Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-12 / 37. szám
Balra: tibeti asszonyok Lancsouban Fent: üresen állnak a Ta’Foszé templom sziklafalba vágott kolostorkamrái - némelyiket raktárnak használják Lent: a bazár bejárata Hszian városában (A szerző felvételei) szerint napjaiban, ugyanis egy kínai operai előadás annak idején két-három napig eltartott.) Ma már elhagyottak a kolostorváros szentélyei. A Ta'Foszé templom barlangüregének tíz méter magas kő- Buddhája kifejezéstelenül mered a távolba. Húsz kilométer hosszú szakadék végén ismét a Sárga-folyó rohanó, iszapos vize bukkan elénk, és a folyam túlsó oldalán a sűrű porködön át lassan kibontakoznak előttünk Lancsou városának erős bástyafalai. A kínai falon át Egy másik útvonal is vezet Pekingből Lancsouba. Járjuk be ezt is! Most az északi kapun át hagyjuk el Peking városát. Csakhamar meredek hegyeik közé jutunk. A vasútvonal mellett kapaszkodunk egyre magasabbra a Jensan gránitbércei között. Nemsokára megpillantjuk a vízválasztó gerincet: csipkés kőkígyó kúszik rajta, a Kínai Nagy fal. Először a belső bástyát keresztezzük a négynyelvű (kínai, tibeti, mongol, mandzsu) feliratokkal díszített Nankoun (Déli-kapun) keresztül. Jóval távolabb a Pataling-hágónál húzódik a külső fal. Ez a Pohaj-öböl partján fekvő Sanhajkuantól 2694 kilométer hoszszúságban húzódik a távoli Kanszu tartománybeli Jümenig. A már korábban elszórtan emelt falszakaszokat C’in Si huangti, „C’in első császára” egyesítette hatalmas lánccá az i. e. III. században a Hsziungnuk (hunok) ellen. A selyemkaravánok részben már e fal védelme alatt utaztak. A Jensanon húzódó, szürke kőkockákkal burkolt fali valóban lenyűgöző látvány: 6—12 méter magas és 5—10 méter széles. Külső peremén téglamellvéd fut, 200 méterenként bástya magaslik. A legmeredekebb hegygerinceket követi e fal, és a csúcsokon 30—35 méter magas bástyatornyok emelkednek. Útközben a mongol puszta peremén érintjük a gyorsan fejlődő várost, Csangcsiakout, majd a falon ismét áthaladva Csiningbe jutunk. Onnan ágazik ki a Góbi-sivatagot átszelő új (1959-ben nyi-