Élet és Tudomány, 1962. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-01 / 26. szám

2. ábra. A nukleáris szerkezet a talaj felett rob­bant és éppen emelkedni kezd. A bal oldalon látható négy csik nyomjelző rakétáktól származik, a csíkok eltolódásából lehet majd következtetni a légkörre gyakorolt toló hatásra észlelő egyik áldozat azt hitte a tűz­gömbről, hogy ú­­ Nap keletkezett az égen. Egy 75 kilométer magasságban végzett éjszakai kísérleti robbantás fénye a Hawaii-szigetek egyik — ezer kilométer­nél távolabb fekvő — 3000 méteres hegycsúcsáról óriási tűzgolyónak lát­szott. A keletkezett hőmérsékletet nem lehet érzékeltetni, mert a számítások szerint magában a robbanási térben 10—20 millió fokon hőmérséklet keletke­zik. Ekkora forróságnak, amely a termé­szetben talán csak a napok belsejében fordul elő, semmi sem tud ellenállni: fehéren izzó gázzá változik — a levegő­vel együtt — minden, amit a bomba tűz­golyója érint. A tűzgolyó átmérője egy­­tízezred másodperc múlva már 30—50 méter, s felületének hőmérséklete már „csak” kb. 300 000 fok. A tűzgömb nagy­sága ezután is növekszik: egy másod­perc se telik el, és a gömb átmérője már egy kilométer is lehet. Közben azonban az egész fénygomolyag vakítóan fényes, függőleges tengely körül gomolygó, egyenetlen külsejű lángoszlopként fölfelé indul a magasba. Függőle­ges irányú sebessége legalább 100 méter másodpercenként. A benne izzó gázok hőmérséklete fölfelé menet fokozatosan csökken, megszűnik a fény vakító erős­sége, majd amikor a feltörő oszlop gázai elérik a 10, esetleg a 15 kilométeres magasságot, a gáztömeg annyira lehűl, hogy az emelkedés meglássuk Az ottani, ritkább levegőben, a még mindig gáz alakban levő és igen meleg anyagok már oldalirányban is könnyen szétter­jednek, és ezért a fényes, felső gáztömeg sokszor egy lángoszlopra helyezett ka­lapra hasonlít. Az izzó oszloppal együtt szemlélve az egész jelenség olyan, mint egy hosszú szárú, ragyogó gomba. A fürtelen keletkező óriási hőmér­séklet miatt táguló levegő minden irány­ban rettenetes erejű nyomást gyakorol a környezetre. Ha a szerkezetet a talajon vagy a talaj közelében robbantották, akkor a nagy nyomás a talaj felé is meg oldalirányban is hat. A talajra gyakorolt, hirtelen jött, óriási lökés a földfelszínen földrengéshez hasonló jelenséget idéz elő. Az oldalirányban ható nyomás szintén nagy erejű: például a házak falait egy­­kilométeres körzetben elsöpörheti. Az óriási hőmérséklet miatt vakí­tóan izzó gázok — éppúgy, mint a Nap izzó anyaga — minden irányba elektro­mágneses sugárzásokat bocsátanak ki. A lázszintes irányban — vagy a magasabban robbantott bomba esetében a lefelé, — induló sugárzás, a sűrű levegő 1. ábra. A Csendes-óceán Johnston szigete felett kb. 480 km magasan, éjszaka robbantott, 1 —2 kilotonna TNT energiának megfelelő nagyságú atombomba robbanásakor készült felvétel, több mint ezer kilométer távolságról, a Hawaii-szigetek 3000 m-es hegycsúcséról S04

Next