Élet és Tudomány, 1963. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-06 / 1. szám

wmn. évf. l. szín(­to­sTU­DO­MANY k._________ | A T 1 1» O M t lL­Y O S ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA A TARTALOMRÓL: Segíts magadon! Ürett flakonok, üres tégelyek — Petőfi és a 48-as forra­dalom I. — Kétéltűek és tüdős halak — Kemenesalja — Miért szép ? — Kísér­letezzünk és gondolkozzunk. Kémiai kísérletek a konyhában — Nyelv és élet — A tudomány világa — Házunk-kertünk: Hogyan védjük meg növényeinket 196­4. J A­­ r­­ H 6. PETŐFI ÉS A 48-AS FORRADALOM (A költő születésének 140. évfordulója alkalmából) I. „Nem eseuff a kard, nem dörjt az ájtyú A rozsda-álom lepte meri: De tart a harc. . . a kard s az ujtuit Helyett most eszmék küzdenek.’7 ..Ot állok én is a csatában Katonáid közt, századom!" /Att állt, és haláláig vívta az eszmék, majd a fegyverek harcát a kiskőrösi mészá­­­­ros Pestre szakadt író-fia, Petőfi Sándor. Vajúdó kor szülötte volt. Európa nyugati felén a munkások már a polgári rend pontjait kezdték feszegetni, amikor a Habsburg-birodalom kereteibe zárt Magyar­­országot még mindig a hűbéri rend nyomorította. A jobbágyság nagy tömegeit ember­telen életkörülmények közé kényszerítették, sőt, a földesuraknak járó dézsma és robot meg a Habsburg-államnak fizetendő adóterhek széles rétegeit a földtelen zsellérség sorsára kárhoztatták. A nemesség viszont egyre kevésbé talált vevőt terményeinek, mert a Habsburgok gazdaságpolitikája nemcsak a külföldi piacokat zárta el előre, ha­nem a magyarországi ipar fejlődését is gátolta. Emiatt nem alakult ki a hazai burzso­ázia és proletariátus, amelyek pedig a nemesi majorságok áruinak vásárlói lehettek volna. Ezért az uralkodó nemesség nem kis rétegei fokozatosan a tönk felé sodródtak. A nemesség egy része belátta, hogy a bajokat csupán azok okainak, a hűbéri rendszernek és az ország függőségének megszüntetése küszöbölheti ki, s a polgári tár­sadalom és a nemzeti függetlenség követelését írták zászlajukra. A legfontosabb pol­gári szabadságjogokat , szólásszabadságot, a bíróság előtti egyenlőséget stb. — a nép­nek is meg akarták adni, de az­ új rendet a nemesi osztály vezetésével, a nép tényleges közreműködése nélkül, reformokkal óhajtották megteremteni. Ez volt a Kossuth vezette nemesi liberalizmus irányzata. A nemesség nagyobbik, konzervatív fele azonban, ösz­­szefogva a nehézségeket alig érző nagybirtokosokkal meg a Habsburg-kormányzattal, az ismeretlen újnál még mindig jobbnak ítélte a nyomasztó, de megszokott régit, és a reformerekkel szemben ádáz politikai tusákban védte a kizsákmányolás feudális rendjét. De a liberálisok jó részét is aggasztotta, hogy mi lesz osztályuk sorsa, ha gyö­keres változást hoz a társadalmi átalakulás, ezért beérték volna a feudalizmus korsze­rűsítésével is, visszahőköltek a merészebb újításoktól, sőt menet közben nem egy libe­rális elvet-hitet cserélt. ijenríu 3

Next