Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-12 / 37. szám
KEDVIGYELET ÉS TUDOMÁNY* A víztölcsérek - akárcsak a tornádók tölcsérei is — rendkívül gyorsan változtatják az alakjukat és méretüket. Ábránk a legutóbbi balatoni víztölcsér alakját és méretét mutatja a keletkezéskor (I.), a megszűnését közvetlenül megelőzően (IV.), valamint két közbeeső fázisban (II. és III.) — egy szemtanúnak, Moldovan Jenőnek a rajza alapján. Egy másik megfigyelő - Steixner István - más irányból látta a jelenséget: ő a tölcsér alakját az utolsó fázisban S betűhöz hasonlította katonakaliból, Steixner Istvántól is, aki 14 óra 25 perckor figyelte meg a jelenséget Akasitól dél-délnyugatra, ő 14 óra 35 percig látta a víztölcsért. Ez ekkor S alakot vett föl, és eltűnt. Mint írja, a jelenség az üdülők körében rémületet keltett, és nem találtak rá magyarázatot. A Balatonon a víztölcsér viszonylag ritka természeti tünemény. Utoljára 1963. július 15-én, előtte 1955. július 15-én és 1925-ben láttak hasonló jelenséget. 1963. július 15-én többen le is fényképezték. A víztölcsér vízszintes forgástengelyű örvénylésként alakul ki a zivatarfelhőben, majd egyik vége lehajolva függőleges tengelyű örvénylésbe kezd. Először felhőtölcsérnek vagy felhőzsáknak nevezzük, hiszen ekkor még a felhő egy részét alkotja. Amikor leér a víz felszínére, vizet szippant fel onnan. Ekkor már víztölcsér a neve. Ha szárazföldre ér le, a port kapja fel; ilyenkor trombának nevezzük. Természete alapján nagy sebességű, kis átmérőjű forgó légoszlop. (Hasonló jelenség — óriási méretekben — a tornádó.) Az örvénytestben a sebes forgás következtében jelentékeny centrifugális erő támad, amely a levegő egy részét kidobja az örvénytestből. A légritkulás következtében a láthatatlan vízpára (gáznemű anyag) cseppfolyósodik, és így látható felhőt alkot. Ugyancsak a légritkulás okozta szívóhatás következtében ragad vizet a magasba a tóból, amely felett áthalad. A víztölcsér anyagának legnagyobb része azonban a vízpára kicsapódásából, nem pedig a felszippantott vízből adódik. A felhő vonulása oly gyors, hogy emiatt a tölcsér már viszonylag rövid idő alatt is megváltoztatja az alakját (l. ábra). A jelenség általában erős hidegfrontbetörés előtt alakul ki. Az említett napon a Balaton térségében nagyon nedves, zivatarképződésre hajlamos volt a légtömeg, és hidegfront közelített. Az eddigi megfigyelések alapján föltehető, hogy ez a térség — a Balaton nyugati medencéje — fölöttébb alkalmas ilyen jelenségeknek a kialakulására. Dr. Zách Alfréd kandidátus felhő Balaton (Folytatás az 1730. oldalból) Dr. Pataky Béléné — Scharnitzky Viktor: Felsőfokú matematika — Segédkönyv az Iskolatelevízió előadássorozatához (Tankönyvkiadó, 1969. 436 oldal, 46.— Ft). A matematika tanulásához az eddigieknél is jelentősebb és korszerűbb segítséget kíván nyújtani az ISKOLATELEVÍZIÓ a szeptember közepén meginduló egyéves Felsőfokú matematika című adássorozatával. Az adások elsősorban a műszaki egyetemek és felsőfokú technikumok levelező és esti tagozatos hallgatóinak munkáját kívánják megkönnyíteni, de jól hasznosíthatják a középiskolák II. és IV. osztályos tanulói is, főleg azok, akik valamilyen műszaki pálya iránt érdeklődnek. Az egész évi anyagot magába foglaló Felsőfokú matematika című könyv lényegesen megkönnyíti az adások megértését. Minden adáshoz tartalmaz előkészítő feladatokat. Aki már az adás előtti napokban foglalkozik ezekkel, sokkal jobb hatásfokkal tud a tv-adásokból tanulni. Tartalmaz a kötet minden adáshoz gyakorló feladatokat is, amelyeket az adás után önállóan kell megoldani. A tanulók önellenőrzését az összefoglaló kérdések és a gyakorló feladatok megoldása segíti. 1755