Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-12 / 37. szám
kiformáló pórusos részeken nyomódik át a szövetre, a lakkréteggel fedett krómzselatinon nem. A sablonnal a szükséges távolságokban megismétlik, megsokszorozzák a nyomást. Persze e műveletet mindegyik szín sablonjával el kell végezni: az egymás után lenyomott színek összessége alakítja ki a szövet tarka mintázatát. A sablonok pontos letevéséről, tehát a minták pontos illeszkedéséről az asztal szélén lévő raportáló berendezés gondoskodik. (Ez az asztal két szélén végigfutó tökéletesen egyenes, vízszintes vassínpárból és a rajta lévő csavarokkal állítható ütközőkből, az úgynevezett „raportlovasok”-ból áll. A nyomás megkezdése előtt az ütközőket a sablon keretének megfelelő távolságokban rögzítik a síneken, s ettől fogva már csak arra kell ügyelni, hogy a sablonokat pontosan az ütközőkhöz illesszék. Ez a berendezés jól biztosítja, hogy a különféle színű mintarészek egymáshoz pontosan illeszkedjenek, illetve az ismétlődő mintaelemek a legcsekélyebb hézag vagy átfedés nélkül csatlakozzanak egymáshoz.) A mintázás elkészülte után az anyagot leemelik az asztalról és megszárítják. GÉPEKKEL... A sablonokat kézzel végzett filmnyomáshoz is felhasználják, de a nagyipar természetesen gépekkel dolgozik. A magyar gyárakban is használatos síkfilmnyomógépek működési elve a következő: a szövetet végtelenített gumi szállítószalagra ragasztják, és a szalag szakaszosan, mindig egy-egy mintatávolsággal továbbítja az anyagot a nyomóasztalon. Az öszszes szín sablonja az asztal fölött egymás mellett helyezkedik el, és függőleges irányban automatikusan elmozdítható. Amikor a szövet egy raportnyi távolsággal továbbhalad, a sablonok önműködően fölemelkednek, majd a következő nyugalmi helyzetben ismét leereszkednek a mintázandó anyagra, és a nyomókések automatikusan elvégzik a nyomást. Az összes sablon egyszerre nyom, illetőleg emelkedik föl. A gépi filmnyomás mintegy tízszerte termelékenyebb a kézinél. A legújabb fejlődés eredménye a rotációs filmnyomógép. Ezen a nyomás henger alakú sablonokkal történik, és ez folyamatossá tette a termelést. A sablonok itt varrat nélküli, vékony falú perforált fémhengerek, és ezeknek — a minta szerint szabadon maradt — lyukacsain forgás közben nyomódik át a henger belsejében elhelyezett színezék a henger alatt folyamatosan elhaladó szövetre. A rotációs filmnyomógép teljesítménye a síkfilm nyomógépének csaknem kétszerese. A nyomás és a szárítás után a mintát még rögzíteni kell. Ezzel nemcsak a színek tartósságát biztosítják, hanem a minták végső színét is megadják. A rögzítés — a színezéktől és a textília alapanyagától függően — fizikai vagy kémiai kezeléssel (például gőzöléssel, hőkezeléssel, oxidáló vagy redukáló anyagokkal) történik. A fölösleges vegyszereket ezután mosószeres mosással eltávolítják, majd a szöveteket a követelményeknek megfelelően kikészítik (appretálják), vasalják stb.). A legértékesebb és legszebb sokszínű nyomott textíliák filmnyomással készülnek. Így mintázzák a Pamutnyomóipari Vállalat üzemeiben a pamutszatént, a különböző műselymeket, a hernyóselymet, a szintetikus szöveteket, a kötött és hurkolt kelméket is. Az 1969. évi BNV nagydíjával kitüntetett „Budacris” nevű szintetikus kelme színtarkázása is filmnyomással történt. Kézdy Árpád oki. vegyészmérnök főtechnológus Zimmer-féle rotációs filmnyomógép V1 J V I