822. május 27. született Id. Bókát János gyermekorvos, a magyar gyermekgyógyá­szat megalapítója. 1852-ben mint a gyermekkórház igazgató főorvosát, haladó szelleme miatt igen sok támadás érte az önkényuralom részéről. Ő azonban állhatatos maradt, mert sokkal fontosabbnak érezte a kórház jövőjét, mint saját nyugalmát. A hatvanas években enyhült a helyzet és Bókait a tanulók nagy­számban keresték fel. Szakadatlanul dolgozott és mint orvost, betegei és orvos­­társai igen nagyra becsülték. Irodalmi munkássága felöleli a gyermekgyógyászat minden tárgyát; értekezései és monográfiái az Orvosi Hetilapban, a magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtárában és számos német nyelvű szaklapban jelentek meg. Jellemző, hogy Bókái, akinek műveit külföldön a legnagyobb méltánylással fogadták, nem volt tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Az orvostudomány magyar mesterei, Bp, 1924. 167-177. oldal. 1766. május 27. meghalt Polzunov I. J. uralt orosz mechanikus, aki 1763-ban, jóval az angol Watt előtt, feltalálta a kéthengeres, dugattyús, tűzzel megszakítás nélkül működő gőzgépet. Feltalálta a kazánt automatikusan tápláló készüléket és eljárást dolgozott ki a gőzkazánnak előmelegített vízzel való táplálására. Gépe volt az első közvetlen üzemi szükségletre alkalmas gőzgép. A feudális termelési viszonyok között Poszunov gőzgépének jelentőségét nem értették meg, a már megépített és eredményesen működő gépet sem tudták kihasználni. Hiába igyekeztek utódai munkáját folytatni, sem­ a kormányzat sem a Tudományos Akadémia nem támo­gatták őket. Panisevszkij V. V.: Az orosz technika története, Bp. 1951. 62—68. old.

Next