Élet és Tudomány, 1958. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-16 / 46. szám
A Galilei Kört éppen azok a polgári származású ifjak hozták létre —1908. november 22-én, tehát ötven éve—, akik hazulról nem sok anyagi segítséget kaptak, s merőben más világszemlélettel, szokásokkal és törekvésekkel indultak el a budapesti egyetemre, mint az előző idők fiai. ők nem érezhették jól magukat a hivatalos vagy egyházi körök támogatta régi diákegyesületekben, amelyeknek a tevékenysége kimerült az uralkodó pártok tiszteletére tartandó ünnepségekben, egy-egy politikai vezér érdekében rendezendő tüntetésben. A Galilei Körnek szükségszerűen meg kellett születnie, hogy az igényes, intellektuális érdeklődésű fiatalok otthont találjanak valahol, ahol elmélyültebben tanulhatnak, természettudományos érdeklődésüknek megfelelő könyvekhez juthatnak s elméleti, elvi vitákkal tölthetik idejüket. De a Galilei Kör nem csupán mint egyetemi diákegyesület töltötte be feladatát. Tagjai nemcsak megismerkedtek az új tudományos eredményekkel, hanem buzgón terjesztették, s a gyakorlati életben is meg akarták valósítani őket. Így váltak a galileisták a magyar közállapotok bírálóivá, a demokratikus eszmék hirdetőivé; nyilvános üléseik, vitáik, hazafias ünnepségeik ezért vonzották a budapesti nagyközönség — polgárok, munkások — több ezres csoportját. S így érthető az is, hogy a Galilei Kör a konzervatívok céltáblájává vált. Szabadkőművesnek, szociáldemokratának, hazafiatlan, erkölcstelen, izgága zsidók szervezetének mondották, nem mintha tagjai valóban mind szabadkőművesek vagy szociáldemokraták avagy zsidók lettek volna, hanem általában azért, mert tevékenységük haladó színezete, a régit támadó volta miatt a széles polgári, kispolgári, sőt munkástömegek érdeklődését is felkeltette. A Kör az új — polgári demokratikus — Magyarországért lépett akcióba, s éveken át támadás és üldöztetés közepette végezte e munkáját. A háború alatt ugyan leszűkült a tevékenysége: mindenek fölé helyezte a háború elleni felvilágosító munkát, mégis — vagy épp ezért — a demokratikus gondolkodású és a háborút ellenző budapesti dolgozó tömegek találkozóhelyévé vált. Mit tett a Galilei Kör a háború ellen? 1917 decemberében a háborús költségeket megszavazó képviselők kezébe adták levelezőlapjukat, amelyen ez állt:,, Állandó békét akarunk! Nem állandó béke, csak fegyverszünet az, amelynek megkötésekor az egyik fél megalázását jelentő feltételeket diktálnak katonai győzelmek alapján. Követeljük a nemzetközi tárgyalások azonnali megkezdését... A háború után nem kérdik öntől, hogy volt-e a fronton, de megkérdik öntől, mit tett a békéért. Mit felel majd erre ? ’’Aláírás: Galilei Kör. A lapokat a rendőrség elkobozta, s a Kör ekkor menthetetlenül „feketelistára” került. Mindhiába. Folytatta megkezdett háborúellenes munkáját. Tagsága ekkor már nagyon tarka képet mutatott: középiskolás diákok, tudományos és politikai kérdésekkel foglalkozó mérnökök, tanárok, tanítók, műszaki és magántisztviselők, munkások, munkásifjak, diáklányok találkozóhelyévé váltak az egyesület Anker közi helyiségei. Szociológia, jogbölcselet, társadalomtudományi irányok (Herbert Spencer, Lombart, Henry George, Bernstein, Marx stb. tanai), a természettudományos problémákról zajló viták mellett és mögött elsősorban az időszerű politikai kérdések: háború és béke, demokratikus szabadságjogok, földbirtokreform stb. és az egyes országok munkásmozgalmi eseményeinek ismertetése került előtérbe a Kör ülésein. S amikor vége lett egy-egy késő estébe nyúló összejövetelnek, s a nagyközönség és a tagság zöme hazaindult, néhány komoly, csillogó szemű ifjú és leány még tovább is együtt maradt, vitatkozva, beszélgetve. Sziflár Tivadar, a Galilei Kör perének egyik fővádlottja (Gedő l.lpán rajzai) 1444