Élet és Tudomány, 1962. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
2. ábra. A nukleáris szerkezet a talaj felett robbant és éppen emelkedni kezd. A bal oldalon látható négy csik nyomjelző rakétáktól származik, a csíkok eltolódásából lehet majd következtetni a légkörre gyakorolt toló hatásra észlelő egyik áldozat azt hitte a tűzgömbről, hogy ú Nap keletkezett az égen. Egy 75 kilométer magasságban végzett éjszakai kísérleti robbantás fénye a Hawaii-szigetek egyik — ezer kilométernél távolabb fekvő — 3000 méteres hegycsúcsáról óriási tűzgolyónak látszott. A keletkezett hőmérsékletet nem lehet érzékeltetni, mert a számítások szerint magában a robbanási térben 10—20 millió fokon hőmérséklet keletkezik. Ekkora forróságnak, amely a természetben talán csak a napok belsejében fordul elő, semmi sem tud ellenállni: fehéren izzó gázzá változik — a levegővel együtt — minden, amit a bomba tűzgolyója érint. A tűzgolyó átmérője egytízezred másodperc múlva már 30—50 méter, s felületének hőmérséklete már „csak” kb. 300 000 fok. A tűzgömb nagysága ezután is növekszik: egy másodperc se telik el, és a gömb átmérője már egy kilométer is lehet. Közben azonban az egész fénygomolyag vakítóan fényes, függőleges tengely körül gomolygó, egyenetlen külsejű lángoszlopként fölfelé indul a magasba. Függőleges irányú sebessége legalább 100 méter másodpercenként. A benne izzó gázok hőmérséklete fölfelé menet fokozatosan csökken, megszűnik a fény vakító erőssége, majd amikor a feltörő oszlop gázai elérik a 10, esetleg a 15 kilométeres magasságot, a gáztömeg annyira lehűl, hogy az emelkedés meglássuk Az ottani, ritkább levegőben, a még mindig gáz alakban levő és igen meleg anyagok már oldalirányban is könnyen szétterjednek, és ezért a fényes, felső gáztömeg sokszor egy lángoszlopra helyezett kalapra hasonlít. Az izzó oszloppal együtt szemlélve az egész jelenség olyan, mint egy hosszú szárú, ragyogó gomba. A fürtelen keletkező óriási hőmérséklet miatt táguló levegő minden irányban rettenetes erejű nyomást gyakorol a környezetre. Ha a szerkezetet a talajon vagy a talaj közelében robbantották, akkor a nagy nyomás a talaj felé is meg oldalirányban is hat. A talajra gyakorolt, hirtelen jött, óriási lökés a földfelszínen földrengéshez hasonló jelenséget idéz elő. Az oldalirányban ható nyomás szintén nagy erejű: például a házak falait egykilométeres körzetben elsöpörheti. Az óriási hőmérséklet miatt vakítóan izzó gázok — éppúgy, mint a Nap izzó anyaga — minden irányba elektromágneses sugárzásokat bocsátanak ki. A lázszintes irányban — vagy a magasabban robbantott bomba esetében a lefelé, — induló sugárzás, a sűrű levegő 1. ábra. A Csendes-óceán Johnston szigete felett kb. 480 km magasan, éjszaka robbantott, 1 —2 kilotonna TNT energiának megfelelő nagyságú atombomba robbanásakor készült felvétel, több mint ezer kilométer távolságról, a Hawaii-szigetek 3000 m-es hegycsúcséról S04