Élet és Tudomány, 1958. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-21 / 51. szám

tetted része, s ezért nyáron meg télen különböző hosszúak voltak a nappali, illetve az éji órák. Amikor a görögök bevezették a vízi órát, amely egy edény­ből a másikba áramló víz szintjének emelkedésével mérte az időt, nagy lele­ménnyel érték el, hogy órájuk ne egyen­letes időközöket mérjen, hanem nyáron hosszabb, télen pedig rövidebb nappali „órákat”. Azok voltak a szép idők a késésre hajlamos diákok számára! A régiek bizony nem ismerték a percnyi pontossá­got s a percet magát sem. Az órának 60 percre való felosztását ezer esztendeje vezették be az arab csillagászok, s hosszú évszázadok teltek el, amíg a fejlődő közlekedés a felszínre dobta a pontos órák követelményét. Az angol kormány 1714-ben tűzte ki akkor hallat­lan összegű pályadíját a kronométer feltalálására. Az azóta eltelt idő technikai és tudo­mányos fejlődésére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy ma olyan óráink vannak, amelyek a nap hosszának egymilliárd részéig pontosak, vagyis e parányi­­idő­tartamnál nem térnek el naponta többet. S most mutassunk rá tanulságul: ha elkezdjük firtatni, mi rejlik egy olyan egyszerű kérdés hátterében, mint ez, hogy „Hány órai”, a problémák egész serege ront ránk. A csillagászat magya­rázza meg, mi a nap és mi az év. A történelem, mégpedig az ókor törté­nelme világítja meg, hogy miért áll a nap éppen 24 órából. Az időmérés törté­nete egyben a technikának, a közlekedés­nek a fejlődéséhez vezet el bennünket. Ha akár csak egyetlen olyan — aránylag egyszerű — tárgy, mint a kronométer, megszólalhatna, rengeteget tudna mesélni a nyílt tengeren való tájékozódásról vagy a m­ai Angiin. kinnnküléné.Től Ne nézzük le tehát az egyszerű kérdése­ket! Ákos Károly KÉRDEZZ - FELELEK IIr. Böthler István budapesti olvasónk kérdezi: Honnan ered a visegrádi vár „Salamon tornyá”-nak az elnevezése? Jakabffy Imre muzeológus válaszol: A visegrádi „Salamon-torony” elne­vezése az újabb kutatások szerint téves. A Bécsi Képes Krónika említi, hogy 1083-ban Szent László király Visegrá­­don tartotta fogva a trónkövetelő Sala­mont. A múlt században ennek az adat­nak az alapján hitték, hogy ez az arány­lag épen maradt lakótorony volt a fogva­­tartás helye. Csakhogy ez a ma Salamon­­toronynak nevezett torony a XIII. szá­zad derekánál nem épülhetett előbb. Salamon fogságának igazi helye minden valószínűség szerint az e toronytól észak­keletre emelkedő Sibrik-dombon volt, ahol a római korból származó erőd (castrum) falainak felhasználásával már a korai Árpád-korban egy nagyobb­­szabású épület épült. -----------------------------------------------------­FIGYELEM! December végén megjelenik az ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1959. ÉVI KALENDÁRIUMA Ám is út Megrendelhető a Gondolat Kiadó terjesztési csoportjánál, Budapest, VII., Lenin krt. 6. Telefon: 223—899. Ha az utánvételi összeget meg akarja takarítani. Így a kalendárium árát (12 forint) előre küldje be a 69.915.273—16 számú csekkszámra „Kalendáriun” megjelöléssel. Az év végéig beérkező megrendeléseket január első felé­ben teljesítjük. 1609

Next