Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-10 / 41. szám
A MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS Egy tavaszi leheletű ősz eleji estén váratlanul hatalmas robbanás dörrent bele a szegedi csendbe. A frontvonalba került Tisza-parti város lakóinak csak a másnap — 1944. október 10-én — reggel felkelő nap fényénél mutatkozott meg a szomorú látvány: a folyó hullámai a felrobbantott közúti híd csonka pillérei körül csapdosnak. A visszavonuló német fasiszták pusztításának lett áldozata az Eiffel tervezte szép ívelésű híd. A szegediek ekkor már tudták, hogy a német fasiszták utolsó rombolása ez ott, és rövidesen új korszak köszönt a városra. Azt azonban valószínűleg csak kevesen sejtették, hogy nemcsak a város életének új történelmi korszaka következik hamarosan, hanem egy időre Szeged lesz a felszabaduló országrész központja, és néhány hónapra a demokratikus Magyarország megteremtéséért folyó küzdelemnek is gócközpontja. Bölcsője lesz olyan kezdeményezésnek, politikai, társadalmi akcióknak, amelyek a későbbiekben is — részben napjainkig is — fontos szerepet töltenek be az egész ország életében. A szegediek és a szovjet katonák közös munkájával ideiglenes híd épült a Tiszán