Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-10 / 41. szám
CÍMKÉPÜNK: Niklaus Kratzer, német csillagász, aki VIII. Henrik angol király órásmestereként kitűnő, a tengerészetben is alkalmazható időmérő eszközöket készített. Ifj. Hans Holbein festménye. (Kronométerrel a világ körül c. cikkünkhöz) SZÁMUNK TARTALMA: 1923 A MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS BÖLCSŐJÉNÉL Dr Lökös Zoltán 1928 A „MŰ KOCA” Dr Berek Géza 1931 KRONOMÉTERREL A VILÁG KÖRÜL Dr. Rozslay György 1935 LABORATÓRIUM A MELLÉNYZSEBBEN Rose Péter 1938 AMIRŐL BESZÉLNI KELL: SELYPÍTÉS, HADARÁS Dr. Kanizsai Dezső 1940 BRUEGEL Láncz Sándor 1947 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA 1950 AMIRŐL BESZÉLNEK: AZ AMERIKAI FEHÉR SZÖVŐLEPKE Ábrahám Ferenc 1952 NYELV ÉS ÉLET: A „MŰVELT” BESZÉD egy típusáról Balogh László 1953 LÍBIA Dr. Futó József 1959 A TUDOMÁNY VILÁGA 1965 VÁLASZOLJON AZ OLVASÓ! Öveges József 1966 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR 1968 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Városaink tisztább levegőjéért — repülőgéppel • Szabolcsi-szatmári kastélyok, kúriák és parasztházak • Padlókárpit • Kozmikus krónika • A szibériai tigrisek • A gondolkodás iskolája • Házunk kertünk: Tíz fa egynek a helyén • Négyszemközt az orvossal: A pállott száj # Arab földön éltem 1. 0 A tudomány világa 0 Kislexikon 0 Rejtvény W22 KEDVES ÉLET ÉS TEDOMÁXY A folyó évi 34. számunkban Radetzky Jenő székesfehérvári tanár tollából cikk jelent meg A HARKÁLY, A SZÁRNYAS FAVÁGÓ címmel. A cikkben foglaltakat szeretném saját megfigyeléseim és közvetlen észleléseim alapján kiegészíteni. A cikkből megtudjuk, hogy a fakopáncs a fán maradt, le nem vert mandulát, diót szedi le és fogyasztja el. Ez a téli hónapokban tényleg igaz. Színpompás madarunk azonban a mandulát és a diót a nyári és az őszi hónapokban, tehát jóval a leverés előtt is igen kedveli. Az úgynevezett papírhéjú mandulát termő fákat már július hónapban látogatja. Ilyenkor a termés csonthéja még fejletlen, puha állapotban van. A fakopáncs a mandula zöld burkán, valamint a belső, még csak kocsonyás állapotban levő csonthéján kb. 1 cm átmérőjű lyukat vés, és azon keresztül a már kifejlődött, de még éretlen magot darabokban kiszedegeti és elfogyasztja. A mellékelt és kiürített „táskák” tömegesen feküsznek a fa alatt. A nem papírhéjú mandulát akkor kezdi dézsmálni, amikor az első szemek érése megindul, azaz a külső burok felrepedt és kezd a csonthéjtól elválni. Ilyenkor a termés már könnyen kiemelhető a külső burokból. Mint a legtöbb gyümölcs, a mandula és a dió sem egyszerre érik be. A nap által jobban ért felső és külső ágak termése jóval előbb kezd érni, mint a többi, így szárnyas favágónknak júliustól októberig módjában van a mandulát, augusztustól októberig a diót is lopkodni. Teszi is ezt mindaddig, amíg el nem érkezik a leverés ideje. Fenti megállapításaim ellenére sem az a célom, hogy madarunk népszerű(Folytatás az 1958. oldalon)