Élet és Tudomány, 1956. július-november (11. évfolyam, 27-46. szám)

1956-07-04 / 27. szám

xi. étt. it. szak ITSZ. ;il.H S 4 A TÁRSADALOM- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA A TARTALOMRÓL: Az első ipari forradalomtól a másodikig — Mikor „kombájnérett“ a búza­­ — Önműködő hegesztés — Libia — A csecsemőt táplálása — A polip és a medúza — Kísérletezzünk és gondolkozzunk AZ ELSŐ IPARI FORRADALOMTÓL A MÁSODIKIG Beláthatatlan s az emberiség történetében példátlan méretű és ütemű ipari fej­lődés körvonalai bontakoznak ki napjainkban. A tudomány és a technika ma olyan teljesítményekre képes, amelyek azelőtt elképzelhetetlenek voltak. Az emberiség mind hatalmasabb természeti erőket hajt uralma alá. Az egész világon úgy vélik, hogy ez a nagyarányú, széles fronton jelentkező fejlődés egy új ipari forradalom nyitánya. Miben is állott a gőzgép felfedezése és a villamos energia alkalmazása idején végbement első ipari forradalom, milyen átmeneti szakaszok teremtették meg az össze­függést a mával, és miben nyilvánul meg a most kialakuló új ipari forradalom? Az első ipari forradalom előtt Az első ipari forradalom a XVIII. század második felében kezdődött. Az egyes országok sajátos viszonyainak megfelelően túlnyomórészt 1760 és 1850 közt zajlott le. A megelőző századokban is szép számmal használtak gépeket, de ezek vajmi kevéssé különböztek alapelvükben az ókor és a középkor megoldásaitól. Inkább csak arról volt szó, hogy lassú tökéletesítésükkel előállításuk olcsóbbá, üzemben tartásuk biztonságosabbá és kezelésük egyszerűbbé vált. Az első ipari forradalom előtt a termelés csaknem kizárólagosan kézműves tech­nikán alapult. A kézműves a terméke előállításához szükséges valamennyi műveletet egymaga végezte el, javarészt két keze munkájával, izomerejének felhasználásá­val. Ugyanez áll a kézműves műhelyekben (manufaktúrákban) tömörült munkásokra is. Hajtóerőként az emberi erőn kívül az állati izomerőt, a szél erejét és a vízerőt hasznosították. Az állati erő felhasználása azonban nem volt egyszerű dolog. Sokáig olyan töké­letlen volt a hám, hogy az állati erő legnagyobb része kárba veszett. A hám csak a XII. században kezdett korszerű alakot ölteni Közben a patkót is alkalmazni kezd­ték, így azután teljesen ki lehetett használni az állatok vonóerejét. Egy gép, amelyet egy megfelelően felszerszámozott ló hajtott, felért 10 ember munkájával, a vízikerék pedig száz emberével. A lóerő drágának bizonyult, s azonfelül később a gyárakban már csupán korlá­toltan volt felhasználható. (Watt szép emléket állított a lovaknak, amikor a munka­teljesítmény alapjává a lóerőt tette.) Felhasználták a szél erejét is. Ez túlságosan szeszélyes és ellenőrizhetetlen volt. Ha viszont működött, sokkal több munkát végzett el, mint amennyit kézi erővel lehet 845

Next