Élet és Tudomány, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 2. szám
2. Az elemi részek néhány tulajdonsága Ha a cikksorozatunk 1. részében (Élet és Tudomány, 1964. 13. sz.) elmondottak az olvasóban azt a benyomást keltették, hogy az elemi részeknek — az anyag mai tudásunk szerint végső építőköveinek — világában az oszthatatlanság és az egyszerűség fogalma nem teljesen egyszerű, akkor cikkünk már elérte egyik célját. Hogy most továbbra is elemi részekről beszélünk, annak csak a megfelelőbb kifejezés hiánya az oka. A továbbiakban megvizsgáljuk az elemi részek bizonyos figyelemre méltó tulajdonságait. AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS Az elemi részek tulajdonságait összefoglaló táblázaton a legszembeszökőbb az, hogy: 1. az elemi részeket három csoportba sorolja, mégpedig: elektromosan semleges, pozitív (-1) és negatív(—) töltésű részekre; 2. minden töltött elemi rész elektromos töltése vagy +1, vagy —1 (az elektron töltését választva mértékegységül). Ez utóbbi tulajdonságnak az értelme még világosabbá válik, ha így fogalmazzuk meg: nincsen olyan részecske (teljesen általánosan szólva: atomi részecske), amelyen mondjuk 2,65 elektrontöltésnyi elektromosság volna. Vagyis: az elemi részek világában, a legegyszerűbb építőkövek esetében csak a legkisebb egész számok, a nulla és a 4-1 fordulnak elő! Más szóval: az elektromosság atomos szerkezetű, mert a töltésmennyiség az elektron töltésének egész számú többszöröseként fejezhető ki. Honnan származik ez az ismeret? Azt, hogy az elektromosság atomos szerkezetű, már az elektron nevű elemi rész fölfedezése előtt felismerték. Faraday angol kutató (1791—1867) az elektrolízis törvényszerűségeinek tanulmányozása során jutott erre a fontos következtetésre. Az ő felfedezése adta meg a döntő indítékot arra, hogy elkezdjék keresni az elektromosság legkisebb mennyiségét hordozó parányi anyagdarabkát. 1897-ben J. J. Thomson a gázkisülések vizsgálata közben fel is fedezte, Millikan amerikai tudós pedig fáradságos elemzéssel kísérletileg is bebizonyította, hogy az elektron töltése valóban megegyezik az elektromosságnak Faraday által megjósolt nagyságú legki