Élet és Tudomány, 1954 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1954-09-29 / 39. szám
1798. OKTÓBER 4-ÉN született Keczkés Károly mérnök, az országos építési főigazgatóság főmérnöke. Sokat foglalkozott a Tisza-szabályozás ügyeivel. 1847-ben kinevezték a Tiszavölgyi Társulat főmérnökévé. Még abban az évben kiadta jelentős tanulmányát a Tiszáról. De nemcsak ezzel a művével, hanem az árvíz elleni védekezés és a Tisza-szabályozás terén is kiváló érdemeket szerzett. Működése a Tiszával kapcsolatban a szabadságharc kitörésekor megszűnt, mint ahogyan az egész Tisza-szabályozás elakadt. 1855-ben megbízást kapott, hogy a »Vidra« nevű állami kotróhajón állítsa föl saját találmányt és szabadalmazott készülékét. Keczkésnek ez a találmánya abból állt, hogy a kotróval kiemelt anyagot nem kellett külön sorhajókba rakni, hanem az egy, a partig kiérő végtelen szalagra hullt, amely aztán egyenesen a partra rakta. Keczkés találmányát ki is próbálták, és az annyira bevált, hogy az osztrák kormány százezer forintért akarta megvenni. A szükséges módosításokat Keczkés már nem hajthatta végre találmányán, mert közben meghalt, özvegye a találmányt nem tudta értékesíteni, a szabadalom is elévült, és Keczkés családja nem csak hogy semmit nem kapott, de még a találmány terveit sem kapta vissza. Keczkés Károly sokoldalú mérnök volt. Foglalkozott a léghajózás problémájával is, de erre vonatkozó számításai és tervei is elvesztek. Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből, Bp. 1897. 125. old. 1852. OKTÓBER 5-ÉN halt meg Történyi Szaniszló, a növénynemesítés magyar úttörője. Keszthelyen, a hires Georgiconban szerezte agrártudományi ismereteit. Pesten orvostudományt hallgatott. Megismerkedett Kazinczyval és Kisfaludy Károllyal, és szakcikkek írásával foglalkozott. Legérdekesebb cikke »A palántáknak és gyümölcsöknek virágok által való megnemesítések módja« címmel jelent meg. Jelentőségének megítéléséhez emlékezni kell arra, hogy Töltényi idejében még jó talajjal és oltással nemesítették a növényeket; virággal, vagyis hibridizációval nemesíteni akkor még nagy újság volt. »Hazánkban az ilyen nemesítés — írja Töltényi — leginkább szőlőnemekre (fajtákra) nézve hozhatna ez nagy következéseket, mert a fellebb izt mód szerint megterhessíttetvén a szőlővirágok, azokban különbféle eddig ismeretlen fajtájú igen nemes szőlőfürtök származnának, melyeknek magvaikat elvetvén, az azokból sarjadzott plántákkal hamarjában egész hegyeket lehetne beültetni.« A szőlőhibridizáció ugyan nem ilyen egyszerű probléma, de később, egy évszázad múlva valóban mesterére akadt nálunk Mathiász Jánosban. Töltény később mint orvostanhallgató Bécsben is járt, majd Pesten megszerezte a doktori oklevelet. Ezután ismét Bécsbe ment, ahol 1827-ben a katonaorvosi akadémián (Josefinum) tanár lett, s megírta a patológia kézikönyvét. Rapaics Rajmund: A magyar biológia története, Bp., 1953. 115-117. old. . _ 1885. OKTÓBER 7-ÉN született Bohr N. dán fizikus. 1916. óta a kopenhágai egyetem tanára volt. Bohr a modern atomelmélet egyik megalapítója. Már régebben gondoltak arra, hogy az atomokat tisztán pozitív és negatív töltések építik föl. Rutherford 1911-ben azt a föltevést állította föl, hogy az atomoknak pozitív elektromos magja van, körülötte pedig negatív elektronok keringenek. Ezt az elméletet Bohr vitte diadalra, amikor 1913-ban a kvantumelméletet alkalmazta rá, és több atom sugárzásának színképi törvényeit elméleti úton, a tapasztalattal megegyezően levezette. A Bohr-elmélet a fizikának új ágát nyitotta meg. Bohr elméletének helyességét igazolta a 72-es rendszámú elem, a hafnium felfedezése is (Hevesy György és Coster 1923-ban). Rutherford, Moseley és Bohr munkásságából kapta meg a XX. század kémiai tudománya azt az egységes nézőpontot az anyag szerkezetét illetőleg, amelyet az előző évszázad hiába keresett. A Természettudományi Társulat Évkönyve, 1935. 113. old.; Természettudományi Közlöny, 1923. 148—154. old. 1247 l/Holcmáftytrj 1984. OKT. 1—7. e4e*Hjútykftán~ (Azok részére, akik a kérdéssel részletesebben akarnak foglalkozni, közöljük az eseményekre vonatkozó magyar nyelvű irodalmat is.)