Élet és Tudomány, 1968. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-16 / 7. szám
(Folytatás a 290. oldalról) Mint lapunkat a családok nőtagjai is rendszeresen olvassák, és az ő tájékoztatásaikból kiderül: igénylik is, hogy többnői témával foglalkozzunk, így pedagógiával, a ház és a kert teendőivel. A kérdőívek tanúsága szerint, kevés kivételt nem tekintve, olvasóink szeretik az Élet és Tudományt, elégedettek vele. Szinte minden olvasónk szereti, rendszeresen olvassa A tudomány világa, a Kérdezz — felelek, valamint Nyelv, és élet című rovatunkat. Olvasóink szóvá tették: az utóbbi időben kevesebb a Kérdezz — felelek. Sajnos, ez igaz. A lap összeállításakor rendszerint annyira szorulunk a helylyel, hogy ez a rovat gyakran kimarad. Ezen okvetlenül igyekszünk segíteni. Olvasóink figyelmeztetését már idei számainkban is megszívleltük ... Sok olvasónk minden cikkünket örömmel olvassa. A legtöbb olvasó érdeklődése azonban megoszlik. Úgy hisszük, lapunk szerkezetén nem kell alapvetően változtatnunk. A fizikai, a csillagászati, a műszaki, a biológiai, az orvostudományi, a történelmi, a régészeti, a tájleíró, a képzőművészeti, a pszichológiai stb. cikkeink eddigi arányát nagyjából tartva, úgy hisszük, megfelelünk olvasóink sokféle érdeklődésének. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha minél többen elolvasnák, megértenék és élveznék azokat a cikkeket is, amelyeknek témája iránt eredetileg kevésbé vonzódnak: a mai modern művelt embert ugyanis a sokirányú tájékozottság jellemzi. Többen kérték, írjunk zenéről és irodalomról is. Zenei cikkeket továbbra is szándékozunk közölni, de csak olyanokat, amelyekből mondanivalónkat bárki a vonatkozó zene meghallgatása nélkül is megérti. Ahol már a zeneművet is be kellene mutatni, ott kénytelenek vagyunk átadni a terepet a tévének, a rádiónak, az élő előadásoknak. Irodalmi alkotásokkal és írói személyiségekkel eddig is foglalkoztunk — társadalmi, történelmi, filozófiai szempontból. Ennél többre lapunk mai terjedelmében nem vállalkozhatunk. Olvasóink lapunktól az új tudományos eseményekre gyors reagálást várnak. Többen azok közül, akik múlt évi 51. és 52. számunkról mondtak véleményt, kifogásolták, miért nem írtunk még a szívátültetésről. Persze, mi is szeretnénk frissek lenni, de csak egy ésszerű határon belül lehetünk azok. Valamely cikkünk nyomdába adása és megjelenése között ugyanis a legkedvezőbb esetben is eltelik egy hét. A cikket azonban meg is kell írni, meg is kell »rágni«, és olykor egy-egy esemény megtörténtekor nem is áll rendelkezésünkre a kérdés szakértője vagy elég adat ahhoz, hogy jó lelkiismerettel szólhassunk hozzá a problémához. Ilyen esetben olvasóink a témáról csak egy következő számunkban kapnak tájékoztatást. Úgy véljük azonban, hogy ennyi késedelemért megfelelő kárpótlás a jól érthető, megbízható, alapos magyarázat. Lapunk új, fekete alapszínét olvasóink zöme örömmel fogadta. Többen elismerően szóltak arról, hogy lapunk kép- és rajzanyaga fejlődött. Jó néhányan azonban kifogásolták egyik-másik címlapunkat, és hangoztatták: szeretnék lapunkat még szebb köntösben látni. Sokan szóltak hozzá a tudományosfantasztikus regények műfajához, és A gondolkodás iskolája című rovatunkhoz. Ezeknek a problémájára azonban majd akkor térünk ki, amikor a kérdőívek gépi feldolgozása is megtörtént. Még egyszer köszönjük olvasóink közreműködését, értékes tájékoztatását, bizalmát, jó néhányuk életszerű cikk- és témajavaslatát. Azoknak, akik felhasználták az alkalmat arra, hogy valamely konkrét problémájukra eligazítást kérjenek, kérdezz — felelek rovatunk válaszol a lap útján vagy írásban. A szerkesztő bizottság és a szerkesztőség címére küldött jókívánságokat hálásan köszönjük, és mi is újólag a legjobbakat kívánjuk minden kedves olvasónknak. A szerkesztőség