Élet és Tudomány, 1957. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-09 / 1. szám
KÉRDEZZ — FELELEK Maradék György csengeri olvasónk kérdezi: Hogyan tehető tűz- és vízállóvá a nádtetőzet! Köti Zoltán építészmérnök válaszol: Meglevő nádfedést nem tudunk megbízható módon tűzállóvá tenni. Az a körülmény, hogy a fedésnek csak a látható (külső) részeit permetezhetjük be hőhatásnak ellenálló folyadékkal (vízüveg), és hogy a csapadéknak kitett felületeken a védőanyag nem marad meg tartósan, az ilyen kezelést kevéssé teszi eredményessé. A beázást a fedés anyagának elhasználódása, esetleg szakszerűtlen készítése okozza. A jelenlegi helyzeten javító, de nem teljes értékű megoldás a hígyó mentjével való befecskendezés. Ha olvasónk az utóbbi eljárást alkalmazza — esetleg vízüveg hozzáadásával —, a fedést tűz ellen is védettebbé teszi. Kétségtelenül drágább, de minden tekintetben kielégítő megoldás a tetőhéjazat átépítése cserépfedésre. Huszák János erdőbényei olvasónk kérdezi: Mi okozza az ideggörcsöt ? Milyen tünetei vannak! Mária Béla ideggyógyász főorvos válaszol: Az idegrendszer valamely részének károsodása vagy az idegrendszer úgynevezett működési zavara következtében fellépő akaratlan izom-összehúzódásokat nevezzük görcsnek. A görcsnek két fő fajtáját különböztetjük meg : a klónusos és a tónusos görcsöt. A klónusos görcs az izmok gyors, egymás után következő, rövid ideig tartó összehúzódása és elernyedése, miáltal a görcsös testrész kiterjedt, többé kevésbé tömeges mozgást végez. A tónusos görcs viszont az izmok tartós összehúzódásából áll. Ilyen például a tetanuszos görcs. A tónusos görcsök az agy kéregalatti részeinek, a klónusos görcsök pedig az agykéregnek az izgalmára keletkeznek. Ezek a görcsök a legkülönbözőbb betegségben előfordulnak, így az epilepsziában, a hisztériában, a tetanuszban, a tetaniában stb. A gyógyítás iránya természetesen az alapbaj szerint más és más. Meg kell említenünk egy, a fent leírt „ideggörcs“-től teljesen eltérő izomgörcs-féleséget, szaknyelven „krampusz“-t, amely egyes izmok tónusos, fájdalmas és csak néhány percig tartó görcse. Az ilyen görcsök oka rendszerint mérgezés, érelmeszesedés vagy egyszerű izomkifáradás is lehet (hoszszú gyaloglás, úszás). Ez a görcs pihentetés vagy enyhe masszázs után magától elmúlik. Cservenyák Ilona szigetmonostori olvasónk kérdezi : Létezik-e a valóságban a Senki szigete, amelyről Jókainak „Az aranyember”* című regényében olvashatnak ! Vécsey Zoltán válaszol: „Az aranyember“-ben szereplő Senki szigete valóban létezik. Neve Ada Kále vagy Új-Orsová. Kis sziget ez (1,75 kilométer hosszú, 400—500 méter széles) az Al- Dunán, szemben Orsovával. Lakói törökök. Dohány-, szőlő- és rózsaművelésből, valamint halászatból élnek. A sziget 1878-ig Törökországhoz tartozott , attól kezdve a monarchia szállta meg, s vártüzérség meg egy gyalogos század állomásozott rajta. Ma Jugoszlávia birtokában van, Orsová Romániához tartozik. CÍMKÉPVAKI Miron dUnkonarcije „A sport megjelenítése a szobrászatban“ című cikkünkhöz Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Haraszti Árpád, Herczeg Tibor, Jantsky Béla, Makkai László, Máthé Imre, Mihalik Sándor, Öveges József, Tangl Harald, Tasnádi Kubacska András, Zalka András, Zách Alfréd. Kiadja: a Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin körút 9—11. A kiadásért felel: Nemes Iván igazgató. Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Tel.: 221-285. Terjesztik: Budapesten a Posta Központi Hírlap Iroda, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Kéziratokat nem őrzünk meg. 2196 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F. v.: Janka Gyula. Megjelent 150 000 példány