Élet és Tudomány, 1953. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)

1953-08-19 / 33. szám

r Tjudj Ománipes ESEMÉNYNAPTÁR Összeállította: Vajda Pál (Azok rétjére, akik a kérdéssel részletesebben akarnak foglalkozni, közöljük az eseményre vonatkozó magyarnyelvű irodalmat is.) 1848. augusztus 21. Az Országos Magyar Hadigőzös Mészáros, a szabadságharc hadihajója először harcol ellenséges erőkkel. A hadihajó eredetileg nem hadi­célokra készült; a Dunagőzhajózási Társaság hajója volt és a forradalmi magyar kormánynak hatvanezer forintjába került, míg a »Franz« személyszállító hajóból hadihajót építtetett. A hajó tüzérségi felszerelése a fedélzeten felállított 8 darab hatfontos, 2 darab tizenkétfontos ágyú és 2 darab hétfontos tarack volt. Ered­ményes működése arra ösztönözte Mészáros hadügyminisztert, hogy a szabadság­­harc folyami erejét továbbfejlessze. Bizottságot hívott össze s ez a bizottság pán­célos hadigőzös építését határozta el. Az építkezés meg is indult. Már a páncél­lemezek felszerelésére került a sor, amikor az osztrákok bevonultak Budára. A magyar főváros vissza­foglalása után ismét megindult a munka, amelynek csak a szabadságharc befejezése vetett véget. Nem kétséges azonban, ha a páncélos »Mészáros« elkészült volna, ez lett volna a világ legelső pán­célos hadihajója. Hadigőzös »Mészáros« (Néphadsereg, 1952. január 18. 6. oldal) 1842. augusztus 24. A Lánchíd alapkőletétele. Az építés előkészítése, amely tíz esztendőt vett igénybe és magának a hídnak a megépítése, amely közel további tíz esztendeig tartott, nemcsak műszakilag és gazdaságilag volt nagy kérdés, hanem politikailag is.­Mikor a hídépítés előkészítése során a magyar országgyűlés elhatá­rozta, hogy a megépítendő hídon mindenkinek, a nemeseknek csakúgy, mint a nem nemeseknek vámot kell fizetni, gróf Cziráky Antal országbíró, a feudális nagybirtokos arisztokrácia képviselője kijelentette, hogy ezzel a határozattal eltemették a magyar alkotmányt. Mert a konzervatív nagybirtokosok számára a törvény előtti egyenlőség, sőt a nemesség kiváltságainak legcsekélyebb csorbí­tása is, egyértelmű volt a magyar alkotmány végével. Az akkori reakciósok megkísérelték a haladás útjába állni, csakhogy előjogaikon csorba ne essék. A Lánchíd azonban, az összes nehézségek ellenére mégis csak elkészült és elismerten a világ egyik legmerészebben elgondolt és legszebben megalkotott hídja volt. Vajda Pál : A Lánchíd története. Bp. 1947. 1812. augusztus 25-én született Zinyin N. N. orosz vegyész, a kazáni egyetemen az analitikus mechanika, majd a hidrosztatika és hidrodinamika, s végül 1835-től a kémia tanára, az egyetem vegyészeti laboratóriumának vezetője. 1842-ben fel­fedezte az aromás nitrovegyületek aminovegyületekké való átalakításának reak­cióját. Ugyancsak 1842-ben közölte a nitrobenzolnak (Zinyin elnevezése szerint benzidam) aminovegyületté való átalakítását. JA Zinyin által előállított benzidam azonos az indigóból kivont anilinnal, így sikerült szintetikus anilint nyerni. Zinyin rövidesen kimutatta, hogy reakciójának segítségével számos más nitrovegyület is átalakítható a megfelelő aminovegyületté. Abban az időben még senkinek sem jutott eszébe, hogy ez az új amidizációs eljárás lesz idővel az alapja egy hatalmas iparágnak. Ez volt az anilinfestékipar kiindulópontja s ebből alakult ki később a gyógyszeripar, illatszeripar, a robbanó­anyagok ipara stb. Kuznyecov B. G. : Az orosz tudósok hazafisága. Bp. 1950. 140—142. oldal. 1846. augusztus 27. a Tisza-szabályozás, számtalan nehézség leküzdése után, a tiszadob—szederkényi átvágás építésének megkezdésével, megindul. A szabadság­, harc megakasztotta a Tisza-szabályozás ügyét és a munkálatok csak 1856 után indultak meg újból és az első világháború előtti években fejeződtek be. Abban az időben, amikor a Tisza-szabályozás megindult, a Tisza és mellékfolyóinak áradásai számtalan kisebb-nagyobb mocsarat, roppant nádasokat, vízzel telt ereket hagytak vissza. Ezek az országszerte elterjedt maláriának, a hideglelésnek voltak állandó fészkei. Az Alföld ilyen körülmények között gazdaságilag fejlődés­­képtelen volt. Nem fejlődhetett ki a termelés és a kereskedelem, utakat a víz miatt nem lehetett építeni. Békés vármegye harmadrésze, Bihar megyének fele (összesen több mint egy millió hold) rét, legelő és nádas volt. Csanád és Csongrád vármegyék területein a talajvíz oly magasan állott, hogy 2—3 lábnál mélyebben pincét nem lehetett ásni. A folyók tavaszi árvize, főleg a Tiszáé és a Kőrösöké sokszor még le sérti folyt, mire a nyári árvíz jelentkezett, 4—5 hónapig is el volt árasztva a föld roppant területen. A Tiszavölgy ármentesítésénél hatalmas munkát végeztek : a töltések hossza 3,300 km, az árvíz ellen védett és lecsapolt terület a Tisza völgyén 4,443.000 hold. Lipthay Sándor: Széchenyi István műszaki alkotásai. Bp. 1896. 71—103. oldal. Széchenyi István és a magyar vízszabályozás (Technika, 1924. 1—3. szám, ív—12. oldal) 1055

Next