Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-10 / 41. szám

A MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS Egy tavaszi leheletű ősz eleji estén vá­ratlanul hatalmas robbanás dörrent bele a szegedi csendbe. A frontvonalba került Tisza-parti város lakóinak csak a másnap — 1944. október 10-én — reggel felkelő nap fényénél mutatkozott meg a szo­morú látvány: a folyó hullámai a felrob­bantott közúti híd csonka pillérei körül csapdosnak. A visszavonuló német fa­siszták pusztításának lett áldozata az Eiffel tervezte szép ívelésű híd. A szegediek ekkor már tudták, hogy a német fasiszták utolsó rombolása ez ott, és rövidesen új korszak köszönt a városra. Azt azonban valószínűleg csak kevesen sejtették, hogy nemcsak a város életének új történelmi korszaka következik hama­rosan, hanem egy időre Szeged lesz a fel­szabaduló országrész központja, és né­hány hónapra a demokratikus Magyar­­ország megteremtéséért folyó küzdelem­nek is gócközpontja. Bölcsője lesz olyan kezdeményezésnek, politikai, társadalmi akcióknak, amelyek a későbbiekben is — részben napjainkig is — fontos szerepet töltenek be az egész ország életében. A szegediek és a szovjet katonák közös munkájával ideiglenes híd épült a Tiszán

Next