Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-12 / 37. szám

THEOFANESZ BIZÁNCI FESTŐ ÚJ FRESKÓIT FEDEZTÉK FEL Novgorodban, a Megváltó Megdicsőü­lésének templomában egy gipszréteg alatt Theofanesz bizánci festő kezétől szárma­zó újabb freskókat fedeztek fel a szovjet műtörténészek. Mivel e művész nagy öröksége csak igen töredékesen maradt fenn, az új freskók felfedezése felbecsül­hetetlen művészettörténeti jelentőségű. Theofaneszt a XIV. század végén nov­­gorodi kereskedők hívták a városba. Nov­gorod 1378. évi évkönyveiben olvashat­juk, hogy a bizánci mester a fent említett templomban dolgozott. Közel 50 évet töl­tött Oroszországban, életének utolsó éveit Moszkvában, ahol 1406 és 1410 között halt meg. Az egyik most felfedezett freskón Szent Tekla látható. A szent arca fiatal és szép. Bal kezének gesztusa intenzív belső élet­ről tanúskodik. Jobb kezében könyvet tart. A másik freskó egy ismeretlen főpa­pot ábrázol. Az arcok égetett okkerrel vannak fest­ve. Az alakok háttere ezüstöskék. (Les Nouvelles de Moscou) LA szerk. megjegyzése: a Művészeti Le­xikonban Theofanesz Teofan Grek (Teo­­fano, Theophanes, ill. Greco) név alatt szerepel. 1378-ban festette Novgorodban a „Krisztus színeváltozása­’ freskót.­ ÓKORI KROKODIL-SZENTÉLY Luxor közelében, Armantban (az ókori Hermonthiszban), kb. 400 kilométerre Kairótól délre végzett ásatások során most első ízben fedeztek fel egy a fáraók idejéből származó olyan szentélyt, amely­ben krokodilusokat tartottak. A szentély i. e. 1500 körül épülhetett. Feltártak egy jó állapotban levő, 5X5 méteres téglame­dencét, valamint két kisebb, kőből vésett medencét is. Az egyik kőmedencében eg­y alabástromszobrot találtak, amely Szóbele istenséget ábrázolja, egy emberi alakot krokodilusfejjel. A három vízmedence egymással összeköttetésben állt, úgy, hogy az állatok egyikből a másikba juthattak A medencék egy részét bronzkerekeken eltolható kőtető fedte, amelynek nyílá­sain keresztül a papok veszélytelenül etet­hették az állatokat. Az ókorból fennma­radt szövegekből már régóta tudunk ilyen krokodil-szentélyekről és a szent ál­latok gondozásáról, eredetiben azonban mindeddig nem sikerült a hozzájuk tar­tozó medencéket megtalálni. A krokodil üst a régi Egyiptomban az országot tápláló Nílus egyik megtestesí­tőjének tartották, és kultuszától azt vár­ták, hogy az jólétet és békét hoz az ország lakosságának. Számos felláhkunyhóban még ma is találhatók kis mumifikált kro­­kodilusok, amelyeket talizmánként őriz­nek. (Volksstimme­­ t 1­3 e xi 3X ° 1 c 15 §1 ° É O *r fi A fenti ábránk a közel százéves budapesti időjárási megfigyelésekből levont éghajlati valószínű­ségi értékeket adja a hét napjaira. 1772

Next